Életfogytiglan a Bataclan-merénylőnek

Salah Abdeslam, a 2015. november 13-i, párizsi merényletek perének fő vádlottja nem fellebbezett életfogytiglani börtönbüntetése ellen – jelentette be kedden Rémy Heitz párizsi ügyész. Az ítéletek ellen a többi 13 jelenlévő és hat távollévő vádlott egyike sem fellebbezett.

Jogerőre emelkedtek azok az ítéletek, amelyeket június 29-én hozott meg a bíróság Salah Abdeslam és 19 társa ügyében a párizsi Bataclanban és más helyszíneken elkövetett, 132 áldozatot követelő, 2015. november 13-i merényletek ügyében – közli a Le Figaro. Az érintettek ugyanis nem fellebbeztek, s a nemzeti terrorizmusellenes ügyészség és a párizsi fellebbviteli bíróság ügyésze sem fellebbezett a döntés ellen – áll a bíró közleményében.

Fellebbezésnek ezután már nem adhatnak helyt a tömegmészárlás ügyében.

„Salah Abdeslam saját megfontolásából úgy döntött, hogy nem fellebbez. Ez nem azt jelenti, hogy egyetért az ítélettel és az ebből következő életfogytiglani börtönbüntetéssel, hanem azt, hogy beletörődött” – közölték ügyvédjei, Olivia Ronen és Martin Vettes ügyvédei, akik jelezték, tiszteletben tartják védencük döntését.

Olivia Ronen (j) és Martin Vettes, Salah Abdeslamnak, a 132 halálos áldozatot követelõ 2015. november 13-i párizsi terrorista merényletsorozat fõvádlottjának ügyvédei ítélethirdetésre érkeznek a bírósági tárgyalóterembe Párizsban 2022. június 29-én. A tíz hónapig tartott per végén a párizsi különleges esküdtszék tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte Salah Abdeslamot, a párizsi terrortámadásokat elkövetõ tízfõs dzsihadista csoport fõszervezõjét és egyetlen túlélõjét (Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson).

A tíz hónapig tartó per során a 132 halálos áldozatot és több száz sebesültet követelő (413-an sebesültek meg, közülük 99 volt a súlyos sérült; az egyik áldozat, Guillaume Valette poszttraumás stresszben szenvedett és 2017-ben öngyilkos lett) tömegmészárlást elkövető dzsihadista kommandó egyetlen túlélőjeként Abdeslam azt állította, hogy „emberségből” döntött úgy: nem hozza működésbe robbanómellényét. Csakhogy ez az eszköz, melyet a rendőri szervek később egy szemetesben megtaláltak, nem volt működőképes, ami a bíróság álláspontja szerint komolyan megkérdőjelezi azokat a kijelentéseit, miszerint Abdeslam „lemondott” volna arról, hogy részt vegyen a tömeggyilkosságban.

Bűnösnek találta tehát a testület a 32 éves, marokkói származású, Belgiumban született, francia állampolgárságú férfit

az egyedülálló bűncselekmény elkövetésében, mely során a Stade de France-nál, a szétlőtt párizsi teraszokon és a Bataclan koncertteremben vittek véghez mészárlásokat, melyben rengeteg fiatal esett áldozatul.

Az ítélethirdetés másnapján Salah Abdeslam ügyvédei elítélték a France Inter, a világszerte sugárzott rádióadó podcastján a döntést, amely szerintük nem felel meg az igazságszolgáltatásnak, mivel Salah Abdeslam ugyanazt az ítéletet kapja, mint Oszama Atar, a november 13-i merényletek kitervelője. (Atar – akinek Szíriából való hazaengedéséért korábban, a 2000-es évek elején még Brüsszel is lobbizott, s aki mellett, még jóval a merényletek előtt, szimpátiatüntetást tartott az Amnesty International és más emberjogi szervezetek, 2017-ben halt meg Szíriában – a szerk.)

A belga rendőrség által közreadott archív kép Salah Abdeslamról, a 2015 novemberében Párizsban elkövetett terrorista merényletsorozat marokkói származású, francia állampolgárságú fõvádlottjáról (Fotó: MTI/EPA/Belga rendõrség)

Abdeslamnak tíz napja volt a fellebbezésre, amely hétfő este éjfélkor járt le.

