Egész évben marad a rezsitámogatás

Lantos Csaba energiaügyi miniszter szerint egész Európának és Magyarországnak szerencséje volt az enyhe téllel

Idén egész évben, így télen is megmarad a rezsitámogatás – közölte Lantos Csaba energiaügyi miniszter Facebook-videóban hétfőn. Hozzátette: a rezsivédelem olyan rendszer, amellyel Magyarország azt tudja biztosítani az állampolgárainak, hogy itt a legolcsóbb a villany meg a gáz az átlagfogyasztásig.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Jövő télen a tárcavezető szerint biztosan lesz elég gáz, mivel enyhe tél volt, magas maradt a tárolókban a földgáz szintje, miközben Magyarországnak kifejezetten nagy tárolókapacitása van. Az ellátást pedig a meglévő szerződések is biztosítják – mondta.

Egész Európának és Magyarországnak szerencséje volt az enyhe téllel. „Egy ország vezetése nem tehet egyértelmű tétet arra, hogy ez mindig így ismétlődik” – fogalmazott, hozzátéve: ezért döntöttek a biztonsági készlet szintjének felemeléséről. Korábban az éves fogyasztás tíz százalékát tárolta az ország biztonsági készletként, ezt csaknem kétmilliárd köbméterre, a fogyasztás húsz százalékára emelték, miközben a fogyasztás is csökkent.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az atomenergiára szüksége van Magyarországnak. Megbízhatóan, biztonságosan működik a Paks 1, és folytatják a Paks 2-t. Az atomenergia olyan energiahordozó, amelynek a szén-dioxid-kibocsátása nulla. Ezzel lehet teljesíteni a klímapolitikai vállalásokat.

Lantos Csaba kitért arra, hogy a növekedés fő meghajtója jelenleg a napenergia. Már most 4500 megawatt fölött van a telepített naperőmű-kapacitás. Ez kétharmada az ország átlagos elektromosáram-fogyasztásának. Vannak olyan negyedórák, amikor Pakssal együtt kizárólag szén-dioxid-mentesen előállított árammal tudják táplálni a hálózatot. Ezt kevés ország mondhatja el magáról. Ezenkívül lesz – ha nem is sok – valamennyi szélkerék újra, mert szükség van erre az alternatívára is. Amit a földből, mint földhő, ki lehet szedni, és hasznosítani, arra már vannak jó tapasztalatok, ugyanakkor ezt tovább kell folytatni, itt még rengeteg tartalék van.

Lantos Csaba szerint fel kell használni a biogázt, biomasszát, és a hulladékot is fel kell dolgozni. Nem utolsósorban a létező fosszilis energiahordozók – kőolaj, földgáz – termelését is még valamelyest lehet fokozni. „Ezek mind olyan energiahordozók, olyan energiatermelés, amelyet itthon tudunk előállítani, és ezzel az energiafüggetlenségünket tudjuk szolgálni” – mondta.

Elismerte, hogy van probléma a víziközmű-hálózattal, amelyre erőforrásokat kell fordítani, hogy felújítsák az öreg csöveket. „Erre az uniótól nem kapunk pénzt, ezt saját forrásból kell biztosítani” – mondta.

Ismertette: a kormány jelentős víziközmű-felújítási programot tervez. A tízéves programban jelentős összeg áll majd rendelkezésre a legkritikusabb hálózati elemek cseréjére. Magyarországon már több mint 96-97 százaléka a lakosoknak egészséges, iható ivóvízhez jut a nap 24 órájában. Sok ország büszke lenne erre – mondta.

Áprilisban várhatóan tovább folytatódhatott az infláció mérséklődése Magyarországon

A harmadik egymást követő hónapban is mérséklődhetett az infláció Magyarországon, a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők szerint az áprilisi adatokban már megjelenhettek az elmúlt időszak akciói – közölte a Világgazdaság nyomán a Magyar Nemzet. 

