Mi történt az EU-csúcson?

Az európai uniós tagállamok vezetői brüsszeli csúcstalálkozójukon üdvözölték, hogy Horvátország január elsejétől a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik, valamint hangsúlyozták: Bulgáriának és a Romániának a jövő év folyamán szintén biztosítani kell a csatlakozást a belső határellenőrzés nélküli övezethez – közölte az Európai Tanács elnöke Brüsszelben csütörtök este.

Charles Michel az egynapos EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón az európai uniós integrációval kapcsolatban közölte, a tagállami állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács megadta a tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának. A fontos lépést jelentő döntés határozott üzenetet küld az EU bővítés iránti elkötelezettségéről – húzta alá.

Közölte továbbá, hogy a tagállami vezetők hozzájárultak az Ukrajnának szánt, 18 milliárd euró összegű támogatás folyósításához, és megerősítették, hogy előmozdítják a béketeremtést. A támogatási csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére – közölte.

Tájékoztatása szerint a tagállami vezetők megegyeztek az Oroszországgal szemben bevezetni tervezett kilencedik szankciós csomag részleteiről, már csak a jogi szövegének pontosítása van hátra. Az újabb uniós megszorító intézkedések egyebek mellett az orosz energiaszektort érintik, valamint segítik a globális élelmiszerellátást – mondta.

Beszámolt arról is, hogy az uniós vezetők megvitatták, miként lehet versenyképesebbé tenni az EU gazdaságát az emelkedő energiaárak és az amerikai klímavédelmi intézkedések keretében bevezetni tervezett állami támogatások életbelépése esetén. Az uniós tanács azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy már 2023 januárjának végére dolgozzon ki stratégiát az európai versenyképesség védelmére és a termelékenység növelésére – közölte.

A migrációs nyomás nem szűnő növekedése miatt a vezetők megállapodtak abban, hogy február első felében a migráció témakörével foglalkozó rendkívüli csúcstalálkozóra gyűlnek össze Brüsszelben – tájékoztatott Charles Michel.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: az ukrajnai háború súlyos hatást gyakorolt az európai gazdaságokra, a negatív időszak jövőre is folytatódni fog.

Felhívta a figyelmet arra, hogy jövőre Európában 30 millió köbméternyi gázhiánnyal lehet számolni, amit lehet ugyan pótolni, de várhatóan magasan maradnak az energiaárak. Véleménye szerint gyors cselekvésre van szükség, minél előbb közös beszerzési platformot kell létrehozni, fel kell gyorsítani a megújulóenergia-projektek engedélyezését, és piaci korrekciós mechanizmust kell bevezetni a gázárakra. Reményét fejezte ki, hogy erről a három intézkedésről megállapodás születik az energiaügyi miniszterek hétfői tanácskozásán.

Von der Leyen arról is beszélt, hogy az amerikai kormány jelentős befektetése a tiszta technológiai ágazatokba önmagában üdvözlendő, azonban tenni kell annak érdekében, hogy a szektorban Európa megőrizze globális vezető szerepét.

„Meg kell győzni az iparág szereplőit, hogy Európában és ne az Egyesült Államokban fektessenek be” – fogalmazott.

Ennek érdekében négypontos tervet javasol majd az Európai Bizottság, amely az amerikai kormánnyal való együttműködésre, az állami támogatási szabályok reformjára, a zöldátmenet felgyorsításra és a megújuló energiaforrások kiépítésének előmozdítására összpontosít.

A bizottsági elnök méltatta az EU cseh soros elnökségének tevékenységét, különösen a jogállamisági kondicionalitási mechanizmussal kapcsolatban. „A cseh elnökség alatt alkalmaztuk legelőször a mechanizmust, ez egyértelműen jelezte, hogy az EU eltökélten élni kíván előjogaival a jogállamiság védelme érdekében” – fogalmazott.

Alexander De Croo belga miniszterelnök távozásakor közös európai választ sürgetett az amerikai tervezett állami támogatások ügyében, és hangsúlyozta: el kell kerülni az unió egységes piacát veszélyeztető, egyéni megoldásokat.