Mindeközben egy másik tárgyalás is zajlott az egyik vádlott ügyében, akiről végül távollétében hoztak ítéletet: a jelenleg Törökországban bebörtönzött Ahmed Dahmanit harminc év szabadságvesztésre ítélték, amelynek kétharmadát mindenképpen le kell töltenie.

Párizs, 2016. november 13., A francia díszőrség két tagja áll a párizsi Bataclan rendezvényközpont elõtt felavatott emléktábla mellett a 130 halálos áldozatot követelõ párizsi terrormerényletek elsõ évfordulóján Párizsban 2016. november 13-án. (MTI/EPApool/Christophe Petit Tesson)

Az 1994-ben elfogadott, s a francia igazságszolgáltatásban igen ritkán alkalmazott, a tényleges életfogytiglani börtönbüntetést lehetővé tevő 132-23-as cikkelyt most alkalmazták először terrorcselekmény esetében. A párizsi Bataclanban és más helyszíneken elkövetett, 132 áldozatot követelő tömegmészárlásért Salah Abdeslamot életfogytiglanra ítélő bíróság döntései ellen még fellebbezést nyújthat be a per összes vádlottja. Konzervatív véleményformálók az iszlamizmussal szembeni, erőteljes fellépést hiányolják.

Csak hazugság hagyta el a szájukat vagy hallgattak – így foglalta össze a 2015. november 13-i franciaországi terrortámadások ügyében meghallgatott gyanúsítottak magatartását, hozzáállását a Le Figaro vezércikkírója azt követően, hogy kihirdették az első fokú ítéletet a tömegmészárlás ügyében.

Mint ahogy a cikk is fogalmaz,

„az iszlamista fanatikusok tettére, akik egy szektás ideológia nevében gyilkolnak, egy demokratikus ország a köztársasági igazságszolgáltatás eszközeivel” válaszolt.

A kilenc hónapig tartó, 2021. szeptember 8-án megkezdődött tárgyalás során, amelynek célja az volt, hogy fényt derítsen a 2015. november 13-i terrortámadásra, számos ismeretlen részlet derült ki az elkövetők körülményeit, motivációját illetően.

Európa történetében is jegyzett vérfürdő

A lap, kerekítve az áldozatok számát, szembesíti az ítéleteket „a családok gyászával, a 400 sebesült fizikai és lelki fájdalmával” és felidézi, hogy a bíróság „napokig tartó tanúvallomások és védőbeszédek után” döntött.

„A határozott tiltás ellenére – sem védősisak, sem golyóálló mellény nem volt rajtunk – bementünk az épületbe: ott volt a parancsnokunk, aki segítséget kért. A teremben apokaliptikus állapotok fogadtak minket. Az egymásra dobált holttestek között Kalasnyikov-tárakba botlottunk. Egy nő kapott a lábam után – sajnos ott, akkor nem tudtam rajta segíteni. Az első túlélő, akit megtaláltunk, egy ötéves kisfiú volt, akit az édesanyja a fején egy zajszűrő fülvédővel hozott el a koncertre” – nyilatkozta a sajtónak 2021 őszén egy volt rendőr, aki a párizsi terrortámadások idején társaival elsőként lépett be a Bataclan koncerttermébe az ott történt tömegmészárlások után.

Mint arról korábban a hirado.hu is beszámolt,

ez a 132 halottat és 413 sebesültet követelő, brutális iszlamista terrortámadás volt után a második legtöbb halálos áldozattal járó merénylet Európa II. világháború utáni történetében.

(Az eddigi legvéresebb tömegmészárlást szintén iszlamisták követték el Madridban, ott 191 embert öltek meg.)

A hibás mellény

A 2015 novemberében 132 embert meggyilkoló és további százakat megsebesítő fanatikus kommandósok egyetlen életben maradt tagját, a 32 éves Salah Abdeslamot szerdán tényleges életfogytiglanra ítélő,

külön erre a célra létrehozott törvényszék megállapította, hogy “társszerzője” volt a párizsi és Seine-Saint-Denis-i iszlamista gyilkosságoknak.

