Ilyen veszélyeket rejt a tenger! Ezt tedd, ha beüt a baj

Cápák ugyan nincsenek Horvátországban a tengerpartok közelében és a többi tengerrel és óceánnal ellentétben az Adrián minimális az esélye a komolyabb baleseteknek. Ehhez viszont be kell tartani néhány alapvető szabályt. A napégésen kívül a sziklás, kagylós partszakaszok és a víz alatti élőlények jelenthetnek leginkább veszélyt a testi épségünkre. Ezekre érdemes felkészülni, többek között egy vastag talpú strandcipővel és azzal, hogy felismerjük, ha veszély közeleg.

Ilyen veszélyek leselkednek ránk Horvátországban

Szerencsére az Adriai-tengerben nem élnek emberre kifejezetten veszélyes állatok, főleg nem a kijelölt strandok közelében. Néhány, kellemetlen sérülést okozó aprósággal viszont össze lehet futni. A legkönnyebben például a tengeri sünökkel, világító medúzával, viaszrózsákkal vagy kövi aranyrózsákkal. Ezek a tengeri élőlények szerencsére csak önvédelemből támadnak, ha veszélyben érzik magukat. Ha megtörténik a baj, a következőt érdemes tenni.

Ezt tegyük medúzacsípés estén

A medúzacsípés után a bőrünk azonnal bevörösödik, begyullad, a csípés körül pedig apró hólyagok, duzzanatok jelennek meg. Alapszabály, hogy a csípést édes (ivó) vízzel tilos leöblíteni, csak tengervízzel szabad. Miután megmostuk a sebet, öntsünk rá ecetet, ami hatástalanítja a méreganyagot. Tompítja még a fájdalmat a paradicsommal, homokkal, nyers hússal, szódabikarbónával, citrommal, zöld citrommal való bedörzsölés is.

Ezt tegyük, ha tengeri sünbe léptünk

Az állat hosszú tüskéi fájdalmas sebet tudnak okozni, és legtöbbször bele is törnek a bőrbe, ami gyulladást okoz. Leginkább a virágos sünnel kell vigyázni, ennek a legfájdalmasabb a „csípése”. Ha belelépünk, vagy beletenyerelünk egy tengeri sünbe, a tüskéit a legkönnyebben úgy tudjuk eltávolítani, ha ecetet teszünk rá, a mérget pedig forró vízzel lehet közömbösíteni. A napi rendszeres ecetes áztatástól a tüskék maguktól kiesnek majd, amennyiben mégsem, forduljunk orvoshoz.

Ezt tegyünk, ha rájára lépünk

A strandon könnyen rájuk lehet lépni, mert szeretnek a homokban bujkálni. Ha rálép valaki, akkor farkával hátra csap és az azon lévő tüskével fájdalmas, de a legtöbbször nem halálos sérülést okoz, a seb viszont erősen vérzik majd. A mérget itt is hővel (pl. forró vízzel) lehet semlegesíteni, a bennmaradt tüskedarabot viszont csak orvos tudja eltávolítani.

Ezt tegyük, ha viaszrózsára lépünk

A tengeri krizantémnak is hívott ragadozó virágállat a 20-25 cm-t is eléri. Nem tanácsos hozzáérni, mert a csalánmérge erős, fájdalmas bőrgyulladást okoz. A csípéskor gyakran leszakadnak az állat karjai és a bőrünkön maradnak. Ezeket mindig tengervízzel mossuk le, majd kenjük be a helyét ecettel, vagy ammónium-hidroxid oldatot tartalmazó krémmel. Mindkettő hatástalanítja a még ép csalánsejteket, és csökkenti a mérgezés erősségét.

Kövi aranyrózsa

A sekély sziklás aljzat másik kerülendő növénye a már 30-40 cm-es vízmélységtől előforduló, sziklákra tapadva élő kövi aranyrózsa. Ennek a csalánmérge ugyan enyhébb a viaszrózsáénál, ettől függetlenül kerülendő a vele való fizikai kontaktus. Ha véletlenül megérintjük, a kilőtt csalánfonalakkal olyan erősen rákapaszkodik a kezünkre, hogy a karjai letörnek. Csípése fájdalmas, égető érzéssel jár és komoly bőrgyulladást is okozhat. A seb alkohollal vagy ecettel házilag is kezelhető, de nagyobb kiterjedésű csípés esetén érdemes orvoshoz fordulni.