Milliárdok kerültek elő egy táskából a kelebiai határátkelőnél

Történelmi fogásról számoltak be a kelebiai határátkelőn dolgozó vámosok, akik 15 117 000 euró (mai árfolyamon 5,6 milliárd forint) értékben foglaltak le devizát és értékpapírokat.

Egy német azonosítójú autóban két külföldi polgár szeretett volna belépni Szerbiába, és náluk találták meg az értékes holmit. Az érdeklődésre azt állították az utazók, hogy csak a személyes poggyászukat és a megengedett pénzösszeget viszik magukkal.

A vámosok azonban alapos vizsgálatnak vetették alá a járművet. Találtak 117 ezer euró értékű készpénzt különféle pénznemekben: 

Aztán előkerült egy német pénzintézet három értékpapírja is, darabonként ötmillió euró értékben – írja a Szabad Magyar Szó.

Az uniós belügyminiszterek tanácsának ülésén elfogadták annak a mechanizmusnak a jogszabálytervezetét, amely rögzíti, miként osztják szét a bevándorlókat az unió tagállamai között. A döntés azt jelenti, hogy amennyiben a vonatkozó jogalkotási folyamat végigmegy, 

− jelentette ki Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. 

Orbán Viktor közösségi oldalán reagált a tanács döntésére. Úgy fogalmazott: 

A nemzeti szuverenitás a tét

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy 

Hozzátette, „ezt támasztja alá, hogy a tagállamok között érvényesül ugyan a letelepedés szabadsága, de ebbe minden tagállam szuverenitása birtokában beleegyezett”. Ez a beleegyezés a menekültügyi és bevándorláspolitika körében hozott tagállami döntésekre is kiterjed az átruházott hatáskörök folytán. 

Rétvári Bence miniszterhelyettes arra is rámutatott, hogy az elfogadott dokumentum a menekültügyekben azt vetíti elő, hogy egy uniós elosztási mechanizmus révén lényegében maguk az illegális migránsok vagy az őket Európába szállító embercsempészek fogják eldönteni azt, hogy Európában kik laknak majd, emlékeztetett ifj. Lomnici Zoltán. A Századvég Alapítvány tanácsadója a Magyar Nemzetnek hangsúlyozta, hogy „a baloldal tagadni próbálta az erre való törekvést, azonban a tagországok belügyminiszterei többségi döntéssel igen egyértelmű álláspontot fogadtak el a menekültügyi gyakorlat szabályozásáról”. 

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a progresszív baloldal – és a vele sajnálatos módon lepaktált Európai Néppárt – ezzel a hozzáállásával az EU integrációs törekvéseit és a szolidaritás elvének érvényesülését kockáztatja.

Hárítanák az elhibázott migrációs politika következményeit

– jegyezte meg  ifj. Lomnici Zoltán. Mint mondta, mindezt jól bizonyítja, hogy a pandémiás válság okozta gazdasági nehézségekben a régió és azon belül is Magyarország teljesített a legjobban. Hozzátette, hogy a jelenlegi kedvezőtlen pénzügyi és gazdasági helyzetben, ami ma az EU-t jellemzi, és az ukrajnai háborúra adott rossz válaszok miatt súlyosbított válságban is van jelentősége, hogy a brüsszeli hatalmi központ további „frontokon” nyit vitákat az unión belül.

A nyugati országok elhibázott migrációs politikájával nagyon is jogos kérdésként merül fel az is, hogy miért kell kötelező jelleggel eltűrniük a németeknek vagy éppen a franciáknak az illegális migráció következményeit. 

– vetődik fel a kérdés. 

Elégedetlenség a német kormánypártok körében

Mindeközben bár Berlin az új migrációs rendszer egyik legerősebb szószólója volt, a megállapodás sok vitát váltott ki a kormányon belül is, és Németországban csalódottság fogadta az EU-tagállamok közötti új megállapodást. „Ha mi, mint szövetségi kormány egyedül tudtuk volna elfogadni a reformot, akkor az másképp nézett volna ki” – mondta Annalena Baerbock külügyminiszter a kritikusok megnyugtatására.