Abdeslam a büntető törvénykönyv szerinti maximális büntetéssel nézett szembe, őt a Bataclanban elkövetett véres túszejtés rendőrök ellen elkövetett emberölési kísérlet társbűnösének is nyilvánították. Indoklásukban elutasították Abdeslam érvelését, miszerint önként lemondott arról, hogy robbanóanyaggal töltött mellényét egy forgalmas helyen működésbe hozza: a bíróság szerint ez a szerkezet, melyet az elkövető egy kukába rejtett el, tehát a robbanószerkezet “nem volt működőképes”. A mészárlásban részt vevő, ám azt túlélő terrorista tehát nem egyéni megfontolása alapján mondott le a szerkezet működésbe hozásáról.

Az életfogytiglani büntetést, amely megtiltja a büntetés harminc év előtti módosításának kérelmezését, öt olyan vádlottal szemben is kimondták, akik eddig ellenőrizhetetlen hírek szerint azóta az iraki-szíriai harcmezőkön haltak meg, és akiket távollétükben ítéltek el, köztük elsőként Oszama Atart, az Iszlám Állam (IÁ) egyik vezető tagját és az Európában elkövetett támadások fő támogatóját.

Nem pszichológiai probléma

Az életfogytiglan, 22 év múlva történő felülvizsgálattal, Mohamed Abrininek, Salah Abdeslam gyermekkori barátjának és az iszalamista kommandósok vezetőjének. Abelhamid Abaaoudnak is kijárt. Abrinini szállította Brüsszelből Párizsba a merénylőket.

Az Oszama Atar által kiválasztott, de szerencsére Rakka és Brüsszel között letartóztatott két személyt, Adel Haddadit és Muhammad Usmant, akiket az iszlamista vezér öngyilkos merényletek elkövetésére választott ki Európában, 18 év szabadságvesztésre ítéltek, amelynek kétharmadát biztonsági őrizetben töltötték.

Yassine Atart, Usman öccsét, akinek a védője felmentés mellett érvelt, bűnösnek találták a szervezett, terrorista bűncselekményben való részvételért, hiszen tudott bátyja készülő tettéről. Szabadlábon jelent meg három gyanúsított, Abdellah Chouaa, Ali Ulkadi és Hamza Attu – őket 4-5 éves börtönbüntetésekre ítélték, melyekből 2-3 évet felfüggesztettek. Ezek az ítéletek jóval enyhébben voltak az ügyészség által előterjesztett és igényelt büntetéseknél.

Franciaországban és Belgiumban sokan élnek (ma is) a terroristák közül. Nem pszichológiai kérdésről van szó – fogalmaz a Le Figaro szerdai száma,

arra utalva, hogy az iszlámista terrorcselekmények elkövetőit szinte az elkövetés pillanatában „mentális betegnek” nyilvánítják, s már a legelső rendőrségi és sajtóközlemények is ebben a szellemben szólnak róluk.

Megengedhetetlen gondatlanság

A lap – összhangban az ügyben megfogalmazott konzervatív politikusok véleményeivel – úgy látja, rengeteg mulasztás áll mind a Bataclannál történtek mögött, mind az iszlamista terrorizmus elleni fellépést illetően. „Atar, Abaaoud, Abdeslam – a kommandósok egyetlen életben maradt tagja – és a november 13-i támadók többsége már évek óta ismert volt.  A felügyelet és a szolgálatok közötti együttműködés hiánya miatt mégis

szabadon mozogtak Európától a Közel-Keletig. Ez a gondatlanság annál is inkább bűnös volt, mivel tíz hónappal korábban történtek a Charlie Hebdo és a Hyper Cacher elleni támadások ”

– idézi fel a Le Figaro.

A Bataclan-ügyben meghozott ítéletek „szigorúak” a Le Monde című baloldali-liberális napilap szerint, míg Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés (RN) vezetője úgy látja: „Salah Abdeslam életfogytiglani börtönbüntetése megkönnyebbülés az egész francia nemzet számára. (…) Most az a kötelességünk, hogy megsemmisítsük az iszlamista fundamentalizmust.”