Kimásztak a gödörből az önkormányzatok

2010 előtt az önkormányzatok gazdálkodását ellehetetlení­tette, hogy a forrásaik a lega­lapvetőbb feladataik ellátását sem fedezték. Számos önkor­mányzat kilátástalan helyzetbe került, a csőd szélére jutott.

Schmidt Jenő a Demok­ratának adott interjújá­ban kifejtette, hogy mindez annak a következmé­nye volt, hogy 2002-ben a Medgyessy-kormány úgy emelte meg je­lentősen a köz­feladatokat ellátók bérét, hogy közben erre nem biztosított költ­ségvetési forrásokat. Sem a pedagógus-béremelést nem finanszírozta, sem a kórházakban lévő ellátást. A béremelések után az is­kolai ellátást 50 százalék­ban fedezte az állam, az egészségügyet 75 száza­lékban, a többi előterem­tését pedig az önkormányza­toktól várta. Kul­túrára, sportra, a hivatalok működtetésre pedig szinte semmit nem adott.

2010 után a kormány történelmi léptékű, 1369 milliárd forint adósságtól szabadította meg az önkormányzatokat. Ezzel párhuzamosan a hitel nél­kül gazdálkodó 1172 ön­kormányzat támogatására is kiemelt források jutottak.

A konszolidációval egyi­dejűleg olyan szabályozási környezet jött létre, amely a hitelfelvételt ésszerű kere­tek között tartva nem aka­dályozza az önkormányzati fejlesztések megvalósítását, ugyanakkor nem veszélyezteti az államadósság csökkentésével kapcsola­tos célkitűzéseket sem. A feladatfinanszírozásra való áttérésnek az volt a célja, hogy a kötelező feladatok forrása biztosított legyen, az önként vállalt feladatokat pedig a maguk által előte­remtett bevételekből állják az önkormányzatok. Pályá­zatokon az önkormányza­tok kizárólag fejlesztésekre pályázhatnak, működésre nem. Egyebek mellett épületek, utak, járdák, sportléte­sítmények korszerűsítésére lehet támogatást elnyerni, azaz olyan fejlesztésekre, amelyek a lakosságot szol­gálják.

Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.