Kifulladt az ukrán ellentámadás?

Nyitott lenne a tárgyalásokra Ukrajnával, de a kijevi vezetés elutasítja ezt – erről beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor az afrikai országok békemissziójának vezetőjével tárgyalt Szentpéterváron. Közben kifulladni látszik az ukrán ellentámadás. A hadsereg az elmúlt napokban csupán egyetlen falut tudott elfoglalni, azóta nem halad az előre nyomulás.

Alig néhány nappal ezelőtt vette vissza az ukrán hadsereg Blahodatnét. Most először engedtek be újságírókat a településre. A falu kihalt, és jól látszanak még a harcok nyomai. Az ukrán katonák az AP stábjának azt mondták, nem állnak itt meg, és tovább folytatják az előre nyomulást.

„Azt a parancsot kaptuk, hogy semmiképp ne hátráljunk, hanem minden erőnkkel nyomuljunk előre. Úgyhogy megpróbáljuk” – mondta a Hegedűs fedő nevű parancsnok. Az első napok sikerei után azonban úgy tűnik, lelassult az ellentámadás üteme. Az elmúlt napokban egyetlen kisebb település visszavételéről szóltak csak a hírek. Az ukránok ennek ellenére bizakodók.

„Megköszönjük nekik a fegyvert és a lőszert, amit tőlük zsákmányoltunk, aztán kiverjük őket mindenhonnan az országból”

– üzente az orosz megszállóknak a Jeti fedő nevű parancsnok.

Elhúzódó arcokra készülnek a front túloldalán is. Szergej Sojgu orosz hadügyminiszter egy tankgyárat látogatott meg. Az orosz hivatalos szervek szerint az alkatrészellátás nehézségei megoldódtak, és a hadiipar termelése erőteljesen nő. Egyes harcászati eszközökből már tízszer annyit tudnak előállítani, mint a háború előtt. Azt a nyugati szakértők is elismerik, hogy az orosz hadiipar nagyobb megrázkódtatások nélkül élte túl a háború első évét. A foglalkoztatottak száma is nőtt – most körülbelül három millióan dolgoznak az orosz fegyvergyárakban.

Közben Kijevből Szentpétervárra érkezett az afrikai államfőkből álló békemisszió. A dél-afrikai elnök által vezetett delegáció célja elvben a konfliktus eszkalációjának megállítása lenne, valamint egy kompromisszum elérése olyan, Afrika számára fontos kérdésekben, mint a gabona és műtrágyaellátás.

Kijevi tárgyalásaikon azonban az ukrán fél egyértelművé tette, bármilyen tárgyalás előfeltétele az, hogy az orosz csapatokat kivonják Ukrajna területéről.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint ez azt jelenti, Kijev egyáltalán nem nyitott a tárgyalásokra.

„Nem mi, hanem az ukrán oldal utasít vissza minden tárgyalást. A jelenlegi elnök még rendeletet is kiadott erről. Mi nyitottak vagyunk arra, hogy meggondoljuk az önök javaslatát, de Ukrajna minden tárgyalást elutasít” – jelentette ki a dél-afrikai elnöknek.

Az orosz elnök beszélt az ukrán gyermekek ügyéről is, ami miatt a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki ellene.

Szerinte a gyermekeket nem elrabolták, hanem biztonságba helyezték, így valójában koncepciós eljárás folyik ellene.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton Szentpéterváron közölte az orosz-ukrán háborúban közvetíteni kívánó afrikai vezetőkkel, hogy Oroszország üdvözli az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos kiegyensúlyozott álláspontjukat, és nyitott a párbeszédre.

„Készek vagyunk az építő jellegű párbeszédre mindenkivel, aki az igazság elvein és a felek legitim érdekeinek figyelembe vételén alapuló békét akar” – fogalmazott az orosz elnök.

Az afrikai küldöttségnek, amelyet Putyin a Szentpétervár melletti elnöki rezidencián, a Konsztantyin-palotában fogadott négy államfő – Cyrill Ramaphosa (Dél-afrikai Köztársaság), Macky Sally (Szenegál), Hakainde Hichilema (Zambia), valamint Azali Assoumani (Comore-szigetek), az Afrikai Unió elnöke – a tagja, továbbá Kongó, Uganda és Egyiptom képviselői is helyet kaptak a delegációban. Előző nap a küldöttség Kijevben tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki leszögezte, hogy Ukrajna addig nem hajlandó tárgyalni, amíg minden orosz katonát ki nem vonnak a megszállt területekről.

Vlagyimir Putyin üdvözölte a küldöttség tagjait, akik közül Cyrill Ramaphosa a háború befejezését sürgette, majd a comorei, a szenegáli és dél-afrikai elnök álláspontjának kifejtése után átvette a szót.

Az orosz elnök megismételte azt az álláspontját, hogy Ukrajna és a Nyugat kezdte a konfliktust jóval azelőtt, hogy Oroszország tavaly februárban Ukrajnába vezényelte volna a csapatait.

Hangsúlyozta, hogy a Nyugat – nem pedig Oroszország – a felelős az élelmiszeráraknak a világpiacon a múlt év elején történt meredek emelkedéséért.

Közölte a küldöttséggel, hogy az Oroszország által lehetővé tett fekete-tengeri ukrán gabonaexport egyáltalán nem könnyített Afrikának a magas élelmiszerpiaci árakkal kapcsolatos problémáin, mert a gabona többségében a gazdag országokba került.

