15 000 orvos nem kér az Orvosi Kamarából

Miből lett elegük?

magyar orvosi kamara

Takács Péter államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy ráadásul az orvosi kamara sokakat úgy léptetett vissza tagként, hogy kifejezetten tiltakoztak ez ellen.

Takács Péter az ATV-nek azt mondta: "elég sok felháborodott jelzést kaptam, mert sok orvos elküldte e-mailben, hogy ő nem szeretne belépni. És kapott egy köszönő e-mailt, hogy megerősítette a tagságát".

Ehhez képest is kiemelkedően magas a 15 ezres szám, vagyis azoknak az orvosoknak a száma akik kifejezetten megtagadták, hogy belépjenek az Orvosi Kamarába.

“Ezt lehet, hogy nem árt majd a végén figyelembe venni” - tette hozzá az államtitkár.

Jelentkezzenek az ügyeleti munkára, de ne írják alá a szerződést az Országos Mentőszolgálattal – ezt javasolják az új ügyeleti rendszer ellen tiltakozó háziorvosoknak a Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezetői annak érdekében, hogy az ellenszegülő szakemberek ne kapjanak pénzbírságot, és a praxisengedélyük is megmaradjon. Vagyis tovább folytatják a manipulációt.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron vármegyei járási tiszti főorvosok ugyanis arra figyelmeztették a tiltakozó alapellátókat, hogy vállaljanak havonta két alkalommal, délután négytől este tízig ügyeletet, március 31-ig pedig jelezzék vissza a tiszti főorvos hivatalának, hogy eleget tettek a felhívásnak. Aki a határozatban szereplő felhívásnak nem tesz eleget, az harmincezer forinttól ötmillió forintig terjedő pénzbírságot kaphat, és a praxisengedélyét is visszavonhatják.

Kincsesék kijelentésére reagálva Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor tisztázta:

senkit semmivel nem fenyegetnek, csupán a törvény betartásáról van szó, ami mindenkire vonatkozik.

Mint mondta, bár nem ismeri a vonatkozó szabályozást, nem tartja valószínűnek, hogy első alkalommal is ötmillió forintos közigazgatási bírságot lehet kiszabni az érintettekre vagy meg lehet vonni a tiltakozó háziorvosok működési engedélyét. Megjegyezte azt is: nem az a kérdés, hogy a többség vagy kisebbség aláírja-e a szerződését, hanem az, hogy elegendő háziorvos legyen az ügyelet biztonságos ellátásához.

Az első időszak tapasztalatai és a betegektől érkező visszajelzések alapján Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is jól működik az új alapellátási ügyeleti rendszer – hangsúlyozta az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője. Győrfi Pál tájékoztatása szerint

március első két hetében a három vármegyében az ügyeletesek 5579 betegnek nyújtottak segítséget, míg 33 telephelyen háziorvosi ügyeleti időszakban – hétköznap 16 óra és 22 óra között és hétvégén 8 és 14 óra között – 3525 beteget láttak el, ami naponta és telephelyenként átlagosan csaknem nyolc betegellátást jelentett. Hétköznap éjszaka – 22 óra és 8 óra között – a sürgősségi ügyeletek 566 ellátást végeztek, ez 16 telephelyre lebontva átlagosan napi több mint három beteg ellátása. Hétvégén 14 óra és 8 óra között a sürgősségi ügyeletek 1488 ellátást végeztek, ami 16 telephelyre bontva átlagosan több mint egy beteget jelentett óránként

– ismertette a szóvivő.

Beszélt arról is, hogy az elmúlt két hétben a 1830-as ügyeleti számra a három vármegyében több mint 7100 telefonhívás érkezett, ami azt bizonyítja, hogy a betegek széles köréhez eljutott az egységes ügyeleti telefonszámról szóló tájékoztatás – mutatott rá.

Győrfi Pál szerint a tapasztalatok továbbra is egyértelműen alátámasztják, hogy a hétköznap 16 és 22 óra, valamint hétvégén 8 és 14 óra közötti időszakokban jelentkező betegek enyhébb panaszokkal, háziorvosi ellátást igénylő problémákkal fordulnak az ügyelethez, így ellátásukra a háziorvosok lennének a legalkalmasabbak, miközben az őket helyettesítő szakemberekre, orvosokra, illetve mentőtisztekre a betegellátás más területén volna szükségük a rászorulóknak. A szóvivő kiemelte azt is:

bíznak benne, hogy az eddig távol maradt háziorvosok is be fognak kapcsolódni az ellátásba annak érdekében, hogy az ügyeleti rendszer a jövőben is zavartalanul működhessen, és minden beteg a számára legmegfelelőbb ügyeleti ellátásban részesüljön.

A cél továbbra is az, hogy az év végére Budapest kivételével az egész országban egységes, a betegeknek az eddiginél jobb ellátást biztosító, a sürgősségi ellátórendszer elemeivel összekapcsolt ügyeleti rendszer működjön – tudatta Győrfi Pál.

A három vármegye után áprilisban Borsod-Abaúj-Zemplén is csatlakozik az új ügyeleti rendszerhez. Az OMSZ főigazgatója korábban arról beszélt, tervben volt, hogy április–májusra Komárom-Esztergom és Békés vármegye is csatlakozzon, azokon a telephelyeken viszont még szükséges kisebb változtatásokat végezni. Csató Gábor kijelentette, hogy a fővárosi koncepció készen áll, de előbb azt szeretnék, hogy az új rendszer vidéken már kellően jól működjön, mielőtt a váltás megtörténik Budapesten is. A mentőszolgálatnak országosan 2024. február 29-ig kell végrehajtani az átállást.