Késsel döfték hátba: Élete nagy drámájáról vallott a magyar világsztár

Pályafutása legnagyobb töréséről, az ellene végrehajtott késes merényletről, és élete egyik nagy döntéséről is mesélt Szeles Mónika az Origónak. A vajdasági magyar származású, de amerikai színekben világsztárrá lett legendás teniszezőnő gyakran jár Budapestre: januárban az Év Sportolója Gála díszvendége volt, a múlt hétvégén pedig a Hungarian Ladies Openre jött.

Szeles 16 évesen robbant be a sportág elitjébe, világelső volt, nyert kilenc Grand Slam-tornát - de ennél sokkal többre is képes lett volna, ha pályája csúcsán, 19 éves korában, hamburgi meccsén egy elvakult Steffi Graf-rajongó nem szúrja le hátulról egy késsel. Több mint két évet kellett kihagynia, és bár még nyolc esztendeig játszott, és nyert egy Australian Opent, a karrierje már nem volt ugyanaz, mint a tragédia előtt.

"A szúrásom előtt két nagyon jó évem volt. Éreztem a játékot és mentálisan is erős voltam, felnőttem, beértem, mint ember. Realisztikusan még lehetett volna jó három évem"

- mondta erről Szeles Mónika.

Ugyanakkor megtapasztalta, milyen hirtelen kikerülni a reflektorfényből. Ez később segített neki a zökkenőmentes átállásban, megtalálni a helyét a civil életben.

"Minden sportoló burokban él, mindent mások csinálnak körülötted. Aztán, amikor befejezed, akkor mindenki eltűnik az életedből, ami amúgy normális. Én már a merénylet után megtapasztaltam ezt, felkészültem erre. Megéreztem, hogy

amíg első vagy a világon, mindenki ott van, leszúrnak és rá hat hónapra nem is veszi fel senki a telefont.

A most 44 éves Szeles arra a kényes kérdésre is válaszolt, megbánta-e, hogy nem szült gyereket.

"Nagyon sok ismerősöm  gyerekének vagyok a keresztmamája.

Imádom a gyerekeket, imádok velük dolgozni, de sose volt vágyam, hogy legyen sajátom.

Nagyon sok, szülő nélkül élő gyereket segítek, támogatok, próbálok jobb életet adni nekik, hogy jobb eséllyel indulhassanak az életben"

- mondta.