Miért szeret sok férfi kertészkedni? Tényleg szeret?

Hiába tartják női feladatnak a kertészkedést, a férfiak pontosan ugyanannyira szeretnek kimenni hétvégente a zöldbe egy kicsit, mint a feleségek. Csakhogy egyáltalán nem gazolni vagy kapálgatni vágynak. Sokkal jobban élvezik, ha gépekkel mehetnek neki a zöldnek!

Uralkodni akar, naná!

A férfiakat nem kötik le a piszmogós kerti munkák, sosem fogják végtelen türelemmel leszedegetni a poloskákat és krumplibogarakat a növényekről. A férfi uralkodni akar: megmutatni a bokroknak és a fűnek, hol és hogyan nőhetnek. S hogy mit akar a kert ura? Rendet, szabályos vonalakat és méltóságteljes megjelenést. A rikító virágágyás távol áll az ízlésétől, viszont annál valószínűbb, hogy akad nála egy-két különleges cserje. No meg jó néhány minőségi szerszám, amire vigyáz, mint a szeme fényére.

Verítékes erőpróba

A férfi nem az asszonnyal méri össze az erejét a kertben. Egy felmérés szerint a kertek 60 százalékát minden részletében a nők tervezik meg – no, nem azért, mert terrorizálják a férjeiket, hanem egyszerűen azért, mert jobb szemük van rá. Viszont a karbantartás felelősségteljes feladatait sokkal szívesebben végzik férfiak: felásni egy nagyobb területet, nehéz sövényvágó géppel, damilos fűkaszával legyőzni a természetet igenis férfias erőpróba. Ugye, nem szorul külön magyarázatra, hogy a kemény kinti munka miért és hogyan tesz jót a férfiak önbizalmának…

Megacélozza a férfiasságot

Mint nemrég kiderült, a kertészkedés nemcsak a férfiak önbizalmával tesz csodát, hanem valami egészen mással is. Egy kutatás adatai szerint ugyanis emeli a libidót! A mozgás a szabad levegőn, a lelki kielégülés a jól végzett munka után eleve étvágyat csinál – ezt mindenki tapasztalhatta már , de nem csak a harapnivalókra, hanem a szexre is. Felpezsdül a férfiak vére egy kis kinti munkától, sőt: napi harminc perc kertészkedés csaknem 40 százalékkal csökkenti az impotencia kialakulásának esélyét. Ha másért nem, hát már ezért biztosan megéri kimenni a kiskertbe…

Hosszabb életidőt ér meg a kertjében szorgoskodó ember. Egy életmódra fókuszáló svéd kutatás eredményéről a British Medical Journal orvosi szakfolyóiratban számoltak be: aki tartósan, éveken át műveli kertjét, tovább él, mint aki henyél helyette. Eszerint a kertben rejtőzik a hosszú élet titka. Legalábbis az egyik. A svédországi Uppsalai Egyetem kutatói kétezernél is több ember életét kísérték figyelemmel a hetvenes évektől 35 éven keresztül. A vizsgálat kezdetén ötven év körüli személyek az évtizedek során ötször estek át széleskörű kivizsgáláson: felmérték testmagasságukat, testsúlyukat, mozgásszerveik állapotát, vérkeringésüket, vércukor- és koleszterinszintjüket, de az alkoholfogyasztási, valamint dohányzási szokásukat érintő változásokat úgyszintén. Az időtöltési szokások szerint három csoportot különböztettek meg. Az intenzív testmozgású férfiak kategóriájába azok estek, akik keményen edzettek vagy versenyszerűen sportoltak és – mivel a hajlott korúakra az előbbiek egyre kevésbé jellemzőek – jórészt akik hetente összesen legalább három órát rendszeresen kertészkedtek. Akik gyakran sétáltak vagy kerékpároztak, csupán közepesen aktív személyeknek számítottak. Végül a kevéssé aktív tevékenységűeknek a csak olvasásnak, tévézésnek, s egyéb ülőhelyzethez kötött elfoglaltságoknak hódolók minősültek. Nyolcvanéves korukra az utóbbi inaktív csoport kétszeres halálozási arányt mutatott az erősen aktív részvevőkhöz képest. Kilencven felé közeledve az inaktívak több, mint nyolcvan százaléka már elhunyt, míg az erősen aktív idős urak negyven százaléka még mindig a kertjében serénykedett. Az aktívak legalább négy évvel, a közepesen edzettek pedig átlagosan két évvel élnek tovább az inaktívakhoz képest. Kimutatható volt az életmódváltozás hatása is: akik öregkorukra felhagytak a lustálkodással, mind jobb eredményeket mutattak a passzív életvitelük mellett ragadt társaiknál. A fizikai aktivitás függvényében vizsgált halálozási arány különbsége a részvevők 70-80. életévétől mutatkozott meg erőteljesen, amiből következtetni lehet arra is, hogy az ajándékba kapott évekért dolgozni sem árt. A svéd vizsgálat nyilvánosságra hozatalát követően a La Reppubblica sietett megerősíteni az északi-európai kutatók eredményeit. Az olasz napilap kihangsúlyozta, hogy az olaszok átlagon felüli kedvet éreznek a kerti munkákra, amit az is mutat, hogy náluk a fiatal korosztályból, a 25-34 év közöttieknél minden negyedik ember kertészkedik, a 65 éven felülieknél pedig csaknem 50 százalék.