Merényletkísérlet, ami végül életet mentett: Peter Kocan története

Peter Kocan 1947-ben született az ausztrál Newcastle városában. Apja nem sokkal születése előtt meghalt, és anyja második házassága sem tartott sokáig, így egyedül nevelte fiát. Kocan elzárva és magányosan érezte magát. 14 évesen otthagyta az iskolát és vándorolni kezdett, gyakran váltogatva munkahelyét, sokszor hajléktalanul bolyongva, amíg mentális egészsége olyannyira megromlott, hogy egyetlen logikus döntés fogalmazódott meg benne: Merényletet fog megkísérelni egy ausztrál politikus ellen.

Az 1966-os ausztrál választáson induló Arthur Calwell háborúellenes politikája miatt megosztó személyiség volt, így tökéletes célpont volt a 19 éves Kocan számára. Beszéde után autójában ülve, az indulás előtt csak pillanatokkal Kocan megállt az autó mellett, előhúzta kabátja alól puskáját, és tüzelt. Fegyverét eldobva a tömegbe rohant, ahol viszont elkapták és átadták a rendőrségnek. A politikus bár súlyos sérüléseket szenvedett, de a golyót végül megállította a kabátja, így felépült.

A rendőrségi kikérdezés során Kocan azt mondta, hogy: 

"Úgy éreztem, hacsak nem csinálok valami rendkívülit, egész életemben egy senki maradok. Nem tettem volna soha ilyen kegyetlen dolgot, ha lett volna más választásom. Sajnálom, hogy fájdalmat okoztam Mr. Calwellnek, amikor leadtam a lövést már nem érdekelt, eltalálom e vagy sem. Csak túlakartam esni rajta."

Először életfogytiglanra ítélték merényletkísérlet miatt, de figyelembe véve mentális állapotát átszállították a Morisseti Pszichiátriai Kórházba. Ott ismerkedett meg a Rupert Brooke angol költő munkásságával, később már saját verseket írt és más korabeli költőkkel levelezett, sőt, még maga Calwell is meglátogatta, aki megbocsátott Kocannek, és a későbbiekben rendszeresen leveleztek egymással. Kocan végre megtalálta hivatását és életcélját, így tíz évnyi rehabilitáció után, 1976-ban szabadon engedték. 

Szabadságra kerülése után tovább folytatta munkásságát. Mesterfokon diplomázott a Newcastle-i egyetemen, könyveket és verseket pedig a mai napig ír, amiket világszerte elismernek és szeretnek. Sokkal nagyobb hírnévre tett szert művészete révén, mint amit valaha elérhetett volna a merénylettel.