A hekken kívül is van olyan hal, amit érdemes megkóstolni a büfékben: segítünk választani!

Aki biztosra szeretne menni, az idén is hekket rendel a tóparti büfékben. Nem is csoda, hiszen nehéz pusztán a hal neve alapján eldönteni, hogy mennyire szálkás vagy finom. Ebben segítünk most!

Balaton

harcsa

hekk

ponty

Sok halfajtát nem lehet kapni a magyar tengernél, de így is bőven van, amit érdemes megkóstolni. Aki a jól bevált hekken kívül másfajta halételt is szívesen kipróbálna, ezek közül a halak közül választhat például a balatoni büfékben.

Milyen ehető halak élnek a vizeinkben?

A világon körülbelül 5000 édesvízi halfajta van, ebből 200 él Európa és nagyjából 50 a Balatonban. Például ponty, csuka, kárász, keszeg, fogas, garda, afrikai harcsa, busa, sügér és süllő is úszkál. A Tiszában szintén élnek süllők, no meg persze kecsegék, sügérek, menyhalak, csukák, harcsák, amurok, domolykók, küszök, kárászok, márnák és pontyok is. A Duna hazai szakaszán ki lehet fogni a kecsegén, pontyon és csukán kívül lesőharcsákat, rózsás márnákat, dévérkeszegeket, kárászokat, szivárványos ökléket, csapó sügéreket és fogasokat is. A Velencei tóban élnek pontyok, harcsák, süllők, csukák, amúrok, busák, sügérek, angolnák, dévérkeszegek, bodorkák, ezüstkárászok és compók is.

Sok hazai halfajtát nem kapni a Balatonon

A törvények tiltják az ipari halászatot a hazai vizeken így például a Balatonban és a Tiszán is, csak a horgászatot engedélyezik. A horgászok viszont nem adhatják el azt, amit kifognak, így a legtöbb vízparti vendéglőben felszolgált hal vagy halgazdaságból, vagy külföldről származik.

Milyen halakkal találkozhatunk a strandokon?

A strandok büféiben, éttermekben jellemzően keszeggel, ponttyal, harcsával, fogassal, süllővel és sügérrel találkozhatunk- a hekken kívül- sütve, rántva vagy leves formájában.

Honnan származnak az éttermek halai?

Büféje válogatja, de a keszeget például sok vendéglátós Romániából és Kazahsztánból veszi, ugyanis itthon szinte beszerezhetetlen, tenyészteni pedig nagyon nehéz, mert az ikráit megeszi a kárász. A fogas és süllő jellemzően Ukrajnából jön, a ponty és a harcsa pedig a hazai hal és tógazdaságokból.

Honnan hozzák a hekket a Balatonhoz?

Sajnos már csak elvétve Európa vizeiből. Ennek egészen egyszerűen az az oka, hogy kifogták az összeset a környező vizekből. Az európainak nevezett hekket valójában Argentínában, Chilében, Peruban (Dél-Amerika) és Namíbiában vagy Dél-Afrikában halásszák, de nagyüzemben vadásznak rá a Dél-Atlanti óceán partja mentén a Földközi-tengeren, Észak-Skandináviában és Izlandon is.

Ezt érdemes tudni a hekkről

A hekk az egyik legolcsóbb tengeri ragadozó halfajta, de az óceánokban is megél. Ez utóbbi sokkal finomabb is. A 70-es években kezdték el itthon árulni a strandokon feltételezhetően a magyar édesvízi halak exportja következtében fellépő készlethiány pótlása, illetve a keszegfélék árának növekedése miatt jelent meg a kínálatban- írja a Nébih. A népszerűsége pedig azóta is töretlen mert nincs halszaga és alig van benne szálka. Egyébként a hekk igazi neve Merluccius, de mi magyarok csacsihalként ismerhettük meg.

Ezt biztos nem tudtad a hekkről

A latin neve Merluccius merluccius és általában heringgel táplálkozik, vagyis ragadozó.
Magyar nevét vélhetően az angol hake-ből kaphatta, hála a balatoni büféseknek.
Ha nem fogják ki, a hekk elérheti a 15 kilogrammos súlyt és a 1,5 méteres hosszúságot.
A tőkehalak családjába tartozik, de valójában a hekk egy tengeri csuka, aminek a háta és oldala szürke, a hasa pedig fehér-ezüstszürke. A szája a szeme alá húzódik, a fogai hosszúak és ragadozó voltát tekintve nagyon hegyesek.
Leginkább éjszaka közlekedik, nagy rajokban a felszín közeli nyílt vizeken, nappal 200-300 méteres mélységbe húzódik.
Több okból sincs feje: egyrészt azért, mert ijesztően ronda, másrészt pedig azért, mert így könnyebb szállítani és többet lehet belőle ugyanakkor helyre bezsúfolni.

Ezt kell tudni a keszegről

A szépen irdalt, ropogósra sült keszeg is könnyen ehető, de kevés hús van rajta, aki húsosabb halra vágyik, kérjen süllőt! Irdalás nélkül sütve a keszeg nagyon szálkás marad.

strand, palatinusz, meleg, hőség, strandolás, víz, medence, hekk, hal, büfé — Nem csak egy jó hekket érdemes idén enni a tóparti büfékben. Fotó: Bánkúti Sándor

Ezt kell tudni a pontyról

Sajnos könnyű rosszul elkészíteni, és szokás a pontyot iszapos, zsíros, fáradt ízű halnak is titulálni, ami a táppal etetett, iszapban tartott példányokra sajnos igaz is. A pontyhalászlével, pontytöpörtyűvel, rántott pontyfilével, pontytatárral viszont jó választás lehet a büfékben.

Ezt kell tudni a harcsáról

Finom, kevésbé szálkás halfajta. Rántva, sütve, roston a szürke harcsa a legjobb, mert a húsa feszesebb. A cápaharcsa is jó választás, mert a húsa világos színű, enyhén olajos, puha, laza szerkezetű, szálkamentes és halszagtól is mentes.

Ezt kell tudni a fogasról

Finom, fehér húsú hal, a gerinc kiemelése után szálkamentes, nem tolakodó a hal szaga, de erős hal íze nincs.

Ezt kell tudni a süllőről

A süllő és a fogas ugyanaz a halfaj, csak a kisebb példányokat süllőnek a nagyobbakat -a nagyjából 1,5 kg felettieket-fogasnak nevezik.

Ezt kell tudni sügérről

A fogashoz hasonlóan szintén fehér, lemezes húsa van. A rántott verzióján érdemes lehet kerülni és nem is igazán árulják, mert a sügér bőrét nehéz kezelni. Egészben sütve viszont nagyon ízletes.