Drónokkal támadtak az orosz erők Kijev térségében

Kritikus infrastrukturális létesítményeket értek orosz dróncsapások csütörtökön kora reggel a kijevi régióban – közölte az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője.

A Egyesült Királyság védelmi minisztériuma közzétette legfrissebb jelentését az ukrajnai helyzetről, mely szerint az Oroszország által október 10-én indított iráni Shahed drónok 60 százaléka megsemmisült a levegőben.

A jelentés szerint ezek a drónok lassúak, alacsony magasságban repülnek, így könnyű megcélozni őket a hagyományos légvédelem segítségével. Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint reális esély van arra, hogy Oroszország sikerrel használta az eszközöket, mivel egyszerre több drónnal támadtak – írja a The Guardian. 

Kirilo Timosenko a Telegram alkalmazáson azt írta, hogy kamikaze drónok újabb támadása indult létfontosságú infrastrukturális létesítmények ellen.

Ukrajna az elmúlt hetekben sorozatosan olyan orosz támadásokról számolt be, amelyekben iráni gyártmányú, Sahíd-136 típusú drónokat vetettek be. Teherán cáfolja, hogy szállítana ilyen fegyvereket Oroszországnak, a Kreml pedig nem kommentálta a történteket.

Több mint 40 ukrán várost ért orosz rakétacsapás – közölték ukrán tisztviselők csütörtökön, miután az ENSZ Közgyűlésének határozata „illegálisnak” minősítette Ukrajna területének Moszkva általi annektálását, és Ukrajna szövetségesei újabb katonai segélyről döntöttek.

Oroszország megismételte álláspontját, miszerint a Nyugat az ország segítésével jelezte, hogy „közvetlen részese a konfliktusnak”, és arra figyelmeztetett, Ukrajna felvétele a NATO-ba kirobbanthatja a harmadik világháborút – írja a Reuters hírügynökség.
Az orosz alsóház elnöke még keményebb választ ígért Ukrajnának, „ha a terrortámadások folytatódnak”

Még keményebb választ ígért Ukrajnának az orosz alsóház elnöke, „ha a terrortámadások folytatódnak” – írta csütörtökön internetes oldalán a Kommerszant című orosz gazdasági napilap.

Vjacseszlav Vologyin adatokat tett közzé az ukrán energetikai létesítményekre mért orosz csapásokról. Az infografika azt mutatja, hogy Ukrajna elvesztette termelőkapacitásának felét.

Vologyin „még határozottabb” választ ígért, ha Kijev további terrortámadásokat hajt végre. „Amennyiben folytatódnak a kijevi rezsim terrortámadásai, a válasz még keményebb lesz. A terrortámadások minden szervezőjét és elkövetőjét meg kell találni. Aki ellenáll, azt elpusztítjuk” – írta a Telegramon közösségi oldalon.

Hozzátette, hogy „terroristákkal sehol máshol a világon nem tárgyalnak”.

Orosz rakétatámadás érte csütörtökön Mikolajiv városát is – közölték helyi tisztviselők. Beszámolójuk szerint egy ötemeletes lakóépületet ért találat, a két felső emelet teljesen megsemmisült.

Olekszandr Szenkevics, a város polgármestere azt írta a közösségi médiában, hogy mentők dolgoznak a helyszínen. Hozzátette, hogy a dél-ukrajnai várost „masszív támadás érte”.

A brit hírszerzés szerint, miután október elején mintegy 20 kilométerre visszavonultak az orosz erők Herszonnál, új arcvonal megszilárdítását kísérlik meg Milove falutól nyugatra. Heves harcok folynak ezen a fronton, a britek az ukránok előretörését jelentik.

„Az elmúlt napokban az orosz megszálló hatóságok valószínűleg elrendelték, hogy készüljenek a civilek evakuálására Herszonból” – teszi hozzá a jelentés. Moszkva arra számíthat, hogy a harc magára Herszon városára is kiterjed – írja a Guardian.

Újabb településeket ért rakétatámadás Ukrajnában – hangzott el az M1 Híradójában.

Zaporizzsjában a lakónegyedet, Avdijivkában piacot talált el egy-egy rakéta. Lembergben harmadik napja akadozik az áramellátás a támadások miatt. Az ukránok szerint az ország energetikai rendszerének 30 százaléka semmisült meg néhány nap alatt. A védelmi miniszter ugyanakkor bejelentette, hogy megérkezett Németországból az első modern nyugati légvédelmi rendszer, és napokon belül megérkeznek az amerikai légvédelmi rakéták is. Az oroszok erre úgy reagáltak, hogy ez csak meghosszabbítja és fájdalmasabbá teszi a háborút.

