Mi vezethet nukleáris háborúhoz?

Tárgyalóasztalhoz kell ültetni a feleket, véget kell vetni az orosz–ukrán háborúnak – mondta az M1-nek adott exkluzív interjúban az előző budapesti amerikai nagykövet. David Cornstein szerint a jelenlegi háborús helyzet ijesztő. Úgy fogalmazott: a világ egy puskaporos hordó, és egy véletlen baleset is nukleáris háborúhoz vezethet. Az pedig katasztrófa lenne.

Az Egyesült Államok a világ szuperhatalma – ezekkel a szavakkal kommentálta Joe Biden amerikai elnök azt, hogy aláírásával jóváhagyta a 60 milliárd dollár értékű támogatást Ukrajnának. Az USA nemcsak hadieszközök, köztük légvédelmi rakéták Ukrajnába küldéséről döntött, hanem arról is, hogy a fegyverek útját amerikai katonák kísérjék majd.

Vagyis az orosz–ukrán konfliktuszónába NATO-katonák lépnek be.

„Ez az Egyesült Államok történetének legveszélyesebb időszaka” – mondta az M1-nek adott exkluzív interjúban Washington korábbi budapesti nagykövete. David Cornstein arra figyelmeztetett, hogy a világ jelenleg egy puskaporos hordó, ezek a lépések pedig egyre közelebb sodornak a háború eszkalálódásához, ami – mint mondta – katasztrófához vezethet.

„Ebben a helyzetben előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz, hogy valaki olyat tesz, amit nem kellene, olyat, ami kiválthat egy nukleáris háborút, és ez nagyon ijesztő. Aggodalomra ad okot arra gondolni, hogy mi történhet akár csak egy véletlen balesetből” – fogalmazott David Cornstein.

Egy lehetséges atomháború kirobbanása elemzők szerint sem kizárt. A napokban több portál éppen egy amerikai biztonságpolitikai szakértő, Annie Jacobsen könyvét szemlézte, amelyben a szerző arról ír:

mindössze 72 perc alatt bombáznák vissza a kőkorszakba a Földet a nukleáris fegyverek.

Ezekből mára nemcsak az Egyesült Államok, hanem Oroszország is tetemes mennyiséget birtokol. Az ukrajnai háború kezdete óta ráadásul Oroszország is egyre többször jelzi, hogy a nemzetközi konfliktus akár a nukleáris fegyverek bevetéséig is eldurvulhat.

„A háború továbbterjedésének elkerülése érdekében azonnal tárgyalóasztalhoz kellene ültetni a feleket” – erre szintén David Cornstein hívta fel a figyelmet. A volt diplomata hangsúlyozta: a republikánusok elnökjelötjének, Donald Trumpnak határozott álláspontja az, hogy megválasztása esetén már másnap véget érhetne az orosz–ukrán háború,

a béke elérésben pedig a magyar miniszterelnöknek és kormányának is fontos szerepe lenne.

„Donald Trump és Orbán Viktor tényleg őszinte barátok, szeretnek együtt dolgozni. Jó látni, hogy mi az, amit el tudnának érni Európában és Amerikában. Együttműködnének abban, hogy a világot egyesítsék. Orbán Viktor szerintem egy rendkívüli és erős vezető. Ez az, amire ma szükség van. Olyan emberre, aki hisz abban, ami mellett kiáll és meg is valósítja azt, amiről azt gondolja, hogy helyes” – mondta David Cornstein.

Az egykori diplomata szerint a magyar kormány ezt tette például a gyermekvédelem és a migráció terén is.

„Itt nincs bevándorlási probléma, és azt kívánom, bárcsak mi is elmondhatnánk ugyanezt. Nálunk bárki szabadon járhat-kelhet a határon, ami a terrorizmus melegágya. Nem akarom még egyszer átélni szeptember 11-ét, de megtörténhet, mert az illegális bevándorlásnak óriási a biztonsági kockázata. Ég és föld a különbség aközött, ami Magyarországon és ami Joe Biden elnöksége óta az Egyesült Államokban zajlik” – tette hozzá Cornstein.

Az Egyesült Államok korábbi budapesti nagykövete kiemelte:

Magyarország számos kérdésben példa a nyugati civilizáció és a konzervatív értékek védelmének terén is.

Az Egyesült Államok kormányának ezért nem kritizálnia kellene, ahogy azt a mostani vezetés teszi, hanem párbeszédet és szövetséget kellene építenie Magyarországgal és a magyar emberekkel.

