Nincs

Ma este átadták a Prima Primissima Díjakat, íme a nyertesek

Átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima Díjakat és a Közönségdíjat pénteken este a Müpában.
címkék:
  • Szerző:

A Prima Primissima Díj tíz kategóriájának díjazottjai: Bachman Gábor építész-tervezőművész; Ádám Veronika orvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja; Exterde Tibor szerkesztő-műsorvezető; Bak Imre festőművész; Neuwirth Anna Mária néptáncpedagógus; Kotsis Attiláné Kincsesy Gabriella nyugalmazott testnevelő tanár és röplabda mesteredző; Ferdinandy György író, költő; Balogh Kálmán cimbalomművész; Dés László előadóművész, zeneszerző; Tóth Ildikó színművész és Keresztes Ilona, a Kossuth Rádió vezető szerkesztője.

Az alábbiakban közöljük a szervezők tájékoztatása alapján a díjazottak rövid portréját és a gazdasági portál bemutatását:

Bachman Gábor építész-tervezőművész 1971-től a Műegyetemen építészetet tanult, majd az Iparművészeti Főiskola belsőépítészet szakán diplomázott 1977-ben. Ezután a filmgyár látványtervezőjeként dolgozott. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar építész-tervezőművész a közép-európai régiót a hatások gyűjtőhelye és kiindulópontjaként értelmezi építészeti alkotásaiban, törekedve a klasszikus-kortárs építészet ütköztetésére. Az 1980-as évektől tartják számon meghatározó építészként. 1996-ban ő képviselte Magyarországot a VI. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálén, ahol a tradíciót radikálisan megújító építészetével kimagasló nemzetközi sikert ért el. Építészeti tervei elsősorban Kínában, az Egyesült Államokban és Németországban valósultak meg.
Ádám Veronika professor emerita, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a Semmelweis Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát és azóta az Orvosi Biokémiai Intézetben dolgozik, 24 évig annak vezetőjeként. A Széchenyi-díjas orvos kutatási területe az idegek oxidatív károsodásának tanulmányozása. Nevéhez fűződik annak kimutatása, hogy kulcsfontosságú metabolikus enzimek kóros körülmények között az agysejteket pusztító oxigénszármazékokat állítanak elő, ami hozzájárul neurodegeneratív betegségek és a stroke patomechanizmusához. Elsőként mutatta ki, hogy melyek az agyban az oxidatív stresszre legkorábban károsodó metabolikus enzimek. Szerzője több mint 150 angol nyelvű tudományos közleménynek és szerkesztője a négy kiadásban megjelent Orvosi biokémia tankönyvnek.
Exterde Tibor szerkesztő-műsorvezető 1994-ben az MTV Szegedi Körzeti Stúdiójában kezdte pályáját. 1997-től a közszolgálati televízió Híradójának parlamenti tudósítója, majd a Parlamenti Napló című műsor riportere, műsorvezetője, a Szabadság tér című műsor szerkesztőjeként is dolgozott. 2000-ben a TV2 Jó reggelt Magyarország című műsornál folytatta munkáját. Az InfoRádió indulásától pedig a minden hétköznap jelentkező egyórás beszélgetőműsorban a politikai, gazdasági, kulturális és tudományos közélet vezető szereplőit kérdezi. Az Aréna és az InfoRádió reggeli adásának műsorvezetése mellett a Paragrafus című magazin létrehozójaként, műsorvezető-szerkesztőjeként is tevékenykedik.
Bak Imre festőművész 1963-ban végezte el a Magyar Képzőművészeti Főiskolát. A Kossuth-, Herder- és Munkácsy-díjas művész életművét a geometrikus absztrakció jellemzi. Az 1970-es évekig az amerikai minimalizmus jegyében hozta létre kompozícióit, majd a tengerentúli és az európai nonfiguratív hagyományokat ötvözve fejlesztette tovább festészetét. Az 1980-as években a posztmodern hatására szecessziós, barokkos, a népművészethez, a magyar festészeti hagyományokhoz kapcsolódó elemeket sem nélkülöző motívumkészletből építkezett. Az 1990-es évektől építészeti konstrukciókkal rokon kompozíciókat alkotott. Legújabb képein újra megjelennek a festészettörténeti utalásokkal gazdagított illuzórikus terek.

Neuwirth Anna Mária néptáncpedagógus 1965-ben a Debreceni Népi Együttes tagja, majd 1967-ben az utánpótlás csoport vezetője lett. 1969-ben Béres András együttesvezető asszisztensévé nevezték ki. 1975-től Budapesten, a Bihari János Táncegyüttes asszisztenseként folytatta tevékenységét. 24 éven keresztül volt a Bihari János Táncegyüttes vezetője, de 2015-ben átadta a stafétabotot a fiataloknak. Jelenleg a Bihari János Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója. Foltin Jolánnal, Karcagi Gyulánéval, Salamon Ferencnével kidolgozta azt a tananyagot és a hozzátartozó taneszközöket, amelyek megalapozták az iskolai néptáncoktatást. Ennek a munkának eredménye, hogy a tánc 1995-ben beépült a nemzeti alaptantervbe. Sok koreográfiáját táncolják művészeti alapiskolákban, gyermekegyesületekben. 31 éve tanít a kispesti Ady Endre Általános Iskolában.

Kotsis Attiláné Kincsesy Gabriella nyugalmazott testnevelő tanár és mesteredző, ma is aktív szaktanácsadó 1949 és 1957 között 26 alkalommal játszott a válogatottban. A női röplabda-edzősködés úttörője, az első női edző, aki több olimpián irányította csapatát. Edzősködni a Ganz Villanyban kezdett, közben nemcsak a Testnevelési Főiskolát végezte el, hanem pedagógiából és pszichológiából is diplomát és szakedzői képesítést szerzett. Magyarországon ő írta és védte meg először doktori disszertációját röplabdázásból. A felnőtt női válogatott szövetségi kapitányaként páratlan sikereket ért el a magyar röplabdasportban. Három olimpiára juttatta ki a nemzeti együttest, két világ- és öt Európa-bajnokságon dirigálta legjobbjainkat.

címkék: