Brüsszel meg akarja buktatni a lengyel kormányt?

Több mint százmilliárd euró visszatartásával fenyegeti az Európai Bizottság Lengyelországot, ha nem teljesíti a brüsszeli elvárásokat. Korábban úgy tűnt, hogy Varsó és Brüsszel megegyezett, de tegnap a bizottsági szóvivő bejelentette, nem utalja a helyreállítási alapból járó pénzt, és a kohéziós forrásokat sem az unió a lengyeleknek. Az M1-nek nyilatkozó szakértő szerint ez politikai nyomásgyakorlás, azaz Brüsszel célja a jobboldali szuverenista kormány megbuktatása lehet – hangzott el az M1 Híradójában.

A helyreállítási alapból járó pénzek mellett a kohéziós forrásokból járó milliárdokhoz sem juthat hozzá egyelőre Lengyelország – derült ki az Európai Bizottság szóvivőjének hétfői sajtótájékoztatóján. Stefan De Keersmaecker elmondása szerint minderről valójában Varsó tehet. Kiemelte: a kohéziós források kifizetése az alapjogi charta teljesítéséhez van kötve, és Lengyelország maga jelentette, hogy ennek még nem tudott eleget tenni.

„A bizottság azért nem tudott eddig egyetlen kifizetési kérelemnek sem eleget tenni, mert Lengyelország a saját értékelésében úgy nyilatkozott, hogy az alapjogi charta feltételeit még nem teljesítette” – hangsúlyozta a szővivő.

Varsó a koronavírus-járvány gazdasági hatásait enyhítő helyreállítási alapból 36 milliárd eurót kapna, de azt már korábban befagyasztotta Brüsszel. Most viszont a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetésből a Varsót illető 75 milliárd euróhoz sem juthatnak hozzá a lengyelek.

Brüsszel, ahogy korábban is, úgy most is az igazságszolgáltatás függetlenségét kifogásolja. A lengyel kormány a sokat támadott igazságügyi reform részét képező legfelsőbb bíróság fegyelmi kamaráját már feloszlatta, hogy hozzájuthasson a helyreállítási forrásokhoz, és számos más gesztust is tett Brüsszelnek. Mindez azonban most úgy tűnik, hogy nem elég.

A lengyel jogállamiság téma volt kedden Luxembourgban az Általános Ügyek Tanácsában is. A korábban korrupciós botrányba keveredett Vera Jourová, aki most az értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos, egyértelműen fogalmazott, vagyis

nem kap pénzt Varsó, ha nem teljesíti, amit kérnek tőle.

„A blokklás talán túl erős kifejezés. Folynak a tárgyalások, és ahogy önök is tudják, a kohéziós források az Európa Unió Alapjogi Chartájának végrehajtásához vannak kötve. Lengyelországnak meg kell mutatnia, hogy ezt teljesíti, különben nem tudjuk elkezdeni a kifizetéseket” – mondta az uniós biztos.

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint az Európai Uniót sújtó válság közepette nem az kellene hogy legyen Brüsszelnek a legfontosabb, hogy ideológiai okok miatt egyes tagállamokat zsaroljon.

„Ebben a helyzetben, amikor egy általános recesszió fenyegeti Európát, akkor csak az energiáról, csak a gazdasági kérdésekről kellene a legmagasabb szinten beszélgetni, és nem arról, hogyan zsarolnak politikai, ideológiai alapon egyes országokat, és teljesen erkölcstelen módon tartanak vissza forrásokat” – fogalmazott.

Egyértelmű politikai nyomásgyakorlás, hogy az Európai Bizottság visszatartja a Lengyelországnak járó uniós forrásokat – jelentette ki Kiszelly Zoltán az M1-en. A Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója hozzátette:

A cél, hogy Brüsszelből megbuktassák a jobboldali szuverenista kormányt,

és egy Brüsszel-barát kormányt ültessenek a helyére, mégpedig úgy, hogy éket vernek a kisebbik és nagyobbik kormánypárt közé.

Kiszelly Zoltán a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt is mondta, hogy a Magyarországnak és Lengyelországnak

az újjáépítési alapból járó pénzekre már bejelentkeztek a franciák, az olaszok, a spanyolok és a portugálok, akik adósságban úsznak, ezért nagyon nehezen tudnak csak hitelt felvenni.

Egyértelmű politikai nyomásgyakorlás, hogy az Európai Bizottság visszatartja a Lengyelországnak járó uniós forrásokat – jelentette ki Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója az M1 reggeli műsorában.

Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság szóvivője hétfőn közölte, hogy Lengyelország sem a helyreállítási, sem a kohéziós alaphoz nem férhet hozzá, amíg Varsó nem teljesíti a bíróságok függetlenségével kapcsolatos összes brüsszeli feltételt.

