Az Alapjogokért Központ aktuális közvélemény-kutatása a 101 évvel ezelőtt megkötött trianoni békediktátum évfordulójára készült el.
A felnőtt magyar társadalom véleményét bemutató, országosan reprezentatív mintán végzett felmérés alapján kijelenthető, hogy a magyar emberek nemzeti identitástudata roppant erős a 21. században is.
Tízből nyolc megkérdezett szerint ugyanis fontos az, hogy a globalizáció modernkori hatásai ellenére is legyenek nemzetek a jövőben, és mindösszesen a válaszadók 5 százaléka helyezkedett ezzel ellentétes álláspontra.
Bár hazánk elveszítette területének és lakosságának kétharmadát, és több mint hárommillió magyar a csonkaország határaink kívül rekedt, mégis, 101 évvel Trianon után is érvényes az a megállapítás, mely szerint csak az államnak van határa, a nemzetnek nincs.
Forrás: Alapjogokért Központ
A kutatás arra is rámutat, hogy a nemzet iránti elköteleződés mellett a magyarságtudat is megmaradt, amin az európai uniós tagság sem változtatott.
A 18 évnél idősebb lakosok 92 százaléka ma is elsősorban magyarnak vallja magát, míg a 6 százalékuk európainak.
Forrás: Alapjogokért Központ
Az erős nemzettudat fontos legitimációs pont: az európai integrációról szóló vitákban, így a most zajló, az Európai Unió jövőjéről szóló konferenciasorozaton is társadalmi felhatalmazást biztosít a magyar érdekek minél hatékonyabb képviseletére, a szuverén államok közötti együttműködés fenntartására a szupranacionális, nemzetek feletti Európa koncepcióját képviselő erőkkel szemben.
Nem akarunk örök vesztesek lenni
A nemzeti összetartozás napja kapcsán Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában elmondta, tizenegy évvel ezelőtt döntött úgy a magyar kormány, hogy az országvesztés napjából emléknapot emel. A kormányfő úgy fogalmazott, van egy nagy nemzet, amely messze túlnyúlik a határokon, és ennek lelki összetartása erősebb, mint a korábbi évtizedekben bármikor. Nem akarunk úgy élni, hogy egy örökké vereségre ítélt népnek tekintjük magunkat, nincs is okunk arra, hogy ilyen vereségtudatban éljünk.
Országszerte és a határokon túl is megemlékezéseket tart a magyarság ma, a nemzeti összetartozás napján, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának 101. évfordulóján. Budapesten, az Országháznál kültéri fotókiállítás nyílik, este pedig a Nemzeti Színházban díszelőadást tartanak.
A központi programok a fővárosban délelőtt 9 órakor kezdődnek. Az Országháznál, az összetartozás emlékhelyénél kültéri fotókiállítás nyílik, beszédet mond Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. A „Magyar szemmel” címmel meghirdetett pályázatra érkezett művek közül mintegy száz fotót állítanak ki. A tárlatot ezen a hétvégén lehet megnézni. Az Országházban – védettségi igazolvánnyal – ma 10 és 17 óra között díjmentesen megtekinthető a Szent Korona.
A Nemzeti Színházban 18 órakor kezdődik a díszelőadás, ünnepi beszédet mond Balog Zoltán református püspök, az egyház zsinatának lelkészi elnöke. (A beszédet az M5 televíziós csatorna élőben közvetíti.
Szintén a központi programok részeként Sátoraljaújhelyen megnyílik a megújult Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpont, ünnepi beszédet mond Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Budapesten és a világ számos más városában 20.21-kor fellobban „összetartozásunk tüze”. A kezdeményezéshez csatlakozó települések listája megtekinthető a https://gyujtsukmeg.ma/ oldal térképén.
A Főpolgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint este a Halászbástyát a nemzeti színekkel világítják meg. A díszkivilágítás szombat és vasárnap este is látható lesz.
Vidéken és a határokon túl is megemlékezéseket tartanak, emlékműveket avatnak a nemzeti összetartozás napja alkalmából. Mindemellett online megemlékezés is lesz a „Nemzeti ünnepek és emléknapok” Facebook- és YouTube-csatornáján.
2010 óta
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
