Trópusi betegséget terjesztenek a szúnyogok a szomszédban: mi is veszélyben vagyunk?

Egy virológus arról számolt be, hogy nyugat-nílusi lázban szenvedő pácienst azonosítottak Szlovákiában.

szúnyogriasztó

nílusi láz

szúnyog

Az éghajlatváltozás okozta forróság miatt a különböző trópusi betegségeket terjesztő szúnyogok egyre északabbra húzódhatnak. Olyannyira, hogy már Szlovákiában is azonosítottak nyugat-nílusi lázban szenvedő pácienst. Mit tehetünk a szúnyogok okozta betegségek ellen és mit terjesztenek a hazai szúnyogok?

A felmelegedés miatt vándorolnak a szúnyogok

Az állatok és az általuk terjesztett betegségek egyaránt vándorolnak. A szakértők szerint a felmelegedés miatt egyre sűrűbben találkozhatunk majd olyan szúnyogfajokkal, amik nem jellemzőek az adott területre és amik adott esetben akár trópusi betegségeket is terjeszthetnek. A szakemberek például Szlovákiában már több esetben találkoztak trópusi betegségekkel.

Több településen is azonosították a nyugat-nílusi lázat

Boris Klempa virológus egy szlovák lapnak elmondta, hogy az elmúlt négy évben több településen is azonosították már a vírust: például Pozsonyban, Komárom, illetve Kassa környékén is regisztrálták a jelenlétét.

A nyugat-nílusi lázról

A nyugat-nílusi láz egy olyan betegség, ami ezen a szélességi körön egyáltalán nem fordult elő korábban. A klímaváltozás miatt azonban az első megbetegedések megjelentek Szlovákiában is. A legtöbb esetben a betegség influenzaszerű tüneteket okoz de az emberek egy bizonyos százalékánál agyhártyagyulladás is kialakulhat.

szúnyog, szívféreg, szívférgesség — Nyugat-nílusi lázat terjesztő szúnyog fertőz Szlovákiában. / Fotó: Pixabay

Milyen betegségeket terjeszthetnek még a szúnyogok?

Szlovák virológusok szerint fennáll annak a veszélye, hogy további trópusi szúnyogfajok jönnek a térségbe, más vírusos betegségeket is behurcolva. Ilyen lehet például a dengue-láz, a zika vírus- ami Magyarországon is megjelent már-vagy épp a sárgaláz vírus.

Mi a helyzet a magyarországi szúnyogokkal?

Folyamatosan vizsgálják az itthon honos és az idegenhonos csípőszúnyogokat. A legutóbbi eredmények szerint három nálunk nem honos szúnyog kezdett el szaporodni az országban az elmúlt tíz-tizenöt évben. Az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog. Vírussal fertőzött inváziós csípőszúnyogot azonban eddig nem találtak a kutatók, vagyis az eddigi eredményeink egyelőre nem igazolják, hogy a nálunk nem honos csípőszúnyogok komoly járványügyi fenyegetettséget jelentenének Magyarországon.

Hogyan lehet védekezni a szúnyogok okozta betegségek ellen?

Egyetlen megoldás a szúnyogok folyamatos irtása, ami csakis mechanikus úton történhet. Mivel a legtöbb fertőzés ellen nincs megfelelő védőoltás, ezért kiemelten fontos, hogy megakadályozzuk a veszélyes rovarok megtelepedését. Ehhez mi magunk is hozzájárulhatunk azzal, ha a vízpartok közelében, erdőkben megfelelően védekezünk szúnyogok ellen, például szúnyogirtó vagy riasztó szerekkel és nem tárolunk a ház körül úgynevezett pangó vizet, aminek a segítségével a szúnyogok szaporodhatnak.

Mit tartalmaz egy jó szúnyogriasztó készítmény?

DEET: a legtöbb rovarriasztóban ez az anyag van. Az, hogy mennyi időre tarja távol a vérszívókat, a koncentrációtól függ: 100%-ban 12 óra lenne a hatás, de ilyet nem kapni. Hivatalosan az EU-ban maximum 35%-os oldatot lehetne árulni, de kapható ennél töményebb is.
Pikaridin: a pikaridin ugyanazt tudja, mint a DEET, csak kedvezőbbek a tulajdonságai: szagtalan, nem károsítja a műanyagokat, fénystabil és nem annyira veszélyes az egészségre. Akkor jó, ha 10-20% között van a hatóanyag koncentrációja.
Etil-butil-acetil-aminopropionát: ritkán használják a gyártók, mivel szemirritáló hatása van és ha egy műanyag tárgyra kerül belőle, akkor megmarja. IR3535-nek is szokták hívni és a fent leírtak szerint az ilyen hatóanyagú sprayket sem árt óvatosan használni.
Citridiol: a természetes eredetű rovarriasztók leggyakoribb összetevője. A vegyületet az eukaliptuszból nyerik ki vagy mesterségesen állítják elő. A boltokban kapható termékek nagy részében mesterségesen előállított változatban (PMD) van benne. Erősen allergizáló hatású lehet, ezért a gyártók 3 hónapos kor felett ajánlják csak, és csak a bőrpróbát követően. A nem érzékenyek számára viszont kevésbé kockázatos mint a többi hatóanyag, ezért jó választás!