Emmanuel Macron francia elnök közölte, hogy az uniós vezetők egyértelmű megbízást adtak az Európai Bizottságnak arra, hogy már 2023 első negyedévében erős válaszintézkedést dolgozzon ki az amerikai klímavédelmi csomagra. Két szuperhatalom, az Egyesült Államok és Kína állami támogatásokat biztosít gazdasági szereplőinek, miközben Európa nem tesz semmit. „Nem az európai piacok megnyitásával kívánjuk megoldani a helyzetet” – fogalmazott a francia elnök.

Mark Rutte holland miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy az EU-tagországok energiaügyi miniszterei hétfőre tervezett tanácskozásukon minden tagállamnak elfogadható megoldást találnak a tőzsdén jegyzett gázárplafon meghatározása ügyében.

Olaf Scholz német kancellár távozáskor adott nyilatkozatában az uniós parlamenti korrupciós botránnyal összefüggésben reményét fejezte ki, hogy a testület elnöke valóban végrehajtja az átláthatóság megerősítését célzó reformokat.

„A ügy nagyon komoly, megingathatja a demokráciába és a parlamentarizmusba vetett bizalmat” – jelentette ki. Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi vitáról a német kancellár azt mondta, bízik abban, hogy a párbeszéd révén javulás érhető el amerikai partnerekkel.

Az Európai Unió (EU) energiaellátása a tél folyamán biztosított, jövőre azonban akár 30 milliárd köbméter gáz hiányával is számolni kell – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU gázellátásának 2023-as kilátásairól tartott sajtótájékoztatóján hétfőn.

Ursula von der Leyen a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adataira hivatkozva azt mondta, az Európai Unió elegendő gázt biztosított az idei télre, de jövőre gázhiánnyal nézhet szembe, ha Oroszország tovább csökkenti a szállítást.

Közölte, az EU talán már márciusban tendert indíthat gázvásárlásra, a közös beszerzés azonban addig nem valósítható meg, ameddig az EU-tagországok nem fogadták el az alapjául szolgáló rendeletet. A bizottsági elnök reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság vonatkozó javaslatának elfogadása akár már a következő napokban megtörténhet.

Sajtóhírek szerint beismerő vallomást tett a korrupcióval vádolt EP-alelnök élettársa. Olasz és belga lapok úgy tudják, az olasz baloldali politikus elismerte, hogy kenőpénzt fogadott el Eva Kaili nevében. Több európai parlamenti (EP-) képviselő is nyilatkozott az M1-nek Strasbourgban, volt, akit megdöbbentett az ügy, de olyan is volt, aki inkább nem mondott semmit.

A Katarral kapcsolatos korrupciós esetről, illetve a nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság igényéről szóló állásfoglalást fogadtak el a képviselők csütörtökön az Európai Parlamentben. A politikusok teljes körű belső vizsgálatot követeltek, együttműködve a belga hatóságokkal, valamint további intézkedéseket a hasonló esetek jövőbeni megelőzése érdekében.

„Mindannyian megdöbbentünk” – mondta az M1-nek adott nyilatkozatában a korrupciós botránnyal kapcsolatban Juan López Aguilar spanyol szocialista képviselő, aki szerint az ügy csak az érintettekre tartozik.

A szocialista képviselő, aki a Magyarország ellen folyamatosan támadásokat intéző Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi, azaz a LIBE Bizottság elnöke is egyben továbbá hozzátette:

„ez egy nagyon behatárolható korrupciós ügy, de csak azokat érinti, akik felelősek. Nincs hatással a képviselőcsoportra és egyáltalán nincs hatással az Európai Parlamentre”.

Azonban nem minden politikus válaszolt ennyire készségesen az M1 riportrének kérdéseire. Bár a hazánkat gyakran kritizáló belga liberális EP-képviselő véleményére is kíváncsiak voltunk, Guy Verhofstadt mindössze annyit válaszolt: „hallgassák meg a beszédemet, abból megtudhatják, hogy mit gondolok.”