Még markánsan magasabb lehet az áprilisi adat, így az infláció elleni küzdelem még egyáltalán nem ért véget (képünk illusztráció)

Fotó: MH/Török Péter

Áprilisban várhatóan tovább folytatódhatott az infláció mérséklődése Magyarországon, a januári csúcspont után most először láthatunk markánsabb lassulást az éves bázisú indexben – jelezték a Világgazdaságnak megszólaló elemzők azt megelőzően, hogy a Központi Statisztikai Hivatal szerdán teszi közzé az áprilisi inflációs adatokat.

A VG elemzői konszenzusa szerint az infláció áprilisban a márciusi 25,2 százalék után az előző év azonos időszakához képest 24 százalékkal, míg havi alapon 0,8 százalékkal emelkedhetett.

„Várhatóan 24 százalékra lecsúszó éves index azonban még így is extrém magas inflációs környezetet jelent. A fékeződés elsősorban a tavalyi évi magas bázis érdeme, hiszen havi alapon továbbra is magas, 0,7 százalékos inflációval számolunk. Kétségtelen ugyanakkor, hogy ha valóban »csak« ennyi lenne a havi árváltozás mértéke, az 2021 vége óta nem látott, lassú ütemű drágulást hozna”

– hívta fel rá a figyelmet a Világgazdaságnak küldött kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki arra is rámutatott, ahhoz, hogy a háromszázalékos jegybanki inflációs cél tartható legyen, a havi árváltozás ütemének nagyjából 0,25 százalék körül kellene alakulnia hónapról hónapra egy éven keresztül.

Ettől az átárazástól azonban még markánsan magasabb lehet az áprilisi adat, így az infláció elleni küzdelem még egyáltalán nem ért véget. A lassulás ellenére nem dőlhetünk hátra

– mondta, hozzátéve, hogy már csak azért sem, mert az infláció szerkezete továbbra sem alakul majd kedvezően. A szolgáltatások éves bázisú inflációja tovább erősödhet, ahogyan megjelenik a hivatalos adatokban a telekommunikációs cégek átárazása, ahogy az üdülési szolgáltatások is jelentősebben drágulhattak.

Viszont ezzel szemben pozitívum, hogy lefelé húzhatta az inflációt az üzemanyagok, a háztartási energia és a tartós fogyasztási cikkek inflációjának mérséklődése. Szerinte a legnagyobb bizonytalansági faktor továbbra is az élelmiszerek áralakulása. Márciusban a hivatalos statisztikai adatok egyáltalán nem tükrözték a mindennapok tapasztalatait, miszerint mindenhonnan akciós árak zúdultak ránk az élelmiszerüzletek reklámjaiból. 

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyes élelmiszereket érintő árcsökkentési hullám hatása már erőteljesebb lehetett áprilisban, amelynek hátterében elsősorban a nyers tej átvételi árának meredek zuhanása, a termény-, gabona- és energiaárak zuhanása áll, valamint a szállítási költségek is csökkentek.

Mivel szerinte ezek a folyamatok nem álltak meg, az élelmiszerek esetében idővel nem zárható ki, hogy egyre szélesebb körű árcsökkenésekkel fogunk találkozni, ami a bázisárak meredek emelkedése miatt a vártnál is gyorsabb mérséklődést okozhat az élelmiszerek inflációjában.

Ehhez hasonlóan a szeszes italok esetében is idővel elkezdődhet a fordulat, mivel azokat döntően a sör árának megugrása okozta, a gabona- és energiaárak visszaesése tehát ezen a területen is megjelenhet.

Suppan szerint emellett a tartós fogyasztási cikkek esetében is folytatódhatott a dezinfláció, a forint erősödése, a nyersanyagok, az energia, a termelési és szállítási költségek csökkenése egyes termékek esetében szintén árcsökkenéshez vezethet, ami az emelkedő bázisárak miatt a vártnál gyorsabb dezinflációt is okozhat a közeljövőben.

Az üzemanyagárak kismértékben tovább csökkentek, viszont felfelé mutató kockázatot jelentenek a szolgáltatási árak, különösen, hogy több távközlési vállalat is emelte a díjait, azonban a vármegyebérlet bevezetése a májusi inflációban már mérsékelheti a szolgáltatói árak növekedési ütemét

– emelte ki a szakember.