kulcsár edina
Egyre több nyugdíjas-szövetkezetet jegyeznek be Magyarországon. Kinek éri meg belépni, és milyen feltételeket biztosítanak a nyugdíjas munkavállalóknak?
A kormánypártok idén májusban nyújtottak be egy törvényjavaslatot a nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásáról. Az volt ezzel a céljuk, hogy könnyebben munkához segítsék a dolgozni akaró nyugdíjasokat, ezzel enyhítve a munkaerőhiányt, és megakadályozva az idősek elszigetelődését is.
Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott most azt is elmondta, már minden megyében megalakult legalább egy nyugdíjas-szövetkezet, így mindenütt elérhetővé vált ez a lehetőség.
A jelenlegi szabályozás szerint ha egy nyugdíjas munkát vállal, akkor ugyanúgy adózik, mint mindenki más. A korkedvezményes nyugdíjasok és azok a nők, akik 40 év munkaviszony után mentek nyugdíjba, nem kereshetnek annyit, amennyit csak tudnak, rájuk ugyanis kereseti korlát vonatkozik. A nyugdíjuk és a munkabérük összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér 18-szorosát, azaz évi 2,295 millió forintot. Ez alatt meg lehet tartani a nyugdíjat, felette azonban nem.
A nyugdíjas-szövetkezetben való munkavállalásnál más a helyzet! A nyugdíjasoknak a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után sem egészségügyi, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük, csupán 15 százalékos személyi jövedelemadót, ha a megkeresett összeget pénzben veszik fel. Az érintettek a munkavállalás mellett a nyugdíjukat is megtarthatják. A cégeknek azért előnyös ez a konstrukció, mivel a munkavégzés költségét nem terhelik a közterhek.
A tagoknak anyagi hozzájárulást kell vállalni a szövetkezetben. Ez általában egy jelképes, pl. 100 Ft-os összeg. Azt, hogy pontosan mennyit és mikor kell fizetni, az adott szövetkezet dönti el.