Komoly tétje van a szankciókról szóló nemzeti konzultációnak

Már mindenkinek a postaládájába megérkezett a szankciókról szóló nemzeti konzultációs kérdőív, amire december 9-ig várják a választ. Sokan legyintenek: mi közöm nekem az Európai Unió szankciós politikájához, az oroszok és az ukránok háborújához? Jobban tudják "odafent", mit kell csinálni, ez biztosan csak a felelősség áthárítása vagy a kormány önigazolása, vélekednek. Lehet, hogy látszatra a "nagypolitikáról" van szó, valójában azonban húsbavágó, a bőrünkre és a pénztárcánkra menő kérdések ezek, a szankciók következményeit a mindennapjainkon érezzük.

A kérdéssor hét, főként az energiabiztonsággal kapcsolatos kérdést tartalmaz, de szó esik a turizmust érő szankciós károkról és az élelmiszerbiztonságról is. A kérdések a következők:

• Ön egyetért-e a brüsszeli olajszankcióval?
• Ön egyetért-e a gázszállításokra vonatkozó szankcióval?
• Ön egyetért-e a nyersanyagokra vonatkozó szankcióval?
• Ön egyetért-e a nukleáris fűtőelemekre vonatkozó szankcióval?
• Ön egyetért azzal, hogy a paksi beruházásra is terjedjenek ki a szankciós intézkedések?
• Ön egyetért a turizmus korlátozásával járó szankciókkal?
• Ön egyetért az élelmiszerárak emelkedését okozó szankciókkal?
•  

Miért fontos, hogy minél többen megválaszolják ezeket a kérdéseket?

Brüsszel az emberek megkérdezése nélkül vezette be az Oroszország elleni elhibázott szankcióit, melyekről most az unióban elsőként a magyar kormány kéri ki a társadalom véleményét. A nemzeti konzultáció lehetőséget kínál arra, hogy elmondjuk véleményünket, és ezzel erős üzenetet küldjünk az unió döntéshozóinak. 

Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúra Zrt. energia- és klímapolitika üzletágának vezetője a Facebookon közzétett videójában hangsúlyozza: 

Hortay Olivér úgy gondolja, hogy a vitában előre láthatóan két álláspont ütközik egymással, mellyel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „míg Brüsszel és néhány tagállam a büntetőintézkedések szigorítása mellett fog érvelni, más országok azok enyhítését szorgalmazzák majd”. Az elmúlt fél év bebizonyította, hogy a szankciók nem kényszerítik térdre Oroszországot, de az Európai Uniót súlyos válságba taszítják. A szankciópártiak szerint Oroszországot ettől függetlenül meg kell büntetni, kerül, amibe kerül.

Emlékezetes: a kilencedik szankciós csomag bevezetésének emlegetése azonnal újabb gázáremelkedést hozott a világpiacon. Mint azt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban hangsúlyozta: a szankciók kudarcot vallottak. Elemzők közben arról beszélnek: egész Európa energiaellátását veszélyeztetné egy újabb szankciós csomag, az orosz fűtőelemek importtilalma pedig az atomerőművek leállásához is vezethet. 

Kövér László, az Országgyűlés elnöke november 12-én Orosházán úgy fogalmazott:

Az Európai Bizottság azzal indokolta a szankciók bevezetését, hogy azok az oroszoknak fognak ártani. Ezzel szemben az oroszok fél év alatt annyi pénzt szedtek be az energiahordozókból, mint az azt megelőző év egészében – tette hozzá a házelnök, felidézve, hogy már a 2014-ben bevezetett szankciók egyik eredménye is az volt, hogy rákényszerítette az oroszokat az önellátásra, és így a korábban behozatalra szoruló ország lett a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre.

A szankciók miatt emelkedik gyorsan az élelmiszerek ára

A szankciókkal gazdaságilag tönkre tesszük magunkat, most már szankciós felár, és szankciós infláció van - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök, aki szintén kitöltötte a nemzeti konzultációs kérdőívet és erre biztat mindenkit.

A szankciós politika nem elvi kérdés, emiatt ugyanis az energiaárak az egekbe szöktek, ez pedig évente 10 milliárd eurós hiányt jelent a magyar gazdaságban - mondta a miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén pénteken Budapesten. Ebből 6 milliárd eurót a gazdaságnak kell "lenyelnie", míg 4 milliárd, vagyis mintegy 1600 milliárd forintos teher a költségvetésen marad. 

A kormányfő hangsúlyozta: ez az az összeg, amit az ország nem tud társadalmi célokra, például béremelésekre vagy adócsökkentésre fordítani. Ebből a szempontból nem tűnik túlzónak a magyar szankcióellenes politika - hangsúlyozta. Kifejtette: ha a szankciós politika változna, az energia ára akár meg is feleződhetne. Felidézte, hogy a szankciók bevezetésekor a terv azt volt, hogy "ásunk egy gödröt, amibe az oroszok beleesnek", és ez aláássa a hadviselő képességüket. De a helyzet sosem volt olyan eszkalált, mint most, mindez a háború elhúzódásához vezetett, ezért Magyarország bizalmatlan a szankciókkal szemben - folytatta a miniszterelnök. Kijelentette: a rosszul megtervezett szankciók felülvizsgálatot igényelnek, át kell gondolni, azok közül melyiket kell folytatni, melyiket feladni.

 A magyarok fele szerint a szankciók ártanak Európának

Minden második magyar úgy véli, az európai szankciók „inkább Európának” ártanak – ez derül ki a Nézőpont Intézet kutatásából. Csupán negyedannyian, minden nyolcadik megkérdezett gondolja azt, hogy a brüsszeli szankcióknak „inkább Oroszország” a kárvallottja.

Ezt Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője mondta Mondjunk nemet a szankciókra! elnevezésű országjáró sorozat rendezvényén.

KERETBE

Online is kitölthető

Az interneten is ki lehet tölteni a szankciókról szóló konzultációs kérdőívet. Ezt Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közölte, hozzátéve: jó pár hónap telt el a háború kirobbanása óta, amelyre Brüsszel gazdasági szankciókkal válaszolt. Ennek következtében elszálltak az energiaárak, emelkednek az élelmiszerárak, évtizedek óta nem látott magasságokba emelkedett az infláció. Kitért arra is: a következmények ellenére Brüsszelben csak újabb és újabb szankciós tervekkel állnak elő.
 

 - tette hozzá. Mint fogalmazott: ha sokan vesznek részt a konzultációban, ezt el is tudják érni.

Továbbra is fontos, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, valamint, hogy megpróbálja meggyőzni Brüsszelt: a háború ellenében hozott szankciós intézkedéssorozat rossz irány, nem visz közelebb a megoldáshoz, nehezíti az európai, köztük a magyar emberek életét. Az elhibázott brüsszeli szankciók kijavításához minél több magyar embernek kell egyetértési pontokat kialakítania, csakúgy, mint az ezt megelőző 11 nemzeti konzultáció alkalmával. Minél nagyobb arányú a kormány álláspontjának támogatása hazánkban, annál erősebb lesz a kabinet pozíciója azokban a tárgyalásokban, melyek a szankciók jövőjéről és a következő brüsszeli lépésekről szólnak