A lengyelek így látják hazánkat

– Csak Ukrajna és Oroszország kapcsán van széttartás – mondta a Magyarországgal fennálló kétoldalú kapcsolatokról Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök pénteken, a Politico brüsszeli hírportálnak adott interjúban. Morawiecki beszélt Németország szerepéről Európa orosz gázfüggőségének kialakulásában, illetve elégedetlenségének adott hangot Németország, a fegyvereket és lőszereket Ukrajnának szállító országok kompenzációs alapjához történő hozzájárulásáról.

Hosszas, részben igen szenvedélyes hangulatú interjút adott Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, melyben Németországot ostorozta a háborúval kapcsolatban felmerülő költségek elégtelen kompenzációja, illetve az európai energetikai status quo kialakítása miatt. Ugyan az interjút szemléző Mandiner szerint Morawiecki inkább kommunikációs célokra használta az interjút, rengeteg ötletet is felvetett benne. Az interjú végén leszögezte, Lengyelország és Magyarország hasonlóan gondolkodó országok, egyedül az ukrajnai háború és Oroszország megítélése témájában vetődnek fel különbségek.

Németország szerepvállalása Morawiecki szerint elégtelen

Morawiecki szerint Németországnak több fegyvert kellene küldenie, több lőszert kellene küldenie, és több pénzt kellene adnia Ukrajnának, mert ők a leggazdagabb és messze a legnagyobb ország.

– mondta a lengyel miniszterelnök.

Lengyelország, amely az EU élén áll az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásban, egyes keleti partnereivel közösen többször is sürgette a nyugati országokat azok Kijevnek nyújtott támogatása fokozása céljából. És bár Németország és Franciaország komoly fegyver-, jármű- és pénzkészleteket adott Ukrajnának, erőfeszítéseikkel nem mindenki elégedett. Varsó élen jár a kritikák megfogalmazásában, és az idén választások előtt álló Morawiecki magára is vállalta a szószólói szerepet.

– hangsúlyozza a miniszterelnök.

Elismerte ugyanakkor, hogy Berlin jelentős politikai változásokat hajtott végre: hatalmas beruházásokat eszközölt hadseregének modernizálására, és feloldotta a fegyverek háborús övezetbe küldésére vonatkozó tilalmat. Külön kiemelte Németország döntését, hogy Leopard harckocsikat küld Ukrajnába.

Az elhibázott európai energiapolitika okozója is Németország lehetett

A lengyel vezető megemlítette Németország korábbi energiapolitikáját is, amely nagymértékben épített az orosz gáz importjára, és azzal érvelt, hogy ez veszélyes útra vezette Európát.

– fogalmazott Németországról Morawiecki. – Németország elkövette azt a drámai hibát, hogy üzleti modelljében teljes mértékben Oroszországtól függött a fosszilis tüzelőanyagokkal – mondta. – És mi szabályosan kérleltük őket, hogy ne tegyék ezt.

Kevés, ha egy ország csak méreteinek megfelelő támogatást nyújt?

Lengyelország ennek ellenére jelentős mértékben részesül annak az uniós alapnak a támogatásából, amelynek feladata az országok Ukrajnának adott fegyveradományainak részleges megtérítése. Az Európai Békeeszköz néven ismert alapnak Berlin a legnagyobb befizetője.

Mint mondta, Lengyelország továbbra is kérni fogja adományaink részleges visszatérítését, beleértve a tankokat és a repülőgépeket is; utóbbit azért hangsúlyozza, mert ez egy eldöntetlen kérdés, mivel az alapot most szinte teljes egészében az Ukrajnának szánt lőszerek fedezésére fordítják.

Lengyel kezdeményezések a védelmi kiadások kapcsán

A várt haderőfejlesztések és a hozzájárulások fokozása érdekében Morawiecki szerint nagyobb pénzügyi bátorságra van szükség. Szerinte az EU több adósságot is kibocsáthatna; ez azonban olyan kényes kérdés, amelyet az olyan országok, mint Németország, nem szívesen vizsgálnak. „Szerintem ez lehetséges lenne” – hangsúlyozta Morawiecki.