Lövések értek egy települést az ukrán főváros, Kijev térségében csütörtökön kora reggel – közölte a régió közigazgatása a Telegram közösségi alkalmazáson.

„A mentőszolgálat már dolgozik a helyszínen” – írták, anélkül, hogy további részleteket közöltek volna arról, hogy hol történtek a becsapódások.

Georgiának semmi köze a Krími hídon történt robbantás ügyéhez, a teherautóban szállított robbanószert nem regisztrálták az ország területén – közölte szerdán Alekszandr Darahvelidze georgiai belügyminiszter-helyettes.

„Georgia semmiképpen sem köthető az adott ügyhöz. A tranzit és a nem tranzit szállítmányok egyaránt vámellenőrzésen esnek át Georgiában, és gyanús dolgot (robbanószert) nem regisztráltak” – mondta Darahvelidze újságírói kérdésre válaszolva.

Georgij Kakauridze pénzügyminiszter-helyettes a nap folyamán közölte, hogy a teherautó nem haladt át georgiai vámhatáron.

A Krími hídon október 8-án felrobbant egy teherautó, az orosz hatóságok szerint két közúti hídlábköz megsemmisült, és egy üzemanyagot szállító vasúti szerelvény kigyulladt.

Megakadályozták az orosz szakszolgálatok, hogy egy férfi terrortámadást hajtson végre egy közigazgatási épület ellen a Szverdlovszk megyei Nyizsnyij Tagilban – közölte szerdán az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) sajtószolgálata.

Az FSZB őrizetbe vett egy 49 éves helyi lakost, aki 2014-ben települt át Ukrajnából Oroszországba. A gyanúsított ellen, akinek otthonában robbanó- és gyújtószerkezet előállítására alkalmas anyagokat foglaltak le, terrorcselekmény előkészítése és robbanóanyagok jogellenes előállításának kísérlete címén indult büntetőeljárás.

Az FSZB szerdán Moszkva megyéből és Brajnszkból ukrán terrortámadási kísérlet megakadályozását jelentette.

Oroszország Ukrajnára mért rakétacsapásai Vlagyimir Putyin orosz elnök háborújának rosszindulatát és kegyetlenségét mutatják, de még inkább megerősítik a nemzetközi közösséget abban, hogy támogassa Ukrajna katonai erőfeszítéseit önmaga megvédésére – jelentette ki Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerdán Brüsszelben, a NATO-tagországok védelmi miniszteri találkozójának keretében szervezett Ukrajnai Védelmi Kapcsolattartó Csoport tanácskozását megnyitó beszédében.

Mint mondta, az ukrán városok elleni orosz támadások ártatlan civileket öltek és sebesítettek meg, végrehajtásukhoz katonai cél nem fűződött. Véleménye szerint Putyin választotta ezt az imperialista háborút, Ukrajna pedig úgy döntött, hogy megvédi magát, amit eddig nagyszerűen meg is tett.

Austin rendkívülinek nevezte, hogy az ukrán erők képesek voltak megváltoztatni a háborús dinamikát.

„Ezek a győzelmek Ukrajna bátor katonáinak köszönhetők. De az Ukrajnai Védelmi Kapcsolattartó Csoport biztonsági segítségnyújtása, kiképzése és erőfeszítései létfontosságú szerepet játszottak ebben” – jelentette ki.

Az Európa Tanács tagállamainak több támogatást kell nyújtaniuk az orosz és fehérorosz emberijog-védőknek, különösen a jelenlegihez hasonló háborús válság idején – jelentette ki Dunja Mijatovic, a 46 tagot számláló, strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa szerdán.

Dunja Mijatovic közleményében hangsúlyozta, a tagállamoknak nyíltan el kell ítélniük az orosz és fehérorosz emberijog-védőkkel szemben elkövetett jogsértéseket, különösen most, amikor egyre gyakoribb zaklatásokkal és büntetőeljárással kell szembenézniük az ukrajnai háborúval szembeni ellenállásuk miatt.

Kiemelte: mivel az emberijog-védőket jogszerű munkájuk megtorlásaként szankcionálják vagy börtönözik be, azonnali szabadon bocsátásukra és a visszaélésszerű eljárásokért felelősök elszámoltatására van szükség. Kijelentette: politikai és pénzügyi támogatást kell nyújtani mindazoknak, akik Oroszországban és Fehéroroszországban maradtak, és hajlandók és képesek helyben végezni civil társadalmi és emberi jogi munkájukat. Segíteni kell az emberi jogok azon védelmezőinek és civil társadalmi aktivistáknak, akik Oroszországon vagy Fehéroroszországon kívül kívánnak telepedni – jelentette ki.