Kiszelly Zoltán azt mondta,

Brüsszel célja, hogy megbuktassa a jobboldali szuverenista lengyel kormányt, és egy Brüsszel-barát, az európai integráció mellett jobban elkötelezett kormányt ültessen a helyére.

Brüsszel arra akarja rávenni a lengyel kormányt, hogy vonja vissza Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, az egyik kisebb kormánykoalíciós párt elnökének az igazságügyi reform során megfogalmazott javaslatait, azt remélve, hogy ez majd a kormánykoalíció felbontásához vezet – közölte.

Azt is gondolhatják, hogy ha Lengyelország nem kap pénzt, akkor a lengyel nép fogja elzavarni a kormányt. Brüsszel tehát arra játszik, hogy előre hozott választások legyenek Lengyelországban, amit reményeik szerint a Donald Tusk-féle szövetség nyerne meg – tette hozzá.

Kiszelly Zoltán megjegyezte: a döntés hátterében állhat az is, hogy a lengyel kormány 110 milliárd eurót tervez költeni fegyverekre és a lengyel hadsereg bővítésére. Ha ez megtörténne, a lengyel hadsereg sokkal erősebb lenne, mint a német.

Berlinben és Brüsszelben tehát azt is gondolhatják, hogy ha a lengyelek nem kapják meg az uniós pénzeket, akkor nem lesznek képesek létrehozni Európa egyik legnagyobb hadseregét

– magyarázta.

Kiszelly Zoltán a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt is mondta, hogy a Magyarországnak és Lengyelországnak az újjáépítési alapból járó pénzekre már bejelentkeztek a franciák, az olaszok, a spanyolok és a portugálok, akik adósságban úsznak, ezért nagyon nehezen tudnak csak hitelt felvenni.

Emellett Brüsszel újabb hitelcsomagok felvételére is készül, és míg az unió által korábbi felvett hitelért minden tagország a részesedésével arányosan felelt, az újabb tervezett hiteleknél – amelyeket az orosz energiáról való leválásra, a rezsicsökkentés finanszírozására, az európai hadsereg felépítésére és Ukrajna újjáépítésére akarnak felvenni – azt szeretné Brüsszel elérni, hogy minden tagország egyetemlegesen legyen felelős, tehát nemcsak a saját pénzéért, hanem a többi országéért is.

Azt, hogy Magyarország egyedüli EU-tagként élt a konstruktív tartózkodás lehetőségével hétfőn, az ukrán hadsereg számára indított európai uniós kiképző misszióról szóló szavazásnál, a politikai szakértő úgy értékelte: Magyarország nagyon következetes álláspontot képvisel, nem támogatja a háború elhúzását. Ráadásul az unió hadviselő féllé válik, ha ukrán katonákat képez ki a saját területén, ez tehát nagyon veszélyes játék – tette hozzá.

A következő hetekben mintegy negyven kanadai hadmérnök érkezik Lengyelországba, hogy segítse a lengyel utászokat ukrán katonák kiképzésében – jelentette be Anita Anand kanadai védelmi miniszter.

A Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszterrel folytatott tárgyalásokat követő sajtókonferencián Anand elmondta: a kiképzés a mérnöki felderítést, a robbanóanyagok és az aknavetők használatát, az aknamentesítést, valamint a Kanada által Ukrajnának adományozott M777-es lövegek kezelésének betanítását érinti.

A kanadai hadmérnökök a rendelkezésre álló legjobb módszerekkel fogják megismertetni az ukrán katonákat, és a lengyel katonákkal együtt fogják fejleszteni az ukrán technológiai képességeket – mondta el. Hozzátette: ezek a kompetenciák kulcsfontosságúak Ukrajna megszállt területeinek visszafoglalásában.

Hangsúlyozta azt is, hogy Kanada soha nem fogja elismerni az Oroszország által a megszállt ukrán területeken tartott illegális népszavazásokat, és háborús bűncselekménynek nevezte az ukrajnai városok hétfő óta zajló orosz bombázását.

Mariusz Blaszczak kiemelte: Lengyelország és Kanada támogatja az Oroszország által megtámadott Ukrajnát. „Nekünk, lengyeleknek fontos, hogy a független Ukrajna legyen a szomszédunk, ne pedig Oroszország” – mondta.

„Mindent megteszünk azért, hogy megakadályozzuk az orosz birodalom újjáépítését célzó kísérleteket, valamint azért is, hogy a háború ne terjedjen át a NATO tagállamaira”

– tette hozzá.

Méltatta Kanada elkötelezettségét is a NATO keleti szárnyán. Utalt arra, hogy lengyel és a kanadai katonák együtt szolgálnak Lettországban az oda telepített, kanadai vezetésű ezer fős nemzetközi zászlóaljban.

A két politikus kedden a kiképzési és technikai együttműködésről szóló kétoldalú egyetértési megállapodást írt alá.