Morawiecki az EU hétéves költségvetésének közelgő felülvizsgálatát tartja szem előtt, hogy felvethesse ezeket az ötleteket.

Vélt és valós konfliktusok

Lengyelország ugyanakkor az EU-val is folyamatos szembenállásban van, miután az EU azzal vádolja a lengyel kormányt, hogy aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét. A bírságok egyre csak szaporodnak, és Brüsszel visszatartja a koronavírus helyreállítására szánt pénzeszközöket a vita miatt.

A Politico megjegyzi, hogy a lengyel külpolitika Magyarország miatt is kényes helyzetben lehet. A lap kérdésére, miszerint aggódik-e amiatt, hogy Budapest jelenleg túlságosan oroszbarát, a lengyel miniszterelnök igennel válaszolt.

Arra a kérdésre azonban, hogy Lengyelország és Magyarország – amelyek régóta szövetségesek Brüsszel jogérvényesítési törekvéseivel szemben – távolodik-e egymástól, Morawiecki úgy fogalmazott, csak „mindazokban a szempontokban, amelyek Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatosak”.

– szögezte le.

A visegrádi országcsoporton (V4) belüli együttműködés megújulására fejezte ki reményét Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a múlt hétenVarsóban, Petr Pavel cseh elnökkel tartott találkozójának elején nyilatkozva. Petr Pavel kétnapos lengyelországi látogatásának zárónapján folytatott megbeszélést a miniszterelnökkel. Ezt megelőzően nyilatkozva Morawiecki méltatta a lengyel–cseh kapcsolatokat, és kiemelte közös fellépésüket az Európai Unión (EU) és a NATO-n belül is. – Együtt erősebbek vagyunk, olyan egyenletről van szó, amelyben egy plusz egy hárommal egyenlő – jelentette ki. – Reménykedem a V4 megújításában is – jelentette ki. 

– fogalmazott Morawiecki.

Pavel úgy vélte: a regionális együttműködés történetében fordulóponthoz értünk, nagy esély van a kelet-európai térség jelentőségének növelésére, nemcsak az ukrajnai háború kapcsán, hanem Ukrajna háború utáni újjáépítését, a regionális infrastrukturális fejlesztéseket illetően is. Meggyőződését fejezte ki, hogy a térség országaink fontos szerepet kell betölteniük „Ukrajna visszakerülésében az európai demokráciák térképére”. Megjegyezte: 

A megbeszélések után Morawiecki a Twitter közösségi oldalán azt írta: a találkozó fontos volt a kétoldalú kapcsolatok, valamint a térségbeli fejlődés és biztonság szempontjából. „Együtt tekintünk a jövőbe, és szemben állunk az orosz imperializmussal” – fogalmazott a lengyel kormányfő.

Petr Pavel előzőleg, hétfőn Pozsonyba látogatott, és Zuzana Caputová szlovák elnökkel közösen tartott sajtóértekezletén úgy vélte: 

Varsói látogatása előtt, szerdán a TVP lengyel közszolgálati televíziónak adott interjúban Pavel Csehország stratégiai partnerének nevezte Lengyelországot.

A Gazeta Wyborcza című lengyel napilapban a csütörtökön megjelent interjúban pedig megerősítette: híve Csehország euróövezeti csatlakozásának. Azzal érvelt, hogy az euró elfogadása nem jelent szorosabb uniós integrációt Prága számára, azzal viszont jobban járna, ha részt vehetne az euróövezeti döntéshozatalban. Az EU-ról beszélve Pavel úgy ítélte meg: a szorosabb integráció már nem válna hasznára a közösségnek. – Jelenleg inkább nagyobb rugalmasságra van szükség, mint nagyobb integrációra – jelentette ki, hozzátéve: mélyebb integrációra sok európai nemzet mentálisan nem készült fel.

A cseh elnöki hivatal bejelentése szerint Pavel  ellátogaott a Frontex uniós határvédelmi ügynökség varsói székhelyére is, majd a délkelet-lengyelországi Rzeszówban működő, az ukrajnai szállítmányok kezelését végző lengyel–amerikai logisztikai bázisra is.