Apokalipszis következhet be, ha Oroszország atomfegyvert vet be megtorlásul a nyugati akciókért – véli Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök. Hiába figyelmeztetnek egyre többen egy atomháború kockázatára, az Egyesült Államok és több uniós tagállam továbbra is Ukrajna felfegyverzésében látja a megoldást, sőt a NATO is kezd belesodródni a konfliktusba. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt mondta: ez a legrosszabb forgatókönyv, mert ez világháborúhoz vezet.

Egymilliárd dolláros katonai segítséget indít útnak Ukrajnába az Egyesült Államok – közölte az amerikai külügyminisztérium. Ez egyebek mellett légvédelmi rakétákat, lövedékeket, lőszereket, páncéltörő eszközöket és járműveket jelent. A közlemény leszögezi, az oroszországi agresszióval szemben ezzel egy erős üzenetet küld az amerikai vezetés. Az amerikai képviselőház még a múlt héten hagyta jóvá az Ukrajnának szánt több mint 60 milliárd dolláros segélyt.

A héten a szenátus is rábólintott a támogatásra, szerdán pedig az amerikai elnök alá is írta a törvényt. Joe Biden nemzetbiztonsági főtanácsadója azt is megerősítette, hogy korábban

nagy hatótávoságú ATACMS rakétarendszereket is küldtek Ukrajnába.

„A szállítmányt március elején indítottuk el. A rakéták már Ukrajnában vannak” – mondta Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági főtanácsadója.

Ukrajna katonai támogatása csak meghosszabbítja a háborút, és nem a béke irányába mozdítja el a helyzetet

– a CPAC-en beszélt erről Paul Gosar, amerikai republikánus kongresszusi képviselő az M1-nek. A szenátor korábban úgy fogalmazott: a kongresszusnak nem kellene több pénzt pazarolnia Ukrajnára, hanem Amerika szükségleteire kellene koncentrálnia.

„Úgy gondolom, hogy a Biden-kormányzat mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ez a folyamat folytatódjon. De Ukrajnának így sem lesz esélye győzni” – szögezte le Paul Gosar.

Ukrajna katonai segítéséhez közben egyre többen csatlakoznak. A NATO a légvédelem területén támogatná az országot.

A lengyel elnök pedig a napokban egy lapinterjúban jelezte, hogy országa kész atomfegyvert fogadni, ha a NATO úgy dönt, hogy ezzel védi meg a keleti szárnyát.

Azt, hogy ezt Lengyelország komolyan gondolja, jól mutatja az is, hogy Radoslaw Sikorski külügyminiszter csütörtökön a varsói parlament alsóházában úgy fogalmazott: nem a nyugatnak kell aggódnia az esetleges összeütközéstől Oroszországgal, hanem fordítva.

Egy ilyen összecsapás azonban szakértők szerint nagyon veszélyes lenne. Így látja Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök is, aki csütörtökön kijelentette:

apokalipszis következhet be, ha Oroszország atomfegyvert vet be, megtorlásul a nyugati akciókért.

A magyar kormány álláspontja a kezdetektől ugyanaz: el kell kerülni, hogy a háború eszkalálódjon.

Új helyzet van, a NATO arra készül, hogy aktív szereplő legyen a háborúban

– mondta a miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Gulyás Gergely emlékeztetett: az európai uniós tagállamok vezetői is egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy csapatokat kell Ukrajna területére küldeni. „Ez a legeslegrosszabb forgatókönyv, mert ez világháborúhoz vezethet. Mindkét oldalon nem csak katonai erők állnak, hanem atomhatalmak” – mutatott rá Gulyás Gergely.

A miniszter azt is elmondta, folyamatosan egyeztetnek a NATO brüsszeli központjával, a magyar kormány azonban továbbra is azt mondja:

mindenképpen ki kell maradni a háborúból.

„Ne felejtsük el, hogy a NATO védelmi szövetség. A NATO-t arra hozták létre, hogy egészen más világpolitikai körülmények között, de hogy az azt alkotó tagállamok bármely tagállam elleni támadást, saját maguk elleni támadásnak tekintik és ebben az esetben közösen nyújtanak védelmet. Ettől idegen az, hogy egy nem NATO tagállamban bármilyen katonai műveletre NATO ernyők alatt sor kerüljön” – magyarázta a miniszterelnökséget vezető miniszter.

Leszögezte, hogy hazánk továbbra sem szállít fegyvereket, nem küld katonákat és nem enged át fegyverszállítmányt a magyar-ukrán határon. A kormány továbbra is békepárti és ezen az sem változtat, ha a NATO szövetségeseink nagy többsége nem az.