Nem elég visszatekerni a kismutatót: Így készülj a hétvégi óraátállításra!

Végleg eltörölnék a szakemberek az óraátállítást.

óraátállítás

Pintér Ferenc

A csaknem egy évszázada használatos téli-nyári időszámítás az emberek nagy részére komoly hatást gyakorol – tudta meg a Ripost dr. Pintér Ferenc meteogyógyásztól, a Meteo Klinika igazgatójától, aki elmondta, szerinte miért kellene végleg eltörölni az óraátállítást.

„Az emberek többsége úgy gondolja, egy óra ide vagy oda nem nagy dolog. Pedig ez óriási tévedés! Ebben az időszakban jelentősen nő a halálozások száma, ahogy gyakoribb az infarktus és a sztrók kialakulása is” – hangsúlyozta.

Kórház beteg nő — Fotó: Pixabay (Képünk illusztráció)

A ködös idő is bezavar a biológiai óránknak

Nem is hinnénk, mennyire pontos a biológiai óránk. Az ébredés és az elalvás fázisai, a napi fényviszonyok váltakozása mind meghatározó. Ha ezek a megszokott napi ritmusunkhoz képest eltolódnak, azt bizony megérzi a szervezetünk. Erre pedig ez a mostani ködös idő, még rá is tesz egy lapáttal

– hívta fel a figyelmet az igazgató.

Visszaüt az új időszámítás

A legérzékenyebbek akár 2 hétig is szenvedhetnek a megváltozott napi ritmusuk miatt. Általánosan 5-7 napra van szükségünk, hogy kikopjanak hétköznapjainkból az óraátállítás hatásai, de az sem ritka, hogy ez valakinél 10-14 napig is eltart

– hangsúlyozta dr. Pintér Ferenc.

Fotó: P / Pixabay.com (Képünk illusztráció)

Csökkenthető az óraátállítás káros hatása

Mit tehetünk annak érdekében, hogy mérsékeljük a téli időszámítással járó nehézségeket? – kérdeztük a meteogyógyászt.

Érdemes az óraátállításhoz képest néhány nappal korábban, fokozatosan elkezdeni az átállást! Feküdjünk le és keljünk fel minden nap negyedórával korábban, amit meghálál majd a szervezetünk. Így mire jövő szerdán újra munkába megyünk, kevésbé érezzük majd meg a téli időszámítást

– tanácsolja dr. Pintér Ferenc.

Minden 3. magyart megviseli az óraátállítás

A magyarok 35 százaléka rendkívül érzékeny a hirtelen időjárás változásra. Ráadásul számuk évről-évre folyamatosan nő. Mi több, ők az óraátállítás hatásaira is sokkal érzékenyebbek. Azok, akik egyaránt érzékenyek mindkettőre, még nehezebben tudják átvészelni ezt az időszakot, hiszen a két számukra negatív hatás felerősíti egymást. Emellett a mostani folyamatosan ködös idő is tovább nehezíti a helyzetüket.

A nyári vagy a téliidőszámítás a nyerő?

A nyári és téli időszámítás évek óta tervezett megszüntetése is ezeken az új barikádokon vérezhet el. A Magyar Alvás Szövetség szerint az óraátállítás eltörlését támogató kronobiológiai érveket felülírhatják a jelenlegi energiabiztonsági és gazdasági szempontok.

Talán el kellene fogadnunk, hogy ilyen világkrízisek során a prioritások másként alakulnak, mint békeidőben. Mi mindenesetre azt szorgalmazzuk, hogy a döntéshozók vegyék figyelembe az emberek és a tudomány véleményét is

– hangsúlyozta a Ripost-nak G. Németh György, a Benyovszky Orvosi Központban működő Budapesti Alvásközpont igazgatója, aki szerint a mesterséges beavatkozás bioritmusunkba alvászavarokat, emiatt pedig rosszabb közérzetet, gyengébb teljesítményt, alacsonyabb koncentrálóképességet és csökkenő toleranciát eredményez.

G. Németh György, alvászavar, telihold, Magyar Alvás Szövetség, Budapesti Alvásközpont, — Fotó: G. Németh György

A felvilágosodott – és a nappali világosságot igen kedvelő – uniós polgárok többsége a nyári időszámítást preferálja, arra építve, hogy a korai sötétedést megelőző nappali világosság egy órával való megnövelésével nemcsak a hangulatunk, hanem a napi teljesítményünk is jobb lesz. A téli verzió hívei viszont a kora reggeli sötétség meghosszabbodása miatt tiltakoznak, mivel még az is előfordul, hogy a reggeli iskolai órakezdésre teljes sötétségben kerül sor egyes téli napokon. Feltéve persze, hogy a rezsinövekedés áldozatául eső iskolákban a leghidegebb és legsötétebb napokon is lesz oktatás.

Mit mond a tapasztalat?

A szakirodalom és a hétköznapi tapasztalat szerint a standard időszámításra való visszatérést könnyebb megszokni és az emberek nagyobb része jobban tud ehhez alkalmazkodni, mint a tavaszi átálláshoz. Ennek az az egyszerű oka, hogy ősszel egy órával ráérősebb napi beosztásra kell áttérni, és késni mindig könnyebb, mint sietni. A másik, ennél talán tudományosabb ok az, hogy a cirkadián ritmus eleve inkább egy kis késésre hajlamos, mint sietésre. Ezzel függ össze az a jól ismert jelenség is, miszerint az időzónák gyors átlépésekor fellépő jet-lag szindróma gyorsabban leküzdhető, ha ez a napirend késleltetésével jár és nem siettetésével.