Mi védjük Európát! 650 milliárddal tartozik a magyar embereknek Brüsszel a határvédelemért - videó

Nem először védjük meg Nyugat-Európát a veszélytől, de most sem hajlandók elismerni a magyarok teljesítményét.

Brüsszel

európai unió

migráns

határ

Tatárjárás, az Oszmán Birodalom feltartóztatása vagy a 2015-ös migrációs válság. Csak néhány példa a történelemből, amikor Magyarországnak kellett helytállnia Nyugat-Európa helyett is. A történelemben nem először állítjuk meg a kelet felől érkező veszélyt, a Nyugat azonban a köszönet helyett még pellengérre is állítja hazánkat.

Karnok Csaba — 650 milliárd forintba került 2015 óta az Európai Unió külső határainak védelme. Fotó: Facebook

650 milliárd forint! Ez az a felfoghatatlanul nagy össze, amivel Brüsszel tartozik a magyar embereknek. Az Európai Unió külső határának megvédése ugyanis komoly összegeket emészt fel, amelyet egyelőre a magyar emberek finanszíroznak Brüsszel helyett.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt korábban, hogy 2015 óta több százezer illegális bevándorlót állított meg a magyar határkerítés. Hozzátette: Brüsszel az elmúlt nyolc évben mindössze a 650 milliárd forint egy százalékát volt hajlandó megtéríteni.

A mi határvadászaink és rendőreink állnak a határon télen és nyáron, és erőn felül dolgoznak azért, hogy a magyar és európai családok biztonságban legyenek

- jelentette ki a politikus. A témával foglalkozó összefoglaló videónkat itt tekintheted meg:

Meghaladta az ötvenezret az idén elfogott határsértők száma, az őket segítő embercsempészek közül pedig több mint négyszázan kerültek rendőrkézre – közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában. Bakondi György kitért arra is, hogy az európai határvédelmi ügynökség (Frontex) jelentése szerint ebben az évben mintegy háromszáz százalékkal nőtt a kontinensre érkező illegális migránsok száma. Jelentős részük Líbiából vagy Tunéziából érkezik, és a „Soros-szervezetek" segítségével, különböző hajókon próbálják meg elérni az olasz és a görög partokat.

A főtanácsadó azt mondta: a migránsok nem kapnak világos üzeneteket az uniótól és a célországok kormányaitól, és nem állta ki az idők próbáját az a megállapítás, hogy az európai munkaerőpiacnak szüksége van a bevándorlókra. A migránsok jó része ugyanis nem dolgozni akar, hanem segélyekből próbál megélni, ez pedig komoly veszélyt jelent a szociális ellátórendszerre. Jelezte, egyes migránsok Franciaországból inkább Angliába települnének át, mivel ott jobbnak tartják a szociális ellátást, magasabb összegű segélyekre számíthatnak.