Szijjártó Péter: Mi történt a Barátság Köolajvezetékkel?

A Lengyelországot ért keddi rakétacsapás ügyében is megnyugtató információk érkeztek, valamint hazánk kőolajellátása is helyreállt: újraindult a Barátság kőolajvezeték – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Néhány perce újraindult a kőolajszállítás a Barátság kőolajvezetéken Magyarország irányában. Egyelőre még alacsony nyomással, de további műszaki munkálatok zajlanak, hogy a kőolajszállítás a megszokott, normális nyomáson történjen – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a közösségi oldalán. A tárcavezető emlékeztetett, hogy a keddi, erőteljes orosz légicsapások következtében az ukrajnai energetikai hálózatok több pontja is megsérült, köztük a Magyarország kőolajellátásának jelentős részét biztosító Barátság kőolajvezeték transzformátorállomása is.

A külügyminiszter aláhúzta: Magyarország ellátása azokban az órákban sem volt veszélyben, amikor nem volt kőolajszállítás, mivel a felelős energiapolitika keretében olyan készletek állnak rendelkezésre Magyarországon, amelyek miatt az ilyen esetleges leállások nem veszélyeztetik az országot.

Szijjártó a Lengyelországban történt robbanások ügyében történt fejleményekről is beszámolt. Elmondta: Brüsszelben zajlott az Észak-atlanti Tanács ülése, ahol a lengyelek végül nem kérték a NATO alapszerződésének 4. cikkelye szerinti konzultáció összehívását. Hangsúlyozta:

a lezajlott vizsgálatok alapján nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a tegnap délutáni események nem jelentettek támadást Lengyelországgal szemben. A mostani állása a vizsgálatoknak úgy szól, hogy nem Oroszországból indított rakétacsapásról beszélünk, tehát semmi sem utal arra, hogy szándékos támadás lett volna Lengyelországgal szemben.

A külügyminiszter arra is emlékeztetett, hogy a keddi eset óta eltelt időszak dicséri mindazokat, akik nyugodtan és felelősségteljesen álltak hozzá a kérdéshez. Mint mondta, ennek köszönhető, hogy nem eszkalálódott a háború.

Szijjártó Péter ugyanakkor hozzátette:

a keddi eseménysor is azt mutatja, mennyire fontos, hogy legyen tűzszünet. Mindaddig, amíg zajlik a háború, nem zárható ki, hogy ilyen események megtörténjenek, ezek pedig a konfliktus tovább terjedésének kockázatát rejtik magukban.

Tartálykocsik jönnek és mennek, megszokott életét éli a Mol Százhalombattai Finomítója az M1 Híradó képsorai szerint. Vagyis az ellátás zavartalan, pedig kedd este óta szünetel a kőolajszállítás a Barátság kőolajvezetéken. Az ok, hogy tüzérségi találat ért Ukrajnában a belarusz határhoz közel egy transzformátorállomást, amely a kőolajvezeték egyik szivattyúállomásának működtetéséhez szolgáltat elektromos áramot.

Szakértők szerint, mivel hetek óta a kritikus infrastruktúrát lövik az orosz fegyveres erők, sajnos csak idő kérdése volt, mikor találnak el olyan elektromos hálózati elemet, amely a Barátság kőolaj- és a Testvériség földgázvezeték-rendszerek energiaellátását biztosítják.

A támadás miatt nemcsak Magyarország, hanem Szlovákia és Csehország irányába sem megy most kőolaj. A szállítások leállása a Dunai Finomító mellett a pozsonyi és a cseh Litvinov finomítót is érinti.

A Mol a rakétatalálatot követően nem sokkal közölte, hogy folyamatosan biztosítani tudja az ország és a régió energiaellátását. Üzemi készleteik, valamint Magyarország stratégiai készletei elegendők ahhoz, hogy a százhalombattai finomító működése a kár elhárításáig tartó átmeneti időszakban folyamatos maradjon. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kilencven napig biztosan nem lesz, nem lehet gond az ellátással.

„Ami biztató, hogy nem magát a csővezetéket érte támadás” – mondta Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője. Hozzátette: ennek azért van jelentősége, mert a transzformátorállomás gyorsabban és könnyebben javítható, mint a vezetékrendszer. Az átmeneti hiány részben pótolható az Adria vezetéken keresztül érkező nyersanyaggal – jegyezte meg Hortay.

Kifejtette: „A Barátság kőolajvezeték éves kapacitása tizenkétmillió tonna, ezzel szemben az Adria vezeték éves kapacitása tízmillió tonna, tehát a Barátság vezetéken kieső vagy esetlegesen kieső nyersolajmennyiség jelentős része pótolható az Adria vezetéken keresztül. Ami inkább közép és hosszú távon egy ilyen esetben kihívást jelenthet, az az, hogy olyan összetételű nyersolajat kell beszerezni ezen a vezetéken, mint ami a Barátság kőolajvezetéken érkezik, mert ez szükséges ahhoz, hogy a finomítók megfelelő módon működtethetők lehessenek.”

