Elképesztő fordulat a munkácsi turulszobor ügyében

Interjút adott Pákh Imre, az ismert magyar származású műgyűjtő, aki a munkácsi turulszobor 2008-as felállíttatását finanszírozta. „Vissza fog szállni a turulmadár a munkácsi várra” – mondta el véleményét Pákh, aki szomorú eseménynek tartja, hogy október 13-án egyik pillanatról a másikra eltávolították a munkácsi vár turulszobrát, hogy annak helyére ukrán címert helyezzenek. Pákh perre megy a szobor eltávolítása miatt, ráadásul egyre inkább úgy tűnik, hogy jogilag az ő tulajdonát képezi a szobor.

Ügyvédek nyomozzák, kinek a tulajdona a turulszobor

„Ennek az ügynek nemcsak morális aspektusa van, hanem van egy jogi aspektusa is. Az ügyvédeim most ezzel foglalkoznak, hogy tulajdonképpen nem volt-e a Turul-szobor az én tulajdonom. Hiszen mi rendeltük meg Mihajlo Beleny művész úrtól, mi fizettük ki, mi építtettük az obeliszket, mi tettük rá. Az egész folyamatot én meg a családom finanszíroztuk, mi foglalkoztunk ezzel az üggyel. Nálam biztos, hogy nincs adásvételi szerződés, én ezt nem adtam el a városnak és senki másnak. Nincs ajándékozási levél sem erről, szóval nagy valószínűséggel az én tulajdonomat képviseli még mindig a Turul-szobor, úgyhogy el fog tartani egy kis ideig, amíg pontot teszünk erre az aspektusra. Viszont azt már mindenki tudja, hogy a végrehajtó bizottságot nem hívták össze, tehát ez is egy szabály- vagy törvénysértés volt. A másik pedig, hogy tudomásom szerint ez a szobor a megyei műemlékvédelem védelme alatt állt, nem gondolom, hogy velük konzultáltak volna. Véleményem szerint ez kimondottan egy munkácsi városi téma, ebben nem vettek részt sem Kijevben, sem Ungváron, ez kimondottan Andrij Balogának vagy az apjának a bosszúja a munkácsi magyarság ellen” – nyilatkozta az üzletember.

További attrocitásoktól tart Pákh Imre

Pákh arról is beszélt, hogy számított valami hasonlóra, hiszen ez a folyamat nem most indult el. „Ez a magyarellenes agresszív hozzáállás akkor indult el, amikor a Baloga-klán átvette Munkács városának a vezetését, Andrij Baloga által. Akkor kezdődtek azok a folyamatok, amelyek még most sem fejeződtek be, de most kulminálódtak a turul leszedésével. Ha emlékszik, Munkács főutcáján állt egy Munkácsy Mihály-mellszobor, azt eltávolították. Utána jött néhány utca, beleértve az apám után elnevezett Pákh Sándor utca nevének megváltoztatását. Több magyar vonatkozású utcanevet változtattak olyan ukrán nevekre, amelyek viselői soha életükben Kárpátaljára még a lábukat sem tették be. Továbbá önök is jól tudják, hogy Baloga Viktor hihetetlenül magyarellenes – nem tudom, milyen okból származik ez az agresszív magyarellenes hozzáállás –, néhány évvel ezelőtt már kifejtette az ő magyartalanítás-koncepcióját Kárpátalján és főleg Munkácson. A sajtóban is meg lehet találni, hogy azt mondta, hogy ő híve a magyarok kitelepítésének, és a magyarlakta területek betelepítésének ukrán menekültekkel. Most a háború erre komoly alkalmat ad neki, úgyhogy nekünk tartanunk kell attól, hogy ez lesz a következő lépés ebben a folyamatban” – mondta Pákh az MTI kárpátaljai tudósítójának.

Tényleg a várárokban lehetnek a turulszobor darabjai

A műgyűjtőtől természetesen azt is megkérdezték, hogy tudja-e, mi lett a szobor sorsa. Hiszen bár múlt pénteken az az információ jelent meg a magyar sajtóban is, hogy a szobrot szétfűrészelték és annak darabjait a várárokba dobálták, ezt fotó továbbra sem bizonyítja. „Annyit tudok, ami megjelent a sajtóban, meg egy-két ismerősömtől kaptam hírt, hogy darabokra fűrészelték, mert egyben nem tudták levenni. Látszik is, hogy a karmai meg a kard még mindig fent voltak egy napja az obeliszken. Darabokra vágták, de hogy mi lett ezekkel a darabokkal, azt nem tudom. Azt viszont tudom, hogy nem engednek oda fel fényképezni senkit. Tudja, szerintem minden titok három napig tart, úgyhogy egy-két napon belül erre is rá fogunk jönni” – fogalmazott a műgyűjtő.

Kárpátalja kormányzója is megszólalt turul-ügyben

Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója sajtótájékoztatót tartott kedden délután, ahol a turulszobor eltávolítása is szóba került. 

„Az okok sokfélék lehetnek. Lehet, valaki rosszul aludt, rossz volt a kedve, vagy ellenkezőleg: túl jó volt a kedve. Lehet, valaki úgy érzékelte, hogy politikai süllyesztőbe került, vagy valamilyen feladatot teljesített, vagy eltévelyedett. Ez egy nagyon hirtelen dolog volt. Bejelentésre került a közösségi médiában, és egy óra múlva már történtek is bizonyos cselekvések. Most maguk a képviselő igyekeznek tisztázni, hogy mi volt ez, és mire volt ez jó. Egy értelmes párbeszédnek kell történnie” – fogalmazott Mikita, aki szerint békés kerekasztal-beszélgetésre van szükség. „Azt kell mutatnunk a világ felé, hogy itt, az ország legnyugatibb részén a háború ellenére is demokratikus folyamatok zajlanak, és nyíltan beszélünk a dolgokról” – mondta. 

"Hangsúlyozni szeretném, hogy szerintem is fontos, hogy legyen ukrán címer, de ennek megvalósításához bölcsebben is hozzá lehet állni. Ugyanakkor erővel nem lehet visszaállíttatni a szobrot, hacsak nem annak érdekében, hogy a lebontást kezdeményező örömére szolgáljunk. Minden ilyen jellegű döntést, legyen az emlékmű felállítása vagy eltávolítása, különösen, ha történelmi jelentőségű épületekről van szó, meg kell vitatni a helyi közösséggel, nem pedig egy személyben meghozni azt. Az ukrán címer fontossága felette áll mindennek, és lennie kell. Ez nem a győzelmi hangulatról szól, úgy gondolom, hogy aki ilyen harciasan áll a kérdéshez, annak jobb lenne a fronton érvényesíteni az elszántságát, ahol valóban harcolhat az országunk függetlenségéért, és majd ha visszajött, civilizált kommunikációt tud folytatni” – fogalmazott Mikita.