Ezek az esővíz felhasználásának szabályai: aki nem tartja be őket, komolyan megbetegedhet!

A legbiztonságosabb és egészségügyi szempontból a legkisebb kockázatot jelenő ivóvízellátást a közműves víz jelenti. Milyen anyagok vannak az esővízben és mit kockáztat az, aki csapadékvizet iszik? Kell-e ahhoz engedély, hogy valaki az összegyűjtött csapadékvízzel fürödjön vagy főzzön otthon? Íme a válaszok!

Mire használható az esővíz?

Az esővíz gyűjtése és felhasználása csökkentheti a közműves ivóvíz fogyasztását, csökkentheti a szárazság és hőhullámok idején szükséges vízkorlátozások hatását. Hazánkban az összegyűjtött esővizet elsősorban locsolásra, esetenként WC öblítésre használják, de mosásra, medencék feltöltésére, autómosásra vagy meleg vizes rendszerek ellátására, épületek szellőzőrendszereinek nedvesítésére is van lehetőségünk, bizonyos engedélyek beszerzése mellett.

Iható-e a csapadékvíz?

Magyarországon az ivóvízre vonatkozó jogszabályok nem tiltják az esővíz ivóvízkénti felhasználását. Vagyis nem tilos meginni, főzni vele, vagy egyéb háztartási célra felhasználni, azonban közegészségügyi szempontból az ivási és ételkészítési célú felhasználása nem javasolt -hívja fel a figyelmet a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). Amennyiben a vizet ivóvízként használná valaki, az a magánkutakhoz hasonlóan saját célú ivóvízellátásnak minősül és meg kell felelnie a vonatkozó ivóvízminőségi követelményeknek -teszik hozzá.

Milyen víz használható a lakásban?

A vezetékes vízen kívül két másik megoldás is szóba jöhet. Az erre vonatkozó kormányrendelet szerint létesíthető a ház körül úgynevezett víztermelő létesítmény vagy ivóvízmű is, melynek a segítségével egyéb háztartási víz vezethető a lakásba. Ezt a vizet kézmosásra, fürdésre, mosásra, WC öblítésére lehet használni, nem használható viszont ivásra, főzésre vagy bármi másra.

Ilyen engedély kell ahhoz, hogy valaki esővizet használhasson otthon

A szabályozás nem tér ki arra, hogy a saját célú ivóvízművekben milyen vízforrás használható. Így az lehet saját kút, de akár esővíz gyűjtés is. A saját célú ivóvízművet, mint vízi létesítményt viszont engedélyeztetni kell a vízgazdálkodási hatósággal. Ők vízminőség-vizsgálatot végeznek az ivóvízellátó rendszer létesítésekor, majd azt követően háromévente. Az egyéb háztartási célra történő felhasználásának minőségi és ellenőrzési követelményeit a népegészségügy (fővárosi és vármegyei kormányhivatal) állapíthatja meg, hivatalosan tőlük kell hozzá engedélyt kérni.

Milyen anyagok vannak az esővízben?

Az esővizek minősége nagyon változó, elsősorban a környéktől és az ott végzett tevékenységektől (pl. ipari kibocsátás), a levegőminőségtől, valamint a gyűjtő és tároló rendszer kialakításától függ. A csapadékvíz a gyűjtés és a tárolás során sok anyaggal szennyeződhet, amik károsak lehetnek az egészségre. Egy tanulmány szerint az esővíz minőséget a tető és az esővizet szállító rendszerek is befolyásolják, de a levegőben szálló mikroorganizmusok és kémiai szennyező anyagok is jelentősen hozzájárulnak a szennyezettséghez. Sőt, a szélsebesség és a szélirány is befolyásolja, hogy mi kerül a csapadékvízbe. Mivel lehetnek benne baktériumok, vírusok és egysejtűek is, senkinek nem javasolt tisztítás nélkül meginnia. Az NNK szerin viszont az esővíz zuhanyozásra és locsolásra történő használata esetén a fertőzés kockázata jóval az elfogadható küszöbérték alatt van, de ivási célú felhasználás esetén mindenképpen fertőtlenítésre van szükség.