„Ukrajnának több NATO-szabványú rakéta-sorozatvető rendszerre (MLRS) van szüksége, valamint tüzérségi felszerelésre a tarackokhoz” – írta a CNN amerikai hírügynökség. Mint írták, az amerikai védelmi miniszter által összehívott Ukrajnát Védő Kapcsolattartó Csoportot Brüsszelben ülésezett szerdán, ahol a Kijevet támogató országok védelmi miniszterei Ukrajna további felfegyverzése mellett döntöttek.

A csoport döntéséről kiadott közlemény alapján prioritást jelent Ukrajna légvédelmének biztosítása. Kiemelték, hogy az ukránok jelenlegi, közepes hatótávolságú rendszereihez is rakétákat fognak biztosítani. Valamint várhatóan támogatni fogják azt is, hogy Kijev átálljon a nyugati eredetű, „réteges légvédelmi rendszerekre”. Az összegyűlt védelmi miniszterek abban is egyetértettek, hogy Ukrajnának szüksége lesz továbbá partvédelmi eszközökre, radarokre és elektronikus haditechnikai felszerelésekre is.

Oroszországi légi és szárazföldi tömegközlekedés elleni ukrán terrortámadási kísérlet megakadályozásáról számolt be szerdán az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Moszkva megyében az FSZB szerint őrizetbe vettek egy ötvenéves ukrán állampolgárt, akit azzal vádolnak, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megbízásából terrortámadás elkövetésére készült. A férfi két Igla típusú hordozható légvédelmi rakétarendszert csempészett be az Észtországon keresztül Oroszországba. A fegyvereket elrejtette.

A szolgálat szerint a gyanúsított megbánta tettét és együttműködik a nyomozásban. Szervezett csoport általi illegális fegyverbeszerzés és -tárolás címén indult büntetőeljárás ellene.

Brjanszkban őrizetbe vettek egy másik ukrán állampolgárt, akinek a bérelt lakásán egy rögtönzött, három kilogramm TNT-vel egyenértékű robbanószerkezetet foglaltak le, valamint az ukrán különleges szolgálatokkal való kapcsolattartásra szolgáló kommunikációs eszközöket. A gyanú szerint a férfi terrorcselekményre készült város egyik közlekedési terminálján. Ellene terrorcselekmény előkészítése, valamint robbanóanyagok és robbanóeszközök szervezett csoportban történt illegális megszerzése, tárolása, szállítása és szállítása címén büntetőeljárás indult.

Egy magas rangú ukrán tisztségviselő ostobaságnak minősítette az orosz nyomozást a múlt hétvégi robbanás ügyében, amely súlyosan megrongálta az orosz szárazföldet a Krím félszigettel összekötő hidat. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrán biztonsági erőket tette felelőssé a robbanásért, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, őrizetbe vett nyolc embert.

„Az FSZB és a Nyomozó Bizottság egész tevékenysége nonszensz” – idézte az ukrán Suspilne közszolgálati műsorszolgáltató Andrij Juszov belügyi szóvivőt, amikor a krími híd robbantásával kapcsolatos moszkvai vádakkal kapcsolatban kérdezték – olvasható a The Guardian oldalán. 

Nyolc embert vettek őrizetbe a Krími-híd elleni hétvégi támadás után – jelentette az orosz állami hírügynökség. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közleményéne állítása szerint a támadás szervezője az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága, annak vezetője, Kirilo Budanov és ügynökei voltak.

A büntetőeljárás keretében jelenleg öt orosz, három ukrán és egy örmény állampolgárt vettek őrizetbe. Az FSZB azt állítja,  a robbanóanyagokat, amelyek miatt a híd egy része összeomlott, Odesszából Bulgárián, Grúzián és Örményországon keresztül küldték a helyszínre – írja ugyancsak Guardian.

Az orosz ellenőrzés alatt álló dél-ukrajnai Herszon városából öt, a szintén megszállt Melitopolból pedig legalább egy robbanást jelentettek a helyi hatóságok szerda reggel az orosz média beszámolói szerint.

Herszon az azonos nevű megye székhelye nem messze a Krím félszigettől, és az első városok között esett el, amikor Oroszország februárban offenzívát indított Ukrajna ellen.

Melitopol Zaporizzsja megye déli részén fekszik, és a város elűzött polgármestere, Ivan Fjodorov a Telegramon számolt be arról, hogy a városban erős robbanás történt.

A RIA orosz hírügynökség a helyi orosz rendőri erőkre hivatkozva azt írta, hogy a város központi piacán lépett működésbe robbanószerkezet, de áldozatok nincsenek.