A járvány alatt született babák agyi fejlődése mérhetően lassabb

Egy átfogó amerikai tanulmány arra az eredményre jutott, hogy a koronavírus-járvány kirobbanása óta született babák szociális és motoros képességei lassabban fejlődnek ki, mint a pandémiát megelőzően született társaiknak. Kutatók egyelőre vizsgálják, mi okozhatja a mérhető különbséget, de a jelenlegi legvalószínűbb forgatókönyv szerint a járvány okozta stressz tehető felelőssé az aggasztó jelenségért - írja a Sky News brit hírportál.

A JAMA Pediatrics című tudományos szakfolyóiratban kedden publikált tanulmány vizsgálati szakaszában 255 olyan csecsemő szociális, kommunikációs, problémamegoldó és motoros képességeit figyelték meg, akik 2020 márciusa és decembere között születtek New Yorkban, azaz a járvány egyik amerikai epicentrumában. Mint kiderült, a kutatásban résztvevő – 6 hónaposnál nem idősebb – babák szinte az összes területen alacsonyabb átlagpontszámot értek el a teszteken, mint a világjárvány előtt született társaik ugyanebben a korban.

Fontos megjegyezni, hogy a vizsgált gyerekek anyukáinak nagyjából fele esett át a koronavírus-fertőzésen a terhesség során; legtöbbjüknél enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen jelenezett a Covid. Ennek azonban, mint kiderült, nincs különösebb jelentősége, ugyanis a kutatók nem találtak különbséget az anyaméhben koronavírusnak kitett és a koronavírusnak nem kitett csecsemők pontszámai között. Ugyanakkor a járványt megelőzően született csecsemők eredményeihez képes már mérhetően rosszabbul teljesítettek a teszteken.

Ráadásul a kutatók azt is megállapították, hogy azok a csecsemők produkálták a legalacsonyabb vizsgálati pontszámokat, akik a járvány tetőzését követő 6. hónapban születtek meg.

Dani Dumitriu, a tanulmány vezető szerzője elmondta: egyelőre még vizsgálják, mi okozta a „járványbabák” kognitív képességeinek mérhető visszaesését, mindazonáltal a legvalószínűbb magyarázat az, hogy az anyáknak jóval nagyobb stresszt kellett elszenvedniük a pandémia alatt, mint azt megelőzően, és ez a gyermekük magzati fejlődésére is hatással lehetett. Arról nem is beszélve, hogy születésük után a babák egy olyan családi környezetbe kerültek, ahol a lezárások és korlátozások is egy konstans stresszhelyzetet eredményeztek.

A tanulmány konklúziójában egyébként megjegyzik: bár az eredmények nem mutatnak „nagy különbségeket” a vizsgált csoportok között, és a „járványbabáknak” vélhetően nem kell majd hosszútávú fejlődési elmaradásokat elszenvedniük, a visszaeső pontszámokra „jobb odafigyelni, mivel társadalmi szinten már jelentős közegészségügyi hatásuk lehet.”