Egyelőre nem lehet tudni, mikor sikerül megjavítani a transzformátorállomást, arról ugyanis még nincsenek pontos információk, mennyire sérült meg az elektromos rendszer

– fűzte hozzá Hortay Olivér.

Más szakértők arról beszélnek: nehezíti a gyors javítást, hogy Ukrajnának a hazai lakosság és ipar energiaellátása az elsődleges, még akkor is, ha a Barátság kőolajvezetékből jelentős transzferdíj bevétele származik.

Hatalmas, fekete olajfolt éktelenkedik egy kukoricaföldön körülbelül 70 kilométerre a közép-lengyelországi Plock városától. Csaknem ezer négyzetméteren folyt szét a Barátság vezetékből szivárgó kőolaj, amelyet az éjszaka kiérkezett műszaki szolgálatok igyekeznek minél előbb kiszivattyúzni.

„Tegnap késő este az automatikus ellenőrző rendszerünk a csővezeték szivárgását jelentette, így azonnal leállítottuk az olajszállítást. A baleset a Németországba tartó vezetékszakasz két szálának egyikét érinti csak” – mondta Katarzyna Krasinska a lengyel olajvezeték-üzemeltető vállalat, a PERN szóvivője.

Az EU energiaügyi minisztereinek prágai találkozóján a lengyel klímaügyi és környezetvédelmi miniszterhelyettes újságíróknak megerősítette, hogy szivárgás történt a vezetéken.

Arra a kérdésre viszont, hogy szabotázsakció volt-e, azt válaszolta: „Jelenleg nincs mit mondanom. Köszönöm.” Azóta a lengyel hatóságok megállapították, hogy az eset hátterében nincs semmilyen szándékosság. További információt azonban nem mondtak, így azt sem tudni, hogy mi okozta a problémát, és hogy a szivárgást kiváltó okot sikerült-e elhárítani.

A baleset lakóépületektől távol történt, de a termőföldben nagy kár keletkezett. Amint a hatóságok megtalálják a szivárgás helyét, befoltozzák azt, majd miután csökkent a vezetékben a nyomás, elérhetik a sérült szakaszt.

A Barátság kőolajvezeték a világ egyik legnagyobb csővezetéke, amely Közép-Európa nagy részébe szállít orosz olajat, beleértve Németországot, Lengyelországot, Fehéroroszországot, Magyarországot, Szlovákiát, Csehországot és Ausztriát.

A mostani eset a vezetéknek azt az ágát érintette, amely Kijevtől északra két irányba indul tovább. A Barátság kőolajvezeték északnyugati irányú hálózata folytatódik Lengyelországon át Németországba. Ez a vezeték szivárog most, és a kőolajszállítást is emiatt kellett leállítani.

A másik irányú vezeték délnyugati irányba indul. Ez az a csővezeték, amely hazánkat is érinti. A Mol is megerősítette, hogy a szállítás zavartalan, a kőolaj a tervek szerint érkezik Magyarországra.

Az aggodalmat a tőzsde is megérezte, az olajárak emelkedtek, és a kereskedők minden olyan jelet figyelnek, amely esetleges szabotázsra utal.

Jócskán van okuk rá, hiszen az Északi Áramlat 1-en és 2-őn egymás után már leállt a gázszállítás. Az egyiken szabotázsakció, a másikon politikai okok miatt.

Közben az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a moszkvai orosz energia hét konferencián bejelentette, kész növelni a gázszállítást Európába.

„A megrongált Északi Áramlat vezetékek gáztranzitját áthelyezhetjük a Fekete-tenger térségébe. Törökországban jelentős gázcsomópontot lehetne létrehozni, ha ebben Európa is érdekelt” – fogalmazott Vlagyimir Putyin. Hozzátette: a biztonsági szint ott, a közelmúlt eseményeiből ítélve, természetesen sokkal magasabb. A moszkvai fórumra csaknem 3000 résztvevő érkezett több mint 70 országból.

A lengyel olajvezeték-üzemeltető, a PERN szerdai közleménye szerint kedd este szivárgást észleltek a Barátság kőolajvezetéken. A közleményben kiemelik, hogy kedden késő este a PERN automatizálási rendszerei észlelték a szivárgást a Barátság vezetékben a nyugati szakasz két vezetékének egyikén, Plocktól mintegy 70 kilométerre.

Szivárgás a Barátság kőolajvezetéken

Ez az a törzshálózat, amelyen keresztül a nyersolaj Németországba jut, vagyis nem arról a vezetékágról van szó, amelyen keresztül Magyarország, és így a Mol az orosz kőolajat beszerzi. Az incidens okai egyelőre nem ismertek, a szivattyúzást a sérült vonalon azonnal leállították, az olajvezeték másik vonala változatlanul működik – számolt be róla a Portfolio.

