Súlyos kérdéseket vet fel a múlt heti áramfogyasztási rekord

Március 2-án a hazai energiafelhasználás történelmi csúcsot ért el. Ezen a napon az átlagosnál hidegebb időjárás miatt a hazai villamosenergia-rendszer terhelése 6835 MW-os rekordot mutatott

– emelte ki a konferenciát megnyitó beszédében Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter.

A csúcsterhelés miatt mintegy 50 százalékos importtal üzemelt a hazai villamosenergia-rendszer, miközben Magyarországon amúgy átlagosan 30 százalék körüli értéket ér el az import aránya.

A tárca nélküli miniszter a megújuló energiaforrások kapcsán elmondta: a kormány a napenergia mellett tette le a voksát, miután Magyarországon a szeles csatornák száma korlátozott. A napenergián kívül a hazai energiamix másik két pillérének az atomenergiát, illetve a lignit és a földgáz kombinációját nevezte. A paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban kiemelte: a szükséges környezetvédelmi és telephelyi engedélyek már megvannak.

Az OECD és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megerősítette, hogy jó az az út, amelyen járunk, a nemzetközi klímacélok teljesítéséhez szükséges az atomenergia

– tette hozzá.

A hazai villamosenergia-rendszer március 2-i csúcsterhelésével kapcsolatban dr. Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár elmondta: ezen a napon az ország minden határán befelé áramlott a villany, vagyis minden szomszédunktól importáltunk. A hazai fogyasztást több mint 3000 MW mértékben importból fedeztük, exportra, tranzitra ezúttal nem jutott.

A tavaly januári rekordterhelésnél a nettó importunk a terhelés 32 százalékát biztosította, addig az idei csúcsterhelés mintegy 45 százalékát importból kellett fedezni

– tette hozzá.

Aszódi Attila szerint a mostani csúcsterhelés azt mutatta, hogy a hazai importkitettség bizonyos időszakokban igen drámai szintet érhet el, és az időjárásfüggő megújuló erőművek nem képesek hozzájárulni a villamosenergia-ellátás biztonságához.

Az ország helyzete az ellátásbiztonság szempontjából rendkívül kiszolgáltatott. Az idős konvencionális európai erőművek bezárásával pedig a helyzet csak romlani fog

– szögezte le.

Az üvegházhatású emisszió következtében Magyarországon az éves középhőmérséklet nagyjából 1 fokkal emelkedett, és növekedni fognak a szélsőséges időjárási események esélyei hazánkban is – mutatott rá előadásában dr. Nemes Csaba, az NFM klímapolitikáért felelős helyettes államtitkári titkárságának főosztályvezetője. Kiemelte: szükség lesz a megújuló energiaforrásokra az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez. A kormányzat célja, hogy a megújuló energiaforrásból előállított energia bruttó végső energiafogyasztásban képviselt részaránya 2020-ra elérje a 14,65 százalékos szintet.

A klímaváltozás elleni küzdelemre fordított forrásoknak az 1300 milliárd forintos vidékfejlesztési programon belül legalább 30 százalékos részesedést kell elérniük az EU célkitűzése szerint. Magyarország ezt túlteljesíti (33,3 százalék), amit úgy ért el az ország, hogy a beruházási források egy részét kötelezően energiahatékonyságra kell fordítani – ismertette dr. Mezei Dávid Csaba, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára. Hozzátette: üvegházas zöldségtermesztés esetében a fosszilis energiahordozók használatánál az energiaköltségek akár a termesztési költségek 40 százalékát is elérheti, miközben termálfűtésnél 10-15 százalék ez az arány.

A hazai távhőpiacon tapasztalható trendeket Orbán Tibor, a Főtáv Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese ismertette. Kiemelte: 2014 óta fejlődik a távhőpiac, jelentős mennyiségű fogyasztói csatlakozás történt. Ennek részben az az oka, hogy forráshiány miatt leálltak a panelkorszerűsítések. Felhívta a figyelmet arra, hogy a környezetbarát távhőrendszerek fel fognak értékelődni a jövő energiarendszerében.

Az elektromos közlekedés jövőbeli lehetőségeiről Markos László, a Porsche Hungária vevőszolgálati igazgatója tartott előadást. Emlékeztetett arra, hogy már az 1910-es években is közlekedtek villanyautók New York-ban; vagyis a technológiája nem új, hanem annak megvalósításhoz kellenek korszerű megoldások.

Ebből a szempontból kiemelt fontosságú az a kérdés, hogy az áram milyen módon kerül a villanyautóba. Ha az energiaellátást környezetszennyező erőművek biztosítják, akkor nem sok mindent teszünk a környezet védelméért

– mondta.

Ettől függetlenül a villanyautók egyik előnyének azt nevezte meg, hogy alkalmazásukkal csökkenthető a lokális károsanyag-kibocsátás, még ha az áramot biztosító erőművekben történik is emisszió. Az elektromos autók használatának másik előnyeként az olcsóbbá váló mobilitást nevezte. Kiemelte: az önvezető autó biztos villanyhajtású lesz, illetve a már Budapesten is elérhető carsharing szolgáltatások is elektromos autókat használnak.