Orbán Viktor: A migrációs nyomás tovább nő

Egyre nagyobb az Európára nehezedő migrációs nyomás, azonnal cselekedni kell, Brüsszelnek támogatnia kell a tagállamokat a határvédelemben – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök a pénteken véget ért EU-csúcs után.

„Ma hajnalban három órakkor ért véget az európai miniszterelnökök tanácsának ülése” – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök Facebook oldalára feltöltött videóját.

„Azért tartott ilyen sokáig, mert a migráció kérdését kellett megtárgyalnunk. A nyomás nő, lassan elviselhetetlenné válik immáron a nyugati országok számára is. Nem lehet tovább elodázni, szembe kell nézni a helyzettel és világosan ki kellett mondani, hogy Európa nagy veszélyben van. Sürgősen cselekedni kell, ebben a tagállamok egyet is értettek” – folytatta a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint a kérdés most már csak az, hogy a Bizottságban ülő Brüsszeli bürokraták is megértik-e, hogy azonnal cselekedni kell,

„például a Magyarországgal szembeni jogi eljárásokat fel kell függeszteni, vagy vissza kell vonni”.

A kormányfő szerint támogatni kell a tagállamokat, köztük Magyarországot is, hogy kerítést építsenek és megerősítsék a határvédelmüket.

„Ezen múlik Európa jövője!” – zárta gondolatait az EU-csúcs után Orbán Viktor miniszterelnök.

Az Európai Unió meg fogja erősíteni külső határait, és lépéseket fog tenni, hogy megelőzze az illegális migrációs beáramlást – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, az EU-tagországok vezetőinek egynapos csúcsértékezetét követően, péntek hajnalban.

Ursula von der Leyen sajtótájékoztatóján kijelentette: a migráció európai kihívás, amely európai válaszokat igényel.

A migráció korábbi hullámaiból tanulva az uniós tagországoknak közösen kell cselekedniük. Ha az EU és a tagországok így tesznek, nincs kihívás, amelyen Európa ne tudna úrrá lenni – hangoztatta.

A brüsszeli testület elnöke azt mondta: a tagállami vezetők több azonnali, konkrét és gyakorlati lépés megtételében egyeztek meg, köztük határvédelmi eszközök, például gépjárművek, őrtornyok és a felügyeleti technológia uniós finanszírozásának növelésében. Hangsúlyozták továbbá, hogy az uniós migrációs és menekültügyi csomag befejezésére van szükség – közölte.

Az Európai Unió meg fogja erősíteni külső határait, és lépéseket fog tenni, hogy megelőzze az illegális migrációs beáramlást – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, az EU-tagországok vezetőinek egynapos csúcsértékezetét követően, péntek hajnalban.

Ursula von der Leyen sajtótájékoztatóján kijelentette: a migráció európai kihívás, amely európai válaszokat igényel.

A migráció korábbi hullámaiból tanulva az uniós tagországoknak közösen kell cselekedniük. Ha az EU és a tagországok így tesznek, nincs kihívás, amelyen Európa ne tudna úrrá lenni – hangoztatta.

A brüsszeli testület elnöke azt mondta: a tagállami vezetők több azonnali, konkrét és gyakorlati lépés megmegtételében egyeztek meg, köztük határvédelmi eszközök, például gépjárművek, őrtornyok és a felügyeleti technológia uniós finanszírozásának növelésében. Hangsúlyozták továbbá, hogy az uniós migrációs és menekültügyi csomag befejezésére van szükség – közölte.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Életet menteni csak békével és tűzszünettel lehet – Orbán Viktor Brüsszelből jelentkezett

Orbán Viktor miniszterelnök a görög, a horvát, a szlovén miniszterelnök, az osztrák kancellár, valamint a bolgár és a ciprusi államfő társaságában külön találkozón vett részt Brüsszelben, az EU-csúcs helyszínén Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Nézőpont: Brüsszelnek is meg kell fizetnie a határkerítés árát

Nézőpont szerint a csütörtökön kezdődő EU-csúcs egyik kiemelt napirendi témája az Európába irányuló migráció és az erős külső határok biztosítása.

Osztrák kancellár: Nem fogadható el az EU-csúcs záródokumentuma az illegális migráció elleni lépések nélkül

Kifejtette, hogy mindenekelőtt a belső határok állandó ellenőrzése nélküli térség, a schengeni övezet működésének reformját szorgalmazza.

prev

next

Elmondása szerint a tagállamok vezetői emellett megállapodtak abban is, hogy a határigazgatás hatékonyságának javítása érdekében kísérleti projektet indítanak a gyorsabb és méltányosabb menekültügyi eljárások lefolytatására, valamint arra, hogy hatékonyabbá tegyék az uniós tartózkodásra jogosulatlanok visszaküldésének rendszerét.

Beszéltek arról is, hogy

több segítséget kell nyújtani a migráció által nagyobb nyomásnak kitett országok számára az önkéntes szolidaritási mechanizmus hatékonyabb alkalmazása által.

Tájékoztatása szerint az uniós állam-, illetve kormányfők az európai gazdaságot érintő vitán megállapodtak abban, hogy lehetővé kell tenni a „célzott, ideiglenes és arányos” támogatást annak biztosításra, hogy Európa a zöld technológiai termékek gyártásának helyszínévé váljon. Emlékeztetett: az Európai Bizottság a megújuló energiákba, a szén-dioxid-mentesítésbe, a hidrogénüzemű, illetve a zéró kibocsátású járművekbe történő beruházások állami támogatására vonatkozó szabályok lazítását javasolta, részben válaszul az Egyesült Államok nemrégiben elfogadott protekcionista törvényére.

