Navracsics Tibor: Nem fordulhat elő, hogy nem kapjuk meg az EU-pénzeket

Újabb elvárások nem támaszthatók Magyarországgal szemben a jogállamisági eljárásban, az eddig tett vállalásokat pedig teljesíteni fogja az ország – közölte Navracsics Tiborterületfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter, miután az Európai Bizottság bejelentette: 3000 milliárd forintnak megfelelő uniós forrás zárolását kezdeményezi, mert nem lát garanciát arra, hogy azok elköltésénél nem történnek visszaélések.

Tizenhét vállalást tett a magyar kormány az Európai Bizottság felé, ezzel lezárult egy több hónapig tartó „nagyon intenzív és nagyon konstruktív folyamat” - közölte Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter.

A politikus azt követően tartott sajtótájékoztatót, hogy vasárnap délelőtt Johannes Hahn, a Bizottság költségvetésért felelős tagja bejelentette: a testület egyhangú döntés alapján arra tett javaslatot, hogy a Magyarország felé, a hétéves költségvetési keret három operatív programjában tett kötelezettségvállalások 65 százalékát függesszék fel, ami körülbelül 7,5 milliárd eurós, vagyis 3000 milliárd forintos pénzelvonást jelenthet.

Az elvonásról a tagállamok szakminiszterei dönthetnek minősített többséggel, Navracsics Tibor szerint azonban idáig nem jut el az ügy, „a kormánynak ugyanis esze ágában sincs, hogy ne teljesítse a vállalásokat”, a bizottság pedig – menetrend szerint november 19-én – vissza fogja vonni a javaslatait.

A miniszter úgy látja, erre az lesz a garancia, hogy a tárgyalások során tett vállalásokat be fogja tartani a kormány, új vállalásokat pedig nem támaszthat a bizottság, az erről szóló egyeztetés ugyanis lezárult – emelte ki. Azt is hozzátette: a vállalások teljesítésével felgyorsulhatnak nem csak a 2021-2027-es költségvetésről szóló egyeztetések, de a helyreállítási alapról szóló tárgyalások is, és úgy látja, mindkettő lezárható az év végéig. (A helyreállítási alap esetében ennek azért van jelentősége, mivel annak az időbeli kerete rövid, ha 2023-ra csúszik a jóváhagyás, akkor a források 70 százaléka pusztán a késlekedés miatt is elvész Magyarország számára.)

A tizenhét vállalás közül Navracsics szerint a legfontosabb az úgynevezett integritási hatóság létrehozása, ez alapvetően az uniós forrásokból megvalósuló projektek közbeszerzési eljárásait fogja vizsgálni, és közbeléphet, ha olyan szabálytalanságot észlel, amely az uniós források nem megfelelő felhasználására ad lehetőséget. A független hatóság felállításáról egy szeptember 5-i keltezésű kormányhatározatban tett ígéretet a kormány, de az erről szóló törvényjavaslatot is benyújtják, a tervek szerint jövő pénteken, és november második felében meg is kezdheti a működését a szervezet. A független hatóság vezetőjéről nyílt pályázaton döntenek majd, az elbírálással kapcsolatban Navracsics úgy fogalmazott: szeretnének a kiválasztáshoz olyan személyeket találni, akik megfelelő garanciát jelentenek a bizottság számára is.

A második vállalás a korrupcióellenes munkacsoport felélesztéséről szól, ellentétben azonban az eredeti, a 2010-es évek eleji felállástól, annak felügyeletét nem a kormány látja majd el, hanem paritásos alapon kormányzati és nem kormányzati tagok ülnek majd benne.

A korrupcióellenes keretrendszer további része lesz a vagyonnyilatkozatok rendszerének a reformja – ez elsősorban a szankciók szigorítását hozhatja el –, illetve a közfeladatot ellátó közalapítványok esetében az összeférhetetlenségi szabályok szigorítása.

Ez az uniós szabályok átvételét jelenti a gyakorlatban, amelyek alapján összeférhetetlenséget jelenthet a kuratóriumi tagok esetében politikai szimpátia is.

Az első nagyobb törvénycsomag tehát jövő hétfőn várható, az azt követő pedig szeptember 23-án, a miniszter ugyanakkor egy év végéig tartó menetrendet is felvázolt a 17 vállalás teljesítéséről, ebben például szerepelt az adóhatóságról szóló törvény módosítása is, amellyel az EU csalásellenes szervezetével, az OLAF-fal való együttműködést igyekeznek erősíteni.

De beterjesztik a büntetőeljárási törvény módosítását is, amely lehetővé teszi, hogy a bíróság felülbírálja az ügyészség döntését egy eljárás megindításának vagy folytatásának az elutasításáról. És - Gulyás Gergely júliusi ígéretének megfelelően - törvénymódosítással készülnek garantálni azt, hogy a törvények elfogadását társadalmi egyeztetés előzze meg .

