Elkezdődött a farsang, így űzzük el idén a telet!

A katolikus egyházi kalendárium szerint a farsang ünnepe vízkereszt és hamvazószerda közé esik, melyhez számtalan népi hagyomány kapcsolódik. A párválasztás mellett a farsang lényege a szabályok felrúgása és kigúnyolása. Az álarcok és a maszkok viselése is erre vezethető vissza: a névtelenség, az „arctalanság” biztosítja a Vince-napon, Siklóson a mindenki számára a féktelen mulatozást.

Vízkereszt napja mindig január 6-a. A bibliai hagyomány szerint a pap ekkor szenteli meg a tömjént és a vizet, melyet azután a kereszteléshez is használnak – innen ered a nap neve is.

Hamvazószerda azonban változó ünnepnap, mindig a húsvétot megelőző 40. nap, mely 2018-ben február 14. A hagyomány szerint a hamvazószerdát megelőző nap – húshagyó kedd – a farsang utolsó napja, amikor még gátlástalanul lehet lakomázni, mivel azután kezdődik a húsvétig tartó böjti időszak.

A farsang farka

A szokások és hiedelmek zömének szempontjából többnyire farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd alkotja az igazi farsangot. A záró három napot „ farsang farkának ” is nevezik. Ezek a felszabadult mókázás igazi napjai. „Felkötjük a farsang farkát” – mondták még jó ötven éve is az idősebb emberek, ha farsang idején meglátogatták a rokonokat, barátokat, ismerősöket, vagy szórakozni mentek. Régi hagyomány a Balaton-felvidéken az „asszonyfarsang”, melyet mindig farsanghétfőn rendeznek. Ekkor a lányok, asszonyok férfiruhába bújtak, és férfi módra mulattak egész nap.

A népi kalendáriumban különleges nap a hamvazószerda utáni csütörtök, amikor felfüggesztették a böjtöt, hogy elfogyaszthassák a megmaradt farsangi ételeket: ez volt a zabáló-, torkos- vagy tobzódócsütörtök. Néhány éve – nagy sikerrel – a hazai éttermek újraélesztették ezt a hagyományt, és jelentős kedvezményekkel várják a vendégeket ezen a napon.

A legendák hava

Farsangkor még több, olyan jeles nap van, amely köré legenda szövődött az évszázadok során, s amelyeket a néphagyomány máig őriz. Január 22. Vince napja – termésjósló nap: „Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince” – tartja a közmondás. E napon a szőlőtermelők figyelik az időjárást: ha szép, napos az idő, akkor jó, ha ködös, borús, akkor rossz bortermés várható szüretkor. A drávaszögi falvakban ún. vincevesszőt metszettek, amit a meleg szobában vízbe állítottak, s abból, hogy mennyire hajtott ki, a következő év termésére jósoltak. A kopácsi gazdák szerint sok bort kell inni ezen a napon, hogy bő legyen a termés. Mind a vincevessző hajtatása, mind pedig a pincelátogatás a magyar nyelvterület más részein is szokás volt, és a borvidékeken mára egyre inkább újraéledő hagyomány, ilyen a Vince-nap Siklóson vagy a villányi Pincéről pincére program is.

Ezen kívül Balázs napját az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, és az időjárásjóslás napjának is tartották régen. Szokás volt, hogy a magyar szőlősgazdák a földjük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét arra számítva, hogy Balázs így majd megvédi a szőlőket, és szőlőéréskor elűzi a madarakat, így azok nem tesznek kárt a termésben.

Téltemetés magyar módra

A farsang és az azt követő böjti időszak a tél végére is utal. Ennyiben a téli ünnepkör része, de már előre, a tavaszra utaló mozzanatok is megjelennek benne. Innen adódnak a határnapjai: Gergely-nap, virágvasárnap. Eleve egy ősi hiedelem hívta életre a hozzá kapcsolódó zajos mulatságokat. Azt hitték ugyanis az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban a Nap legyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, alakoskodással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni őket.

