Orbán Johnsonnak: Magyarország energiaellátása nem lehet sem szerencsejáték, sem kísérletezés terepe

Havasi Bertalan elmondta: a két vezető áttekintette az ukrajnai helyzetet, melyet mindketten aggasztónak tartanak.

Orbán Viktor megerősítette: Magyarország, ahogy eddig is, a továbbiakban is készen áll, hogy részese legyen az Európai Unió háború elleni erőfeszítéseinek.

Ugyanakkor kiállt amellett, hogy Magyarország az energiaellátását nem fogja kockára tenni, ez nem lehet sem szerencsejáték, sem kísérletezés terepe.

Ezért mielőtt bármilyen energiával kapcsolatos szankció kerülne az asztalra, előbb megoldásokat kell találni az uniós tagállamok aggályaira – ismertette a sajtófőnök, hozzátéve: Orbán Viktor és Boris Johnson megállapodtak abban, hogy továbbra is szoros kapcsolatban maradnak egymással.

Huszonöt százalékos különadót vet ki az energiacégek extra profitjára a brit kormány – jelentette be Rishi Sunak pénzügyminiszter a brit alsóházban kedd délután. A bevételből a rászoruló családokat és nyugdíjasokat támogatják, valamint vissza nem térítendő rezsitámogatást nyújtanak.

A londoni kormány korábbi álláspontját megváltoztatva mégis megadóztatja az olaj és gáztermelő cégeket. Az adóráta 25 százalékos lesz, de a cégek az extra adó 90 százalékát adókedvezmény formájában visszaigényelhetik.

Minél több beruházást hajtanak végre, annál kisebb lesz az adóterhük – mondta a pénzügyminiszter.

Az intézkedés kivezetésének időpontját később határozzák meg, de a rendeletben lesz egy megszüntetési záradék.

Miközben Rishi Sunak ismertette a kabinet terveit, a Sky News képernyőjén a közvetítés alatt a két nagy brit energiacég első negyedéves eredményét láthatták a nézők.

A január-március közötti időszakban a British Petroleum 4,9 milliárd (2257 milliárd forint), a Shell 7,2 (3316 milliárd forint) milliárd fontos nyereséget ért el.

A pénzügyminiszter elmondta, hogy felelős pénzügy-,  szigorú monetáris politikával és a kínálati problémák enyhítésével lehet az inflációt leszorítani. A pénzromlás éves üteme májusban 40 éves csúcsra, 9 százalékra emelkedett és a brit jegybank előrejelzése szerint éves átlagban is ezen szint körül alakulhat az infláció.

A kormány a megélhetési válságra adott válasza, hogy 15,3 milliárd fontos pénzügyi támogatást nyújt a legrászorultabbak számára, ez mintegy 5 milliárd fonttal több, mint amiről ez előzetes hírek szóltak.

A pénzügyminiszter ismertette a brit szabályozó hatóság, az Ofgem számításait. Ennek értelmében egy átlagos brit háztartás éves energiaköltségei októberig 2800 fontra emelkedhetnek, ez 600 fontos növekmény néhány hónap alatt és több mint duplája az egy évvel ezelőtti összegnek.

A kivetett egyszeri különadóból befolyt pénzből nyolc millió rászoruló háztartásnak egyszeri, 650 fontos pénzügyi támogatást nyújtanak, ezen felül még 400 font rezsitámogatást is kapnak októberben.  Ez az összeg egyébként minden háztartásnak jár majd, a megemelkedett energiaárakra válaszul. Eredetileg a kormány egy visszatérítendő 200 fontos támogatásban gondolkodott, de végül ezt megdupláztak és nem kell visszafizetni.

Az Európai Bizottság olajembargóra vonatkozó javaslata súlyos károkat okozna Magyarországnak, hiszen hazánk energiaellátása fizikailag ellehetetlenülne – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek kedden.

Kijelentette: az egység fenntartása csak úgy lehetséges, hogyha minden tagállam érdekét számításba vesszük, ezért a csővezetékes szállítás mentességet kell, hogy élvezzen a szankciók során.

„Mindaddig, amíg a Magyarország számára okozott problémát az Európai Bizottság nem oldja meg, nem szavazzuk meg az olajembargóra vonatkozó javaslatot, mert azt nem engedhetjük, hogy a magyar emberekkel fizettessék meg háború árát” – jelentette ki Szijjártó Péter.

Hozzátette, hogy a legfontosabb kötelesség most a magyar emberek biztonságának garantálása. Ezért a kormány nem szállít fegyvereket Ukrajnába és nem is engedi át a közvetlenül oda tartó, megsemmisítendő katonai célpontnak számító szállítmányokat, ugyanakkor minden segítséget megad a nehéz helyzetbe került ukrán embereknek – szögezte le.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy eddig 724 639 ember érkezett Magyarországra Ukrajna irányából közvetve vagy közvetlenül, és a hatóságok mindegyiküket beengedték, mindegyikükről gondoskodtak, a hosszabb távon is maradni szándékozókat pedig a munkavállalásban is segítik.

“Szeretném itt kikérni magamnak minden tisztességes ember nevében azt az összemosási kísérletet, amelyet egyesek a migránsok és az Ukrajnából menekülő családok között akartak létrehozni” – mondta.

Ennek kapcsán pedig kiemelte, hogy a “déli határunkat ostromló illegális migránsoknak” továbbra sincs joguk belépni Magyarországra, miután már számos biztonságos országon jöttek keresztül. Szavai szerint a nemzetközi jog is világosan fogalmaz ennek ügyében.

A miniszter emlékeztett arra, hogy a kormány nemrég öt elemből álló, összesen 14 milliárd forint értékű támogatási csomagot ajánlott fel az ukrajnai humanitárius helyzet javítása érdekében.

Magyarország kész részt venni egy lerombolt iskola és kórház újjáépítésében, emellett mobilotthonokat ajánlott fel a belső menekültek számára, valamint ezer ösztöndíjas helyet ukrán diákok számára. Ezenfelül a magyar kórházak készek a sebesült ukrán katonák gyógykezelésére mindenfajta létszám-korlátozás nélkül, illetve 130 gyerek orvosi ellátásának biztosítására – sorolta.