Kijelentette, hogy Oroszország soha nem utasította el a tárgyalásokat az ukrán féllel, azokat Kijev blokkolta.

Az afrikai béketerv egyebek mellett felszólítja a feleket, hogy a konfliktusban elfogott valamennyi gyermeket vissza kell szállítani a származási helyére. Ezzel kapcsolatban Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy Oroszország nem akadályozza meg az ukrán gyermekeket a hazatérésben.

„Konfliktusövezetből vittük ki őket, megmentve az életüket”

– tette hozzá.

Cyrill Ramaphosa dél-afrikai elnök kifejtette tízpontos béketervét. Közölte, hogy azért utaztak Oroszországba, hogy az Ukrajnával való tárgyalások megkezdését szorgalmazzák. „Azért vállalkoztunk erre a küldetésre, mert nekünk afrikaiaknak, sajnos, számos konfliktust kell kezelnünk, és a párbeszéd és a tárgyalás útján sikerül megoldanunk őket” – mondta.

Putyin közölte: Oroszország nyitott a konstruktív párbeszédre.

Az ukrán erők megsemmisítettek egy „jelentős” lőszerraktárt az oroszok által megszállt Genicseszk kikötőváros közelében, a déli Herszon régióban – közölte Szerhij Bratcsuk, az odesszai katonai közigazgatás szóvivője vasárnap.

„Fegyveres erőink a reggeli órákban nagy – és jó hangos – csapást mértek a Genicseszki járásban lévő Rikove településre, a Herszon régió ideiglenesen megszállt területén” – mondta Bratcsuk vasárnap reggeli videóüzenetében. Hozzátette, hogy a településen volt egy jelentős lőszerraktár, amely megsemmisült.

Az ukrán média olyan videókat tett közzé, amelyeken hatalmas füstfelhő látható, és robbanások hangja hallatszik.

Rikove mintegy 20 kilométerre északra van Genicseszktől, a dél-ukrajnai Azovi-tenger mentén fekvő kikötővárostól, amelyet a Kreml erői tartanak ellenőrzés alatt Oroszország tavaly februári támadása óta.

Ukrajna brit nagykövete a CNN-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: a Nyugatnak nagyon, nagyon komolyan kell vennie azt, hogy Oroszország atomfegyvereket telepít Beloruszba. Moszkva szerint a nyugati erők tehetnek róla, hogy 16 hónappal a háború kitörése után atomháborús veszély fenyeget, mert Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is urántartalmú fegyvereket küldenek a frontra. Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában ismét felszólította a háborúzó feleket a béketárgyalások mielőbbi megkezdésére.

Nagyon, nagyon komolyan kell venni Vlagyimir Putyin atomfenyegetését – közölte Ukrajna londoni nagykövete a CNN-nek adott interjúban, amelyről az Index számolt be. Vadim Prisztajko szerint Belarusz felfegyverzése a nemzetközi megállapodások megsértése és a Nyugat zsarolására tett kísérlet.

Moszkva másként látja

Moszkva álláspontja szerint az orosz nukleáris fegyverek Fehéroroszországba szállítása csupán válaszlépés volt arra, hogy Nagy-Britannia után az Egyesült Államok is urán tartalmú fegyvereket ajánlott fel Ukrajnának.

A fehérorosz elnök a hét elején jelentette be, hogy megérkeztek az első orosz atomrakéták Belaruszba. Aljakszandr Lukasenka hangsúlyozta: ezek egy része háromszor erősebb annál, mint amilyeneket az Egyesült Államok 1945-ben ledobott Hirosimára és Nagaszakira – vagyis óriási pusztításra képesek.

London még márciusban döntött arról, hogy urán tartalmú lövedékeket ad Kijevnek.

Vlagyimir Putyin akkor figyelmeztetett: ha a nyugat nukleáris komponenst (uránt) tartalmazó fegyvereket telepít Ukrajnába, Oroszország megteszi a szükséges és arányos válaszlépéseket. Az orosz elnök most beváltotta ígéretét.

Csakhogy közben az Amerikai Egyesült Államok is beszállt a nukleáris fegyverkezésbe, amivel tovább nőtt a háború eszkalációjának veszélye.

A Fehér Ház – a  britekhez hasonlóan – urán tartalmú lőszerekkel segítheti Ukrajnát.

„Az urán rendkívül mérgező, az ilyen típusú fegyverek néhány másodperc alatt képesek bármit megsemmisíteni” – fejtette ki Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az M1-en. „A nehézfém az urán – aminek a sűrűsége majdnem a duplája az óloménak, vagyis majdnem kétszer olyan nehéz, mint az ólom –, egy fémdárda a lövedéken belül, az egész energiáját a lőszernek ez veszi fel, ezért iszonyatosan gyors. Úgy kell elképzelni, hogy lövedék [típusától függően] nagyjából 1400–1800 métert tesz meg másodpercenként (a levegőben)” – magyarázta a szakértő.

Európában háborús pszichózis van

A háborús helyzet egyre súlyosabb – fogalmazott Orbán Viktor pénteki interjújában a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök szerint a háborúnak nincs megoldása a harctéren, a tűzszünet és a béketárgyalások állnak a világ érdekében.

„Két atomnagyhatalom urántartalmú lőszereket akar bevetni Magyarország szomszédjában, néhány száz kilóméterre a magyar határtól. Ebből láthatjuk, hogy a helyzet minden korábbinál súlyosabb” – mondta Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádióban.

A miniszterelnök hozzátette: a békepártiaknak lesz igazuk, tehát Magyarország jó oldalon áll.