Elképesztő, 3 helyen is térdig ér a szemét Budapesten – videó

Körbesétáltunk Budapesten, és elképesztő állapotokat találtunk: térdig lehet gázolni a szemétben Zuglóban, a Kerepesi úton és a Gubacsi úton is. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor riadót fújt, a kormány pedig a klímavédelmi akcióterv részeként meghirdette az ország kitakarítását is. A cél: megtisztítani az országot a szeméttől, felszámolni az illegális szemétlerakókat és megbüntetni azokat, akik teleszemetelik az életünket.

főváros

szemét

akcióterv

klímavédelem

Konkrét, 11 pontos klímavédelmi akciótervet fogadott el a kormány a héten, melynek legelső pontja éppen az, amiért a Ripost is folyamatosan küzdött az elmúlt években: az illegális hulladéklerakók megbüntetése, és az illegális szeméttelepek két éven belüli felszámolása. „Cselekedjünk, ne csak beszéljünk!” – hirdette meg Orbán Viktor évértékelőjében.

Ellepnek minket az illegális szemétlerakók

Budapesten jelenleg is számtalan illegális szemétlerakó működik. A Ripost januárban számolt be arról, hogy a Gellérthegyet is ellepi a szemét, és már patkányok tanyáznak ott, és bemutattuk a Hűvösvölgy szívét is, amit szintén elönt a szemét. Egyik helyen sem történt semmi változás azóta. Hétfő délelőtt körbesétálva a városon három olyan régóta ismert helyszínt is találtunk, ahol térdig ér a szemét.

Döbbenetes a videó, mintha a harmadik világban járnánk...

A hulladekvadasz.hu térképein látszik, hogy nincs olyan szeglete az országnak, amit ne borított volna be az illegálisan lerakott hulladék. Idén év elején indult el a Hulladékvadász fejlesztése, a Zeewa (Zero Emission Waste Management) platform, amin keresztül be lehet jelenteni az illegális, szemétlerakókat, közösségi szemétszedő eseményeket lehet szervezni, vagy éppen adományokat gyűjteni és elhelyezni. Szebenyi Péter, a hulladékvadasz.hu megálmodója azt nyilatkozta, hogy ha az emberek összefognak, két év alatt ki lehet takarítani az országot.

A Határ út és Gubacsi úti sarok is úgy néz ki, mint ha lomtalanítás lenne.

A Ripost már többször is elintézte, hogy tisztaság legyen

Már többször jelentettünk az illetékes önkormányzatok felé illegális hulladéklerakókat, és leveleink után többször is intézkedett a helyhatóság, felszámolták a szeméttelepet. Sőt, az egyik országos felháborodást kiváltó ügynél megtaláltuk azt a narancssárga pickupot is, amiről előtte felvétel készült és került fel az internetre, ahogy tulajdonosa sok zsák szemetet pakol ki belőle a budapesti Ócsai úton. Miután a férfi és autója fotója bejárta az internetet, munkatársunk megtalálta a kocsit Budapest ellenkező végében, és szemtanúi voltunk, ahogy a kocsit utolérte a népharag: egy motoros éppen szemetet dobott az autó platójára…

Szigorúbb büntetést követelnek

Jelenleg a „sima” szemetelés csak szabálysértés, a tettes csak csekély pénzbírsággal sújtható, aminek semmi visszatartó ereje nincs. A jegyző a hulladékgazdálkodási bírság összegét 1500 – 50 000 forint között állapíthatja meg – de emiatt nagyon ritkán büntetnek, hiszen ritkán sikerül tetten érni a szemetelőket. Nagyobb a bírság, ha valaki természetvédelmi területen rak le szemetet vagy a területet más módon szennyezi, és akkor is, ha valaki települési hulladékot a közterületen engedély nélkül rak le, vagy nem a kijelölt lerakóhelyen rak le vagy helyez el – ilyenkor következhet a szabálysértési hatóság által kiszabott, 150 ezer forintig terjedő szabálysértési bírság.