Ursula von der Leyen azt mondta, hogy

az Európai Bizottság a következő, március végére tervezett uniós csúcs előtt bemutatja a nettó nulla kibocsátású európai ipar létrehozására vonatkozó javaslatát.

Az ukrajnai háború miatt Oroszországgal szemben bevezetni tervezett újabb szankciókkal kapcsolatban kijelentette, hogy a további exporttilalom az informatikai technológiát és a katonai ipart érinti majd a leginkább szükséges alkatrészek és összetevők szállítására.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós csúcs migrációs vitájával kapcsolatban azt mondta: a tagállami vezetők „minőségi, őszinte és tiszteletteljes” megbeszélés keretében a közös fellépés fontosságát hangsúlyozták. A további megbeszélések középpontjában az uniós külső határok védelmének megerősítése fog állni – tájékoztatott.

Az orosz-ukrán háború állásáról folytatott megbeszéléssel kapcsolatban Charles Michel azt mondta, a tagállamoknak arra kell összpontosítaniuk, hogy feltöltsék munícióval az ukrán lőszerkészleteket, megfelelően Volodimir Zelenszkij kérésének, amelyet az ukrán elnök a brüsszeli találkozó során terjesztett elő.

Olaf Scholz német kancellár a csúcsértekezlet után reményét fejezte ki, hogy a transzatlanti partnerek közötti tárgyalások korlátozhatják az európai székhelyű vállalatokkal szembeni diszkriminációt, amelyet az amerikai protekcionista törvény okozott.

„„Amikor versenyképességünkről van szó, el kell végeznünk a házi feladatunkat, és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ne alakuljon ki állami támogatási verseny nemzetközi szinten” ”

– fogalmazott. A német kancellár az Ukrajnának szánt támogatásokkal kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy európai partnerei nem halogatják Leopard 2-es harckocsikkal segíteni a hadban álló ország önvédelmét.

Emmanuel Macron francia elnök újságíróknak nyilatkozva közölte, nem zárja ki, hogy a tagországok valamikor harci repülőgépeket küldjenek Ukrajnának, de hangsúlyozta: jelenleg nem ez élvez elsőbbséget. A prioritás most Ukrajna hatékony megsegítése az elkövetkező hetekben és hónapokban, és ennyi időn belül lehetetlen vadászgépeket szállítani – közölte.

A francia elnök a migrációval kapcsolatban szorgalmazta, hogy

javítsák az uniós tartózkodásra jogosulatlanok visszaküldésének hatékonyságát, és azt mondta: nem engedhető meg, hogy egyes országok segélyeket vegyenek fel, majd megtagadják az illegális bevándorlók visszafogadását.

Karl Nehammer osztrák kancellár kijelentette: az EU kötelezettségvállalása a határbiztonság finanszírozására lehetővé teszi a tagországoknak, hogy saját pénzt fektessenek határvédelmi kerítések építésébe.

Az Európai Bizottság ugyanis beleegyezett abba, hogy jelentős támogatást nyújtson a határőrségek megerősítéséhez és eszközök, köztük járművek beszerzéséhez, ezzel a tagországok, például Bulgária saját forrásokat fordíthatnak határkerítések építésére vagy megerősítésére – mondta.

Sok migráns érkezik a balkáni útvonalon olyan új országokból is, amelyekből korábban nem volt jellemző a tömeges illegális bevándorlás – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1-en szerda reggeli műsorában példaként afgánokat, indiaiakat, pakisztániakat, nepáliakat, bangladesieket említve.

Bakondi György ennek okát abban látja, hogy a 2015 óta az Európai Unióba bejutott milliók, valamint az illegális bevándorlást szervező bandák azt híresztelik nekik, hogy „van bejárat” az EU-ba, és úgysem tudják kitoloncolni őket.

Hozzátette: 2015 óta csak a koronavírus-járvány idején lassult jelentősen az illegális bevándorlás, mert egyes nemzetállamok akár a hadsereg bevetésével lezárták határaikat, és ez akadályozta, lassította a migrációs folyamatot.

Már kiépültek azok az embercsempész-hálózatok, amelyek Afganisztántól vagy Indiától egészen Németországig vállalják a szállítást – jelentette ki Bakondi György, ezeket „mélyen konspirált, titkosszolgálati módszereket alkalmazó” hálózatokként jellemezve, amelyek egymással is szemben állnak a területek és a haszon megszerzéséért.

Megjegyezte: gyakran civil, „Soros György által finanszírozott” szervezetek is közreműködnek az illegális határátlépésben, és segítséget nyújtanak jogi lépések megtételében a migránsoknak.

Bakondi György úgy fogalmazott: a 2015 óta tartó migrációs folyamatnak súlyos közbiztonsági, nemzetbiztonsági, szociális, egészségügyi következményei lettek, és az európai országok polgárai egyre inkább fenyegetettnek érzik magukat.

Kiemelte azonban, hogy Románia és Bulgária elmaradt schengeni csatlakozása kapcsán új gondolatok merültek fel az EU migrációs politikájában, hogy a bolgár-török határt meg kell erősíteni, esetleg kerítés finanszírozásával is.

Reményeit fejezte ki, hogy a biztonság iránti igény – a közelgő uniós választásokra is tekintettel – arra ösztönzi az Európai Tanácsot és az Európai Bizottságot, hogy a migrációs politikájában a külső határok őrizetére nagyobb hangsúlyt helyezzen.

Bakondi György a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című szerda reggeli műsorában azt mondta: idén már 11 300 határsértőt fogtak el a magyar határon, és 113 embercsempész ellen indult büntetőeljárás.

A határokon tapasztalható folyamatos nyomás miatt várakozással tekint a csütörtökön kezdődő Európai Tanács ülésre, amely tárgyalja a migrációs helyzetről szóló előterjesztést is – jelezte a belbiztonsági főtanácsadó.