Ezt érdemes tudni a fizetési meghagyásról: ne dőlj be a trükközőknek!

Akinek van valamilyen lejárt tartozása, attól a NAV, a bíróságok és a közjegyzők segítségével lehet behajtani azt. Utóbbi megoldás a legegyszerűbb és leggyorsabb, a közjegyzőnél nem kell bizonyítani, elég igazolni a tartozás tényét és kiküldi a a levelet. Ezt érdemes tudni a fizetési meghagyásról!

Mi az a fizetési meghagyás?

A fizetési meghagyásos eljárás tulajdonképpen egy, a közjegyző hatáskörébe tartozó egyszerűsített polgári nemperes eljárás. Ez azt jelenti, hogy akinek tartoznak, az felkereshet egy közjegyzőt és kérheti a fizetési meghagyás kiadását. Az eljárást nem csak behajtóirodák és bankok kezdeményezhetik, de akár magánszemélyek vagy szervezetek is. Ilyenkor nincs tárgyalás, a közjegyző nem vizsgálja, hogy jogos-e a követelés, vagy hogy tényleg annyival tartoznak-e, amit állítanak - olvasható a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatójában. Vagyis a fizetési meghagyásos eljárás harminc millió forint alatt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) szerint a leghatékonyabb és leggyorsabb módja az igény érvényesítésének.

Rövid határidő van arra, hogy az adós ellentmondással éljen

A fizetési meghagyás tértivevényes kézbesítésétől számítva 15 nap van arra, hogy a címzett ellentmondással éljen az abban foglaltakkal kapcsolatban. Ezt megteheti, ha nem ismeri el a követelést vagy azzal nem ért egyet, például ha már elévült vagy kiegyenlítette, esetleg az magasabb összegről szól. Erre lehetőség van szóban bármelyik közjegyzőnél, vagy postai úton annál a közjegyzőnél, aki a fizetési meghagyást kibocsátotta. Aki viszont kicsúszik a határidőből, annak fizetnie kell, akár jogos a követelés, akár nem! A fizetési meghagyás ugyanis az értesítés kézhezvétele utáni 15. naptári napon jogerőre emelkedik, és ezután végrehajtás is kezdeményezhető.

Akinek tényleg van tartozása, annak nem érdemes ellentmondania

Csak akkor érdemes ellentmondással élni a fizetési meghagyásban leírtakkal szemben, ha alaptalan, hibás vagy jogtalan a követelés. A létező, jogos adósságot előbb-utóbb biztosan rendezni kell, de a bírósági eljárás költségei és a késedelmi kamatok is hozzáadódnak a tartozáshoz, ha az adós elveszti a pert!

Az nem megoldás, ha az adós nem veszi át a levelet

A MOKK hangsúlyozza: fizetési meghagyás esetén a lehető legrosszabb, ha át sem vesszük az értesítő levelet. Utóbbi esetben a második kézbesítési próbálkozás napját követő ötödik munkanapon ugyanis az értesítést kézbesítettnek tekintik. Ilyenkor ellentmondásnak már nincs helye, vagyis bármennyi pénzt is követel tőlünk valaki, ki kell azt fizetni. Ha valaki nem tudja rendezni a tartozását, akkor lehetősége van arra, hogy részletfizetést vagy a fizetési határidő elhalasztását kérje a közjegyzőtől.

Mi van akkor, ha nem a közjegyző szólít fel?

Vannak olyan tartozáskezelő cégek, amelyek csomagban vásárolnak fel olyan adósságokat, amelyeket az a vállalat, amelyiknek tartoznak, nem akar vagy nem tud behajtani. Ezek között vannak vitás követelések is. Ezek a tartozáskezelők gyakran úgy küldenek levelet, hogy a tartozás vagy a kamat egy részének elengedésével kecsegtetnek, egyúttal fenyegetnek arra az esetre, ha nem fizetnénk. Az ilyen levelek nem azonosak a fizetési meghagyással, ha tudjuk, hogy valójában nem tartozunk vagy nem bizonyítható a tartozás, nem kell fizetni, ennek nincs jogi következménye. Ha azonban tudunk arról, hogy a követelés jogos, jobb időben kifizetni, hogy ne rakódjon rá kamat.