A lengyel olajvezeték-üzemeltető PERN szerdán egy közleményben jelezte, hogy kedd este szivárgást észleltek a Barátság kőolajvezetéken. A PERN szerint a szivárgás okai egyelőre ismeretlenek.

A közleményben kiemelik, hogy kedden késő este a PERN automatizálási rendszerei szivárgást észleltek a Druzsba vezetékben a vezeték nyugati szakaszának két vezetékének egyikén, Plocktól mintegy 70 kilométerre. Ez az a törzshálózat, amelyen keresztül a nyersolaj Németországba jut.

Az incidens okai egyelőre nem ismertek, a szivattyúzást a sérült vonalon azonnal leállították. Az olajvezeték másik vonala változatlanul működik.

A PERN infrastruktúrájának más elemei, köztük a pomerániai szakasz, amelyen keresztül a Lengyelországba, majd Németországba érkező nyersolajat szivattyúzzák, normál üzemmódban működnek. A PERN és az lengyel tűzoltóság mentőszolgálatai azonnal a helyszínre érkeztek, hogy felmérjék a helyzetet, biztosítsák a területet és folytassák a mentési műveleteket. Az eset helyszínét biztosították.

Az eddig megjelent rövid közleményen túl további információk egyelőre nem ismertek, többek között az sem, hogy mi okozta a problémát.

Kiemelten fontos Magyarországnak a Druzsba

A Barátság kőolajvezetéknek két ága van, egy északi és egy déli.

• A vezeték északi ága Oroszországból Fehéroroszországon keresztül Lengyelországba és Németországba szállít kőolajat, ezen az ágon tavaly naponta átlagosan közel 480 ezer hordó olaj érkezett.
• A déli ágon a 2021-ben szállított mennyiség naponta átlagosan közel 240 ezer hordó olaj volt.

Kép forrása: Mol

Csak összehasonlításképpen, Oroszországból naponta átlagosan 2,3 millió hordó érkezik békeidőben Európa felé, a Barátság kőolajvezetéken keresztül érkező közel napi 720 ezer hordó olaj ennek közel a harmada.

A Barátság kőolajvezetéknek kiemelt szerepe van a Mol, és így Magyarország kőolajellátásában. A vezeték Ukrajna irányából lép be Magyarországra, a Mol a fényeslitkei állomásnál veszi át az Oroszország felől érkező kőolajat. Itt van egy nemzetközileg hitelesített mérőállomás, ez mind az orosz, mind az ukrán partner jelenlétében történik. Innen a Barátság 2 vezetéken érkezik Százhalombatta irányába a kőolaj, ez a csővezeték maximális kapacitással közel 8 millió tonnát tud szállítani egy évben. A mai napig ez a legfőbb ellátója a százhalombattai finomítónak.

A Mol szakembereivel még májusban beszéltünk a vállalat finomítóinak ellátásáról, és az orosz olaj alternatíváiról. Akkor a háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy ha bármilyen okból bekövetkezik a Barátság kőolajvezeték leállása, ami 2019-ben (és a beszélgetés óta is több alkalommal, például idén augusztusban) már egyébként előfordult, arra is van a Molnak forgatókönyve. Ebben az esetben hozzá lehet nyúlni a stratégiai készlethez, de a Molnak is vannak operatív készletei, ezzel párhuzamosan a Molnak intenzifikálni kellene a tengeri beszerzést olyan szinten, amelyet az Adria vezeték, és a Mol finomítói elbírnak.

A Barátság vezeték fontosságát jól jelzi, hogy a Mol szakemberei szerint, ha a Barátság csővezetéken megszűnne az ellátás, az Adria 11 millió tonnás kapacitása nem elegendő a százhalombattai és pozsonyi finomító összesen mintegy évi 14 millió tonnás kőolajigényének kielégítésére.

Hamarosan életbe lép az orosz olajembargó

Idén nyáron fogadta el az Európai Unió az Oroszországgal szembeni hatodik szankciós csomagot, ebben rögzítették az orosz olajimport tilalmát. A szankciós csomag részeként az uniós országok nem vásárolhatnak orosz olajat 2022. december 5-étől.

Az orosz olaj importtilalma alól több ország is felmentést kapott. Magyarország, Csehország és Szlovákia határozatlan ideig továbbra is hozzájuthatnak az orosz olajhoz a Barátság kőolajvezeték déli ágán keresztül, Bulgária pedig határozott időre, 2025-ig kapott felmentést.

Feszült helyzet

Az elmúlt hetekben jelentősen nőtt az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy az Európa számára fontos infrastruktúrákban, legyen szó áram- és gázellátási útvonalakról vagy távközlésről, de akár tömegközlekedésről (lásd németországi vasút elleni esetleges szabotázs), akár szándékos rongálások, szabotázsok okozhatnak károkat, ezzel megbénítva a kontinens országait.