A vállalások alapvetően az uniós források védelmét szolgálják – mondta el a politikus, kiemelte azonban, hogy bizonyos esetekben ennél tágabb garanciát szolgálnak a közpénzek elköltésénél. Ilyen például az a vállalás, amely szerint az egyszereplős közbeszerzések arányát a hazai forrásból megvalósuló projektek esetében is 15 százalékra szorítják vissza.

Ami a tárgyalásokat illeti, Navracsics szerint a kezdeti szakaszban volt egy alapvető bizalmatlanság a kormány és az Európai Bizottság között, „ezt követően értünk el egy olyan szintre, hogy ha elfogadják a mostani vállalásokat, akkor azzal már normalizálódhatnak a viszonyok” - tette hozzá. Ennek érdekében az egyeztetések azért folytatódnak, a miniszter legközelebb szerdán tárgyal Johannes Hahnnal.

A politikus arra a kérdésre, a sok vállalás nem lett volna-e kiváltható azzal, ha Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, úgy válaszolt: nem azért nem jöttek a pénzek mert nem csatlakoztunk az Európai Ügyészséghez. Hozzátette: volt olyan biztos, aki szóba hozta a csatlakozást, de a hivatalos tárgyalások során nem jött elő. Laura Codruta-Kövesi, a hatóság vezetője pedig jónak tartja az együttműködését a magyar ügyészséggel – jegyezte meg.

Azt a felvetést, mi történik, ha a bizottság nem tartja kielégítőnek a magyar vállalások teljesítését, és mégis elvonják azt a 3000 milliárdot, Navracsics nem kívánta kommentálni, mondván, ilyen nem fordulhat elő. Azzal kapcsolatban pedig, hogy mikor érkezhet pénz az uniós kasszából, azt mondta, a kormány abban bízik, hogy amint – még az idén – aláírják a partnerségi nyilatkozatot a költségvetésről és a helyreállítási alapra vonatkozó magyar tervet, már tudják küldeni az eddig elindított pályázatokra beérkező számlákat Brüsszelbe.

A "The Bold Truth About Hungary" podcast első epizódjában Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszterrel beszélgetett EU-s pénzekről, a Magyarország és az Európai Bizottság között kibontakozó vitáról és arról a paradox helyzetről, hogy miért szükséges politikai konfliktusokat jogi úton rendezni.

Navracsics Tibor elmondta, hogy az uniós pénzek nem ajándékok. A miniszter rámutatott arra, hogy hazánk két főbb csatornán kaphat uniós pénzeket: a kohéziós alapokon keresztül, valamint a helyreállítási alap révén. Ismertetés szerint összesen 20 milliárd eurónyi pénzről van szó, aminek nagyjából a kétharmada a kohéziós alap. 

A miniszter úgy látja, a legfontosabb most a bizalom megteremtése a felek között (kormány és Európai Bizottság), mivel az utóbbi időszakban pont ez a kölcsönös bizalom hiányzott. Eddig a magyar kormány túlteljesítette a vállalásait a kért jogszabályok elfogadásával, mindez pedig hozzájárulhat a bizalom erősödéséhez. 

A miniszter szerint Magyarország az egyik legmegbízhatóbb felhasználója az uniós forrásoknak és jó befektetés az uniós költségvetés számára.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter kedden az ATV-ben azt mondta, hogy

Az uniós forrásokért is felelős miniszter hozzátette, hogy a bizottság bejelentése „egy fontos lépés abban, hogy a kondicionalitási eljárás vége felé lépjünk”, szerinte fontos, hogy a bizottság elismerte, „Magyarország vállalásai alkalmasak arra, hogy kezeljük az aggályaikat, és a finisébe érhessünk a tárgyalássorozatoknak”.

A tárgyalások során a bizottsággal arra jutottak, hogy 

Navracsics azt mondta, a kormány a régi modell alapján gondolkozott, úgy tűnt, ezt a bizottság elfogadja, utána vált világossá, hogy nagyobb függetlenséget kell adni.

Tizenhét ponton kell Magyarországnak vállalásokat tennie, 

szabályozni kell, hogy milyen garanciák lesznek, hogyan lesz valóban független az elnök, vagy a személyzete hogyan áll fel. A miniszter elmondta, egy nyílt pályázatot fognak kiírni, erre lehet jelentkezni. 

A miniszter azt mondta, a legtöbb esetben előre finanszírozzák a programokat, mert eleve későn született meg a megállapodás a hétéves költségvetésről, egy év már kiesett, így a legtöbb kormány a saját költségvetéséből előre finanszíroz, és majd később, amikor megnyílik a lehetőség, uniós forrásból pótolja ezt a célt. 

Hétfőn benyújtott a kormány egy törvénycsomagot, amelyben több törvény módosítása is szerepel a közbeszerzésekről, közalapítványokról, ezzel kapcsolatban a miniszter azt mondta: eddig is gyakorlat volt, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak indulniuk kell a közbeszerzéseken. 

Az uniós Európa-ügyi miniszterek kedden tartanak ülést Brüsszelben, amelyen a jogállamiság helyzetét vitatják meg az unióban, felkészülésként az október 20–21-i EU-csúcsra.