Putyin felavatta az orosz hadsereg új, félelmetes fegyvereit

Vlagyimir Putyin részvételével hétfőn az orosz haditengerészet felavatott kettő vadonatúj, negyedik generációs, nukleáris meghajtású tengeralattjárót a Fehér-tenger partján fekvő Szeverodvinszk városban. A két tengeralattjáró a III. Sándor cár, illetve a Krasznojarszk nevet kapta, és orosz haditengerészet csendes-óceáni flottájához fognak csatlakozni - írja az Associated Press amerikai hírügynökség.

- fogalmazott az ünnepélyes ceremónián Putyin, aki félelmetesnek és osztályukban páratlannak nevezve a tengeralattjárókat. Az orosz elnök hozzátette, hogy további nyolc atommeghajtású tengeralattjáró áll építés alatt, melyek várhatóan a következő néhány évben kerülnek majd hadrendbe. 

A most átadott III. Sándor cár a hetedik tengeralattjáró a stratégiai Borej-osztályú sorozatban, és a negyedik a korszerűsített Borej-A változatok között. A Krasznojarszk a negyedik a többcélú Jaszen–M család tagjai között.

A Borej-osztályú tengeralattjárók képezik Oroszország stratégiai haditengerészeti erőinek gerincét, mindegyikük 16 darab, szilárd hajtóanyaggal működő, 8000 kilométer hatótávolságú Bulava interkontinentális ballisztikus rakétát hordoz. A hajók másodlagos fegyverzetként hat hatalmas, 533 mm-es torpedócsővel is büszkélkedhetnek, amelyek különböző lőszerek, köztük cirkálórakéták és tengeri aknák indítására is alkalmasak.

A Jaszen–M tengeralattjáró-család elsősorban taktikai szerepet tölt be: az osztályba tartozó hajók a lőszerek széles skáláját képesek szállítani. Egy Jaszen–M tengeralattjáró tíz 533 mm-es torpedócsővel és nyolc függőleges indítórendszerrel rendelkezik. Mindegyik indítórendszer négy Onyiksz hajó elleni rakétával vagy az év elején bevezetett, új Cirkon hiperszonikus lövedékkel is felfegyverezhető. A függőleges indítórakéták egyenként öt Kalibr cirkálórakétát is fel tudnak szerelni.

Az új tengeralattjárók átadása kapcsán fontos elmondani, hogy az orosz parlament októberben megszavazta a katonai kiadások rekordszintű növelését, amely 2024-ben az állami kiadások csaknem egyharmadát teszik majd ki. A Kreml szóvivője korábban bejelentette, hogy "Oroszország folytatja a katonai-tengerészeti ereje növelésére irányuló munkát”.

Az ünnepélyes avatóra néhány nappal azután került sor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette: elindul a jövőre esedékes elnökválasztáson. Az orosz Szövetségi Tanács korábban 2024. március 17-én tűzte ki a voksolás időpontját.

Bejelentette Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz államfő pénteken, hogy elindul a 2024-es elnökválasztáson.

Erről először annak a beszélgetésnek a részvevői számoltak be a sajtónak, amelyet az államfő folytatott a Kremlben pénteken a haza hőseinek napja alkalmából rendezett ünnepség résztvevőivel, később pedig erről videofelvételt is közöltek.

Putyin indulási szándékára Artyom Zsoga, az Ukrajnától elcsatolt „Donyecki Népköztársaság” parlamentjének elnöke kérdezett rá, amire az elnök, miután elismerte, hogy erről „különböző időpontokban különböző gondolatai voltak”, pozitív választ adott.

„Most van egy olyan időszak, amikor döntést kell hozni. Indulni fogok az orosz elnöki posztért”

– mondta.

Vlagyimir Putyin jelenlegi államfői mandátuma 2024. május 7-én jár le. Az orosz szövetségi parlement felsőháza a következő elnökválasztást március 17-te tűzte ki. A Központi Választási Bizottság pénteken úgy döntött, hogy a korábbi, egyéb szintű voksolások tapasztalataira hivatkozva úgy döntött, hogy az elnökválasztás jövőre először háromnapos esemény lesz.

A 2020-ban elfogadott alkotmánymódosítás értelmében a hivatalban lévő államfő a korábbi ciklusok figyelembevétele nélkül indulhat újra a legmagasabb tisztségért.

Vagyis ezúttal nem érvényesül az az alkotmányos korlátozás, amely megtiltja, hogy egy elnököt két egymást követő ciklusnál hosszabb időre válasszanak meg.

Az állami Összoroszországi Közvélemény-kutató Központ (VCIOM) legutóbbi felmérése szerint az oroszok 78,5 százaléka bízik meg Putyinban, a tevékenységét pedig 75,8 százalék helyesli. A felmérést november 27. és december 3. között végezték el egy 1600 fős felnőtt reprezentatív mintán.

A szintén állami finanszirozású Közvélemény Alap (FOM) csütörtökön közölt felmérése szerint az oroszok 70százaléka támogatja Putyin jelölését egy újabb ciklusra. A közvélemény-kutatást október 12. és november 13. között egy 6100 ezer fős felnőtt reprezentatív mintán végezték el.

Határozatot fogadott el az orosz elnökválasztás 2024. március 17-re történő kitűzéséről csütörtöki plenáris ülésén a Szövetségi Tanács (a parlament felsőháza).

A határozat, amelyet egyhangúlag, 162 szenátor szavazatával fogadtak el, a hivatalos kihirdetése pillanatától lép hatályba.

Andrej Klisasz, a ház alkotmányos törvényhozási és államépítési bizottságának elnöke a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek elmondta, hogy a választási kampányt a határozat közzététele indítja el. Az orosz Központi Választási Bizottság ezt követően tíz napon belül dönthet arról, hogy a szavazás többnapos lesz-e.

A vonatkozó orosz jogszabály értelmében szerint a választások időpontjáról a Szövetségi Tanács dönt, legkorábban 100 és legkésőbb 90 nappal a választás napja előtt.