Egy hete tartóztatták le Eva Kailit

Eva Kailit, az Európai Parlament egyik szocialista alelnökét csaknem egy hete tartóztatták le a belga hatóságok, miután otthonában értékes ajándékokat és egy készpénzzel teli táskát találtak.

Hónapok óta figyelték, mert azt gyanították, kenőpénzt fogad el Katartól, cserébe azért, hogy az öböl-menti állam számára kedvező gazdasági és politikai döntéseket próbáljon áterőszakolni az Európai Parlamenten.

Az M1 híradója a volt alelnök ügyvédjének, Michalis Dimitrakopoulosnak a szavait is idézte, aki hangsúlyozta, Kaili úgy érzi, hogy elárulták. „Az az álláspontja, hogy nem fogadott el kenőpénzt. Ártatlan, Katarnak nem volt szüksége rá, nem kellett megvesztegetnie, nem volt mit felajánlania Katarnak” – fogalmazott Dimitrakopoulos.

A görög politikus tehát minden vádat tagad, és ártatlannak vallja magát, ám sajtóhírek szerint nem csak nála, hanem több rokonánál is gyanúsan sok készpénzt találtak a rendőrök, amely látszik a szövetségi rendőrség fényképén is. A hatóságok továbbá azt is közölték, hogy összesen több mint másfél millió eurót foglalt le, amely összeg átszámítva 600 millió forintnál is többet jelent.

Kaili mellett három olasz állampolgárt is letartóztattak, őket bűnszervezetben és pénzmosásban való részvétellel gyanúsítják.

A Momentum EP-képviselője – aki személyesen dolgozott tárgyalóként a katari határozaton – az M1-nek azt mondta: megdöbbentő volt, hogy egyes képviselők milyen mértékben ellenálltak a katari rezsim kritizálásának.

A momentumos Cseh Katalin szerint a botrány ellenére az Európai Parlament továbbra is jogosan kritizál egyes tagállamokat jogállamisági kérdésekben.

„Az Európai Parlament fontos feladata az, hogy a világban zajló emberijog sértések, a jogállamiság megsértése, a korrupció ellen szót emeljen. Éppen ezért fontos az, hogy az intézmény sürgősen hozzon olyan reformintézkedéseket, amely visszaállítja az integritását” – mondta Cseh Katalin.

A korrupciós botrány árnyékot vetett az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójára is, amelyen ezúttal megjelent az Európai Parlament elnöke is.

„A mai napon nekilátok egy széleskörű reformcsomag kidolgozásának, aminek része lesz a visszaélések elleni védekezési rendszerünk megerősítése és a magatartási kódexünk felülvizsgálata”

– közölte Roberta Metsola az Európai Parlament elnöke.

Giorgia Meloni, olasz miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a korrupcióra adott reakciónak határozottnak kell lenni. „Nem szabad engedményeket tenni, a hitelességünk függ ettől. Az Európai Unió hitelessége és nemzeteink hitelessége, ezért követelni fogjuk, hogy alaposan vizsgálják ki, hogy mi történt, mert a történet valóban lesújtó” – tette hozzá Giorgia Meloni, aki pusztító hatásúnak nevezte a korrupciós botrányt.

„Ideje, hogy lecsapoljuk a mocsarat Brüsszelben”

Az uniós csúcsra is rányomta a bélyegét az Európai Parlamentet érintő korrupciós botrány. Erről beszélt a közösségi oldalára feltöltött videóban a miniszterelnök. A kormányfő azt mondta: mindenki tudta, hogy Brüsszel tele van korrupciós ügyekkel, de „most már olyan szintet ért el a dolog”, hogy a rendőröknek is intézkedniük kellett.

A korrupciós botrány megrengette az európai intézményeket, folyamatosak a házkutatások, eurómilliókat foglalnak le a rendőrök, és mindenki azt találgatja, mely brüsszeli politikusok lehetnek még érintettek – mondta Orbán Viktor. Hozzátette:

sokak szerint a szálak a legmagasabb szintekig is elvezethetnek.

