Menczer Tamás: A NATO és Magyarország álláspontja egybecseng

"A NATO megerősítette ismét, hogy nem részese ennek a konfliktusnak, mindent meg kell tenni, hogy a háború ne terjedjen túl Ukrajna határain, és a NATO mint szövetség, nem szállít fegyvert ebbe a konfliktusba" - mondta, hozzátéve: ez teljes mértékben egybevág a magyar állásponttal, Magyarország ezt az álláspontot teljes mértében támogatja.

Mindent meg kell tenni azért, hogy a NATO és Oroszország között fegyveres konfliktus ne alakuljon ki, mert egy konfliktus egy atomhatalom és a világ legerősebb katonai szövetsége között egyet jelentene a harmadik világháborúval - tette hozzá az államtitkár.

A legújabb uniós szankciós csomagról elmondta: a földgáz, a kőolaj és a nukleáris energiával összefüggő szankció jelenti Magyarország számára a vörös vonalat, ha ezeket szankcionálnák, az olyan aránytalan és elviselhetetlen terheket róna a magyar emberekre, ami elfogadhatatlan, jobban sújtana bennünket, mint Oroszországot.

Kitért arra is, hogy a Híd Kárpátaljáért nevű program keretében Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója zajlik. A kormány együttműködik a hat nagy karitatív segélyszervezettel, amelyek összesen 3 milliárd forintot kaptak, hogy munkájukat el tudják végezni, már több mint félmillió menekült érkezett Magyarországra. Ezzel egyidőben már több milliárd forint értékben vitt Magyarország segélyszállítmányokat Ukrajnába.

Menczer Tamás a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt: 

"Minden humanitárius segítséget megad Magyarország, elítéltük az orosz agressziót, támogatjuk Ukrajna területi szuverenitását, integritását, és félretettünk minden korábbi nézetkülönbséget Ukrajnával"

 - idézte fel.
 

Mindezek után az, hogy az ukrán elnök és kormányzati szereplők kritizálják a magyar választási eredményt, bírálják a magyar emberek döntését és totalitárius rendszereket emlegetnek, arról beszélnek, hogy háborús cinkosok vagyunk és nem is segítünk, elfogadhatatlan. Ezért kérették be az ukrán nagykövetet és mindezt világossá tették számára - közölte a külügyi államtitkár.

A legújabb uniós szankciós csomagról elmondta: a földgáz, a kőolaj és a nukleáris energiával összefüggő szankció jelenti Magyarország számára a vörös vonalat, ha ezeket szankcionálnák, az olyan aránytalan és elviselhetetlen terheket róna a magyar emberekre, ami elfogadhatatlan, jobban sújtana bennünket, mint Oroszországot.

Kitért arra is, hogy a Híd Kárpátaljáért nevű program keretében Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója zajlik. A kormány együttműködik a hat nagy karitatív segélyszervezettel, amelyek összesen 3 milliárd forintot kaptak, hogy munkájukat el tudják végezni, már több mint félmillió menekült érkezett Magyarországra. Ezzel egy időben már több milliárd forint értékben vitt Magyarország segélyszállítmányokat Ukrajnába.

Az, hogy az ukrán elnök és kormányzati szereplők kritizálják a magyar választási eredményt, bírálják a magyar emberek döntését és totalitárius rendszereket emlegetnek, arról beszélnek, hogy háborús cinkosok vagyunk és nem is segítünk, elfogadhatatlan. Ezért kérették be az ukrán nagykövetet és mindezt világossá tették számára

– közölte a külügyi államtitkár.

Szóba került Svédország és Finnország csatlakozása a NATO-hoz az észak-atlanti szövetség külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozásán – mondta el csütörtökön az amerikai külügyminisztérium egyik illetékese.

Erről nyilvánvalóan az érintett országoknak maguknak kell dönteniük– fogalmazott a név nélkül nyilatkozó diplomata.A szövetség ajtaja továbbra is nyitva áll, és szóba került az ő lehetséges jelöltségük is– magyarázta.

Ukrajna megtámadása miatt ismét napirendre került mindkét, hagyományosan el nem kötelezett ország csatlakozása. Mostanra Finnországban a belépést többnyire ellenző közvélemény is pártolná, hogy az ország belépjen a katonai szövetségbe.Pekka Haavisto finn külügyminiszter nemrég úgy nyilatkozott, hogy Helsinki a közeljövőben tisztázza a következő lépéseket a potenciális csatlakozással kapcsolatban.

A NATO fenntartja és a megerősíti Ukrajnának nyújtott támogatását rövid- és hosszú távon egyaránt, hogy Kijev meg tudja védeni magát az orosz agresszióval szemben – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben csütörtökön, a tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását követően. Sajtótájékoztatóján Stoltenberg közölte, a NATO a humanitárius segítségen felül kibertámadás, illetve vegyi és biológiai fenyegetések elleni védekezéshez biztosít eszközöket Ukrajna számára.

Tájékoztatása szerint a tagállamok külügyminiszterei egyetértettek abban, hogy a NATO új stratégiai koncepciójának foglalkoznia kell a szövetség és Oroszország jövőbeli kapcsolatával, valamint abban, hogy további nyomást kell helyezni Oroszországra, hogy felhagyjon az értelmetlen háborúval.

Magyarország továbbra sem szállít fegyvereket Ukrajnába – mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben, a NATO külügyminiszterei tanácsülésének második napján tartott sajtótájékoztatóján. Szijjártó Péter elmondta: Ukrajna külügyi vezetője „fegyvert, fegyvert, fegyvert”, vagyis a fegyverszállítások növelését kérte a szövetségtől. Megemlítette, hogy a szövetség tanácskozásán most először vettek csendes-óceáni országok külügyminiszterei. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azt mondta: az ukrajnai háború újabb szakaszába lépett, és elhúzódó, akár évekig tartó háborús helyzetre kell készülni. A NATO szervezetként viszont most is azt deklarálta, hogy nem résztvevője a konfliktusnak, és nem is szállít fegyvert Ukrajnának – ismertette Szijjártó Péter. A miniszter elmondta, a tagállamok abban is egyetértettek:

meg kell akadályozni, hogy a háború Ukrajna határain túlterjedjen. Az a kérdés, hogy ez a NATO stratégiájának folytatásával, vagy annak módosításával biztosítható.

„Ez nem a mi háborúnk” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve: a legfontosabb cél kimaradni a konfliktusból és az, hogy minél előbb béke legyen.

Szijjártó Péter kiemelte: a magyar emberek a vasárnapi országgyűlési választáson minden eddiginél egyértelműbben jelezték, hogy békét és biztonságot akarnak. Márpedig a Magyarországon keresztül történő fegyverszállítás közvetlen biztonsági fenyegetést jelent, és a „nemzeti döntés” – vagyis az április 3-i választás eredménye alapján Magyarország nem engedi meg a közvetlen fegyverszállítást Ukrajna felé. Ennek köszönhető az is – hangsúlyozta a miniszter –, hogy a vöröskereszt Debrecenből, biztonságban tudja koordinálja a humanitárius feladatokat. Szijjártó Péter kitért arra, hogy a tanácskozáson több eredményt is sikerült elérni. Az Oroszországgal szembeni szankciók nem fogják érinteni a kőolaj- és földgáz-szállításokat. A jelenlegi állás szerint ez a nyugat-balkáni országokba irányuló szállításokra is igaz – ismertette. Továbbá – a paksi atomerőmű működése szempontjából kiemelten fontos – nukleáris energia előállításához kapcsolódó tevékenység is mentesül a szankciók alól - közölte Szijjártó Péter.