A magyar népszokásokban a virágvasárnaphoz kapcsolódott a barkaszentelés, a „Bújj-bújj, zöld ág” játék, de sok helyen a telet jelképező szalmabábu elégetésével vettek búcsút e napon a hosszú téltől. A palócoknál pl. virágvasárnapon került sor a kiszehajtásra. A kisze jellegzetes böjti eledel: savanyú gyümölcs- vagy korpaleves, amit télen át nagyon meguntak az emberek, és meg akartak szabadulni tőle. A leányok az előző évben férjhez ment menyecske ruháiba öltöztettek egy szalmabábot, mely a kiszét szimbolizálta. A bábot elvitték a legközelebbi patakig, és éneklés közben levetve a ruháit, vízbe dobták. Ilyenkor abból, hogy a víz a bábot hogyan és merre viszi, jövendöltek a jelen lévők férjhez meneteléről. Van azonban arra is adat, hogy a bábot elégették.

Hazánkban az egyik legjellegzetesebb, évszázados hagyományokat őrző farsangi mulatság a mohácsi busójárás. Időpontja keresztény egyházi időponthoz kötődik, és minden évben a böjti időszak kezdete (húshagyó-kedd) előtt hat nappal veszi kezdetét, amely nap így értelemszerűen mindig csütörtökre esik. A 2018-ban február 8-án, csütörtökön induló és hat napig tartó farsangolás első szakasza a csütörtöktől szombatig tartó kisfarsang, melyet azután a busójárás legfőbb látványossága a farsangvasárnap követ. A kisfarsang legjellegzetesebb figurái a Jankelék, a „busónövendékek”, fiatalok, akik maskarába öltözve járják a várost, riogatják az embereket, barátságosan meghúzgálják a lányok, asszonyok haját, olyankor lisztet szórva teremtenek riadalmat a szebbik nem körében, de már ezekben a napokban is egyre gyakrabban tűnnek fel maguk a busók is a városban.

Farsangvasárnapon tartják a „nagy vonulást” a gyülekezőhelyről (Kóló tér) indulva, tízezrek sorfala által övezve, át a városon a főtéri seregszemléig. A nagy felvonulást megelőzően már reggeltől kezdve folyamatosan járják a várost a busó csoportok. Az események egyik legkedveltebb pontja az esti máglyagyújtás, amikor a főtér közepén egy hatalmas, ház méretű máglyát gyújtanak meg. A busókkal összefogódzkodott vendégek, farsangolók tűz körüli tánca a nagyszínpadról szóló zene, a kóló és az időnként a tér sarkában eldördülő török korabeli mozsárágyúk hangjával minden résztvevő garantáltan életre szóló élményt szerez.

A hétfői napra inkább a pihenés, a sokáig alvás, későn kelés a jellemző, majd a másnaposság kezelése, „kutyaharapást szőrével” módszerrel. E napon zajlik a három éve feléleszteti hagyomány, az igazi busójárás a házról házra járással. Kedden, „farsangfarkán” zajlik a téltemetés. Ekkor új máglya épül a vasárnap elégetett helyén, amelyre rákerül a híres farsangi koporsó és este együtt ég el a tűzzel.

Forrás: www.utisugo.hu

Az év első szabadtéri fesztiválja Miskolcon lesz február 2-4. között. Char­lie, Is­me­rős Arcok, a Ta­káts Tamás Blues Band, Pál Dénes, Varga Mik­lós, Vas­tag Csaba, a Paddy And The Rats és még sok más is­mert elő­adó gon­dos­ko­dik idén is annak az akár 10 ezernél is több em­ber­nek a szó­ra­koz­ta­tá­sá­ról, akik ebben az évben is el­lá­to­gat­nak Mis­kolc bel­vá­ro­sába az év leg­na­gyobb téli gaszt­ro­nó­miai ese­mé­nyére, a Be­che­rovka Mis­kolci Far­sangra.