A korrupciós botrány a bizonyíték arra, hogy az Európai Parlament kettős mércével mér a jogállamiság terén

Nemcsak az Európai Parlament, hanem az összes európai intézmény tekintélyét hosszú időre lerombolhatta a korrupciós ügy – így összegezte az alelnök őrizetbe vételével kirobbant botrány következményeit kollégánk.

Németi Noémi Strasbourgból, az uniós parlament székhelyéről jelentkezett, és elmondta: „szakértők egyébként éppen arra hívják fel a figyelmet, hogy a legtöbb választópolgár nem tesz különbséget az európai intézmények között, a korrupciós botrány ezért a teljes brüsszeli bürokráciára rányomhatja a bélyegét”.

A Politico azt is címlapon hozta, hogy az uniós jobboldali vezetők szerint a korrupciós botrány a bizonyíték arra, hogy az Európai Parlament kettős mércével mér a jogállamiság terén.

A lap példaként említi, hogy Eva Kaili volt például az egyik leghangosabb kritikusa a kondicionalistási mechanizmus alá vont Lengyelországnak. A Politico kiemeli továbbá, hogy korrupciós botrány politikai fegyver lehet azoknak a tagállami vezetőknek a kezében, akiket az európai parlament eddig pellengérre állított és kritizált azért, ahogyan az országaikat vezetik – tette hozzá a tudósító.

Az Európai Ügyészség főügyésze két görög európai parlamenti (EP) képviselő, a szocialista Eva Kaili és a néppárti Maria Szpiraki mentelmi jogának felfüggesztését kérte – közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű ügyészsége csütörtökön.

A közlemény szerint a két görög EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését az Európai Csalás Elleni Hivataltól (OLAF) kapott, a korrupciós ügyben indított vizsgálati jelentés alapján kérte Laura Kövesi főügyész.

Az indoklás szerint OLAF úgy látja, fennáll az uniós költségvetésre nézve hátrányos csalás gyanúja a parlamenti juttatások kezelésével, különösen az akkreditált parlamenti asszisztensek javadalmazásával kapcsolatban. Az alkalmazandó nemzeti jog értelmében Kaili és Szpiraki EP-képviselők jogosultak az ártatlanság vélelmére – tették hozzá.

Eva Kaili szocialista európai parlamenti képviselőt, az EP leváltott alelnökét, valamint három társát pénteken tartóztatták le a belga hatóságok

egy Katarral kapcsolatos korrupció vádjával indított nyomozás részeként. A gyanúsítottak azóta vizsgálati fogságban vannak. Meghallgatásukat december 22-én tartják.

A belga rendőrség Twitter-oldalán szerdán megjelent közlemény szerint közel 1,5 millió eurót foglaltak le a brüsszeli régióban házkutatások során a korrupciós ügyben.

Az EP kedden, strasbourgi plenáris ülésén Kaili alelnöki megbízatásának megszüntetése mellett döntött. Emellett kizárták a görögországi szociáldemokrata PASZOK pártból és az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták (S&D) frakciójából is.

Kaili őrizetbe vett élettársa, az olasz Francesco Giorgi egy belga szocialista EP-képviselő, Maria Arena asszisztenseként dolgozott.

A vádlottak között van továbbá Nicolo Figa-Talamanca, a No Peace Without Justice nevű civil szervezet igazgatója, valamint egy volt olasz szocialista EP-képviselő, Pier Antonio Panzeri is, aki jelenleg a Fight Impunity nevű, brüsszeli székhelyű civil szervezet elnöke.

Kailinak és társainak szerdán kellett megjelenniük egy előzetes bírósági tárgyaláson, meghallgatásukat azonban december 22-re halasztották. Az ügyben eljáró vizsgálóbíró döntése szerint addig vizsgálati fogságban kell maradniuk.

Arról, hogy egészen a per kezdetéig őrizetben maradnak-e, jövő heti meghallgatásukon döntenek. A vád ellenük: bűnszervezetben való részvétel, pénzmosás és korrupció. Információk szerint Katar nagy összegű pénz- és áruajándékokkal próbálta befolyásolni az Európai Parlament politikai döntéseit.