Kóbor Léna: „Pánikolva körbe-körbe rohangálok!”

Eddig csak néhány szerencsés néző láthatta a Gyöngyhajú lány balladája című darabot, ám a legutóbbi előadásra meghívást kapott a Bors stábja is. A lap munkatársai nemcsak megnézhették a darabot, de interjút is készíthettek a főszerepet játszó Kóbor Lénával, valamint édesanyjával, Zsókával. A Bors teljes interjúját itt olvashatjátok:

A második olyan előadáson járunk, melyen Léna játssza a főszerepet, Krisztát. Zsóka, milyen érzések kavarognak benned? 

Kóbor-Deme Zsóka: Az az igazság, hogy kimondhatatlanul büszke vagyok, nem is lehetnék büszkébb Lénára!!

Jól láttuk, a felnőtté válása gyakorlatilag itt történt a szemünk előtt, a színpadon? 

Zsóka: Az elmúlt időszak szomorú eseményei miatt sajnos nem most, hanem akkor, amikor Mecky elment. Egyébként is sokat volt mindig felnőttek között, és most pedig szinte felnőtt nőként állja meg a helyét a színpadon! Végtelenül örülök, hogy így megsegít bennünket a Jóisten. Tudom, mindig csak jókat mondok a lányomról, biztosan unalmas már [nevet], de valahogy 

„Pánikolva körbe-körbe rohangálok!”

Mennyire vagy lámpalázas, mit csinálsz színpadra lépés előtt? 

Léna: Az utolsó pillanatokban? Pánikolva körbe-körbe rohangálok! [nevet] Ám, mindig van valaki, aki megnyugtat, hogy jól csinálom, jó kezekben vagyok a színpadon. A rendező, Pozsgai Zsolt is az utolsó pillanatig nyugtatgat a színpad széléről, ahogyan a stáb összes tagja is segítőkész, nagyon aranyos mindenki, és befogadtak, úgy érzem. Amikor a színpadra lépek, akkor már minden rendben, hiszen 

Zsóka: Azért vannak nehéz pillanatok is. A végén például kivetítve látni Mecky-t, ilyenkor azért nem könnyű ez nekünk érzelmileg…