12 régi magyar vár születik újjá – a Ripost7 várkörképe

Füzér – A vulkanikus hegy tetejére épült a középkori vár

A Szent Korona egyik rejtekhelyeként ismert Füzér vára első említése 1264-ből ismert. A Nemzeti Várprogram keretében kibővül a várparkoló és megújul a várforrás környezete, újjáépül és interaktív módon működőképessé válik a malom-, a vizes- és a söröspince, a malompincében XVII. századi kézműves papírmerítő műhelyt alakítanak ki. 

A megújuló konyha, sütőház, ecetes ház, a liktárium és a gyümölcsaszaló középkori receptek alapján interaktív gasztronómiai bemutatók színteréül szolgál majd. A darabontházakban meg­elevenednek a várőrség mindennapjai. A vizespincében egy 3D-s vártörténeti filmet bemutató vetítőterem kap helyet. A vár teljes kiállítási programja élményelemekkel és az ezeket kiszolgáló infrastruktúrával bővül. A vár a XVII. századi hangulatában kel életre.

Nagyvázsony – Megnézhetjük Kinizsi feleségének a szobáját

A Nagyvázsonyban álló várban történelmi múltat idéző kiállítási tereket alakítanak ki, amik egész évben látogathatóak lesznek. A földszinten az egykori várgazdálkodást mutatják be. Az első szinten a várnagy szobája látogatható majd, a második és harmadik emeleten Magyar Benignának, Kinizsi Pál feleségének a szobája látható, a negyedik szinten a várőrség szobája tekinthető meg, a legfelső szinten pedig a XVI. századi Nagyvázsonyt mutatják majd be. A lovagteremben konferenciákat és múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak.

A vár arról híres, hogy Hunyadi Mátyás Kinizsinek ajándékozta, a faluval együtt. A törökök 1663-ban felgyújtották, később a Zichy család virágoztatta fel a várat.

Csokonai itt borozgatott a református lelkésszel, amikor értesült arról, hogy szerelme, Lilla férjhez ment. Innen ered az „otthagyott csapot-papot” mondás.

Szádvár – Középkori erődítményt építettek újjá

Az ország legnagyobb várbeli tereplépcsője várja a kirándulókat Budapesthez közel, Sződligeten. A Várhegy tetején álló Szádvár középkori erődítményének romjai látogatóbarát kirándulóhellyé váltak a Nemzeti Várprogram fejlesztésének köszönhetően. Szádvárt először egy 1268-ban kelt oklevél említi. Az Óvár tetőn lévő vár egy ostromban olyan jelentősen megsérült, hogy lemondtak róla. Most a várprogram keretében az enyészettől mentették meg. 

Az Alsóvár lett a fogadópont. A 8-12 méter magasan fennmaradt, hatalmas sziklatömbök közé beékelt keleti és északi várfal falkoronája is bejárható. A keleti, északi és nyugati bástyák előterében kilátópontokat létesítettek. A Belsővár nyugati udvarában a látogatók fedett helyen tekinthetik meg a területen évszázadok óta szétszórva heverő nagyszámú és nagy méretű középkori faragott kőanyagot. A sétaútvonal a veszélyes falaktól, pincéktől, ciszternáktól megfelelő védőtávolságot tart, de kalandos így is.

Szigetvár – Megnézhetjük a belső bástyákat is

A szigetvári várat Zrínyi Miklós védte 1561-től és az ostrom idején, 1566-ban itt halt meg Szulejmán szultán. A vár igazán meseszerűen nézhetett ki valamikor: a középső várat a belső vártól egy vizesárok választotta el, a két részt összekapcsoló hidat kaputornyok védték. Az Országgyűlés 2016-ban nemzeti emlékhellyé nyilvánította a várat, amit felújítottak, rekonstruálták a belsővár egykori maradványait is. A vár közepén lévő, ún. kastélyépületben most megnövelik a kiállítási területet. A legjelentősebb fejlesztés a kazamatasoron történik. Az épület földszintjének nyugati végén mutatják be az egykori Zrínyi-belsővár bástyájának maradványait. Kiállítási recepciót és ajándékboltot, kávézót, új irodákat és öltözőket, mosdókat, üzemi tereket alakítanak ki. Az emeleti irodák mellett kiállító- és multifunkcio­nális terek lesznek, és tervezik a vár területének kertészeti rendezését is.

Mosonmagyaróvár – Kétszáz éves az egyetem

A Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának otthona, a mosonmagyaróvári vár teljes egészében megújult, nemcsak az épület, hanem közvetlen környezete, a vársétány és a várkapu is. Ez az egyetlen vár ma Magyarországon, ahol oktatás folyik, a történelmi hagyományok szerint. 

A mai várkapu helyén a római időkben egy légiótábor, majd a római út állomásaként castrum állt. 1364-ben kezdődött meg a mai várkastély építése, amely 1522-ig többször gazdát cserélt. 1689-ben felgyújtották a törökök. Mária Terézia építtette újjá és lányának, Mária Krisztinának adományozta, akinek a férje, Albert Kázmér alapította meg itt a Magyaróvári Gazdasági Magántanintézetet.

Sümeg – Középkori módszerrel sütik a kenyeret

A sümegi vár magánkézben van, az elmúlt években sok felújítási munkálatot elvégeztek és a programok, várlakomák sok látogatót vonzanak. Most a várprogram keretében újjáépül az egész keleti szárny, a kápolnától egészen a Köves-bástyáig. Érinti a rekonstrukció az első szinten lévő várnagyi házat, a kaszárnyát, a középkori konyhát, a sütőházat és a bognár- és kovácsműhelyt, valamint a Csabi-tornyot, a külső várfalhoz pedig tölgyfából, fazsindelyből fedett gyilokjárók készülnek. A vár konyhájában hagyományos, középkori módszerrel sütik a kenyeret.

A második szinten a vár történetét bemutató kiállítások, előadások, vetítések lesznek majd az építkezés befejeztével, de az új termek kitűnő helyszínként szolgálnak az élő történelemóráknak is. A gyerekek kipróbálhatják majd a régi mesterségeket is. Az építkezés a tervek szerint két éven belül fejeződik be.

Miskolc-Diósgyőr – Még nincs vége!

A Nemzeti Várprogram keretében felújítják Dobán a somlói várat, az egri várat, a kisvárdai várat, Miskolcon a Miskolc-Diósgyőr várat, Sárospatakon a Rákóczi várat, valamint Sopronban a városfalat és a hozzá kapcsolódó múzeumnegyedet. 

Ezen felújítások még csak részben készültek el, folynak a munkálatok. Egyes helyeken a felújítás alatt is látogatható a vár.