Több bejelentést is tettek már a Komáromi út végén és a szuglói körvasútsor elején felhalmozódott szemét miatt.

Börtönbüntetés is járhat érte

Az illegális hulladéklerakás bizonyos esetekben már bűncselekmény is lehet, ami szabadságvesztéssel is sújtható. A Btk. szerint aki arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés lehet, ha veszélyes hulladékról van szó. Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, 1, veszélyes hulladék esetén 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Arra alig van példa Magyarországon, hogy valaki rács mögé kerülne illegális szemétlerakás miatt. 2011-ben jogerősen 8 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítéltek egy zalaegerszegi férfit, aki építési törmeléket és veszélyes hulladékokat helyezett el a város külterületén. Tavaly felfüggesztett börtönt kért az ügyész egy nagykorpádi férfira, aki egy utánfutóval többször is fordulva külterületen lerakott egy csomó szemetet, benne veszélyesnek minősülő hűtőszekrényt is. Kaposváron az ügyész múlt hétfőn emelt vádat és 3 év 6 hónapot kért egy büntetett előéletű férfira, mert tiltott helyen, egy nagy gödörben elásott veszélyesnek minősülő szemetet és géproncsokat, ahol a hulladék elhelyezése tiltott volt.

Nehéz tetten érni és bizonyítani

A tiltott helyen szemetelőket nagyon nehéz elkapni, mert az igazi bizonyíték a tetten érés, és erre általában csak a járőröző polgárőröknek van módjuk. Országszerte egyre több helyen a közterületi kamerák segítségével próbálják meg elkapni az illegális szemétlerakókat. Ami biztos: elkél a szigor!

Szóljon a Ripost-nak! Ha illegálisan lerakott szemetet, hulladékot talál bárhol az országban, a pontos helyszín megjelölésével és egy fotóval jelezze lapunk szerkesztőségének a [email protected] címen! Nem engedjük, hogy az ország szemétdombbá váljon!

A klímavédelmi akcióterv

Orbán Viktor kormányfő vasárnapi évértékelő beszédében jelentette be, hogy a kormány klímavédelmi akciótervet hirdetett. A főbb pontok:

Megbüntetik az illegális hulladéklerakókat, két éven belül felszámolják az illegális szeméttelepeket.

Betiltják az egyszer használatos műanyagokat.

Visszaválthatók lesznek az üveg- és műanyagpalackok, valamint a fémdobozok.

Megvédjük a folyókat a külföldről érkező hulladékoktól. „Képesek leszünk a Dunát és a Tiszát megtisztítani a műanyagoktól.”

Szigorúbban fellépnek a Magyarországon működő multinacionális cégekkel szemben. Elvárják tőlük, hogy környezetbarát technológiát alkalmazzanak.

A következő két évben 32 milliárd forinttal támogatja a kormány a kisvállalkozások megújulóenergia-termelését.

Minden újszülött után 10 fát ültet a kormány, összesen egymilliót. 2030-ra Magyarország erdővel borított területe 27%-ra növekszik.

Meghatszorozza a kormány a naperőművek kapacitását a következő 10 évben.

Támogatják az olcsó elektromos autók megjelenését és használatát, hogy az ne csak a gazdagok kiváltsága legyen. (Most is van egy e-autó-vásárlási program magánszemélyek részére, de a májusig élő pénzügyi keret kifogyóban van. Itt a kormány a legfeljebb bruttó 20 milliós tisztán elektromos, új autókra adott 1,5 millió forintos támogatást. Elképzelhető, hogy egy új program ezt váltja majd fel.)

2022-től csak elektromos buszokat lehet forgalomba helyezni a városi közlekedésben.

Bevezeti a kormány a „zöld” kötvényeket, az ilyen formában kibocsátott állampapírokból befolyó pénzt klímabarát programokra költi az állam.