Németország erősen szorgalmazta, hogy az uniós migrációs paktumban szolidaritási mechanizmusról állapodjanak meg. Bár végül sikerrel jártak, Berlinnek más területeken − különösen az európai határokon zajló, gyors menekültügyi eljárásokkal kapcsolatban − áldozatokat kellett hoznia − írja az Euractiv brüsszeli hírportál.

A levélben a tagok kijelentették, hogy „aggódnak” és „megdöbbentek” azon, hogy pártjuk hajlandó beleegyezni egy ilyen reformba. Emellett a Bundestag 24 zöld- és szociáldemokrata (SPD) képviselője nyíltan bírálta a gyors menekültügyi eljárás bevezetését az európai határon. − Nyilvánvaló, hogy ez nagyobb táborok kialakulását kockáztatja a határokon, amelyek bonyolult helyzetet teremtenek emberi jogi szempontból – fogalmazott Hakan Demir SPD-s képviselő, a levél egyik aláírója az Euractivnak.

Az Európai Parlament már ezen a héten elkezdené a háromoldalú tárgyalásokat a migrációs paktumról. A csomag két legérzékenyebb eleméről – beleértve a kötelező menekültkvótát is – múlt héten többségi döntés született meg a tagállamok között, de ahhoz, hogy jogszabály legyen belőle, még a társjogalkotó Európai Parlamenttel is meg kell állapodni.

Kemény tárgyalások lesznek, az eredmény még nem becsülhető meg – mondta Baraczka Eszter, a Közmédia központ tudósítója Brüsszelből. Mint fogalmazott: „a parlament képviselőinek első reakciói nem lelkesek a múlt heti döntéssel kapcsolatban. Igaz, csak a baloldalról érkeztek eddig reakciók. A szocialisták elutasítják a határon elvégzett kötelező menekülteljárásokat, különösen kisgyermekes családok, illetve kísérő nélküli gyermekek esetében.”

Hozzátette, nem tartják kielégítőnek a menekültkvótát sem. Ez volt Németország álláspontja is a tagállamok közötti tárgyaláson is, de ehhez nem volt megfelelő támogatásuk.

A zöldek azt mondják, hogy a megállapodás, amit a tagállamok kötöttek, szembemegy az európai értékekkel, az alapvető jogokkal és a jogállamisággal. Határozottan elutasítják a kötelező eljárásokat a határon, és azt mondják, harcolni fognak az ellen, hogy az EU külső határain zárt menekülttáborok jöjjenek létre.

Nem fogadnak el semmilyen kompromisszumot, és nem törekednek arra, hogy bármi áron megállapodás szülessen. Különösen akkor nem, ha ez a társadalmilag sebezhető csoportok érdekeinek figyelmen kívül hagyását jelenti.

„Azt mondják még a zöldek, hogy a tagállamok megállapodása a szélsőjobb álláspontját tükrözi, amely kiszervezi a migráció kezelését harmadik országba, autokrata vezetők kezébe, és ehhez ők nem járulnak hozzá.

Az Európai Parlament kezdettől fogva, tehát a 2015-16-os nagy menekültválság óta befogadáspárti és a menekültkvótát is támogatja. Ez valamelyest finomodott az elmúlt időszakban, de ettől még ott van az asztalon.

A mostani álláspontjuk szerint az önkéntes befogadásra helyeznék a hangsúlyt akkor, ha normális helyzetről beszélünk, vagyis nincsen megnövekedett migrációs nyomás. Ilyenkor 80 százalékban várnák el a többi tagállamtól, hogy a frontországokból átvegyenek menekülteket, illetve 20 százalékban várnának nekik pénzügyi támogatást. Kötelező menekültkvótát csak válsághelyzetben írnának elő, ehhez jönne még egy speciális eljárás, amely értelmében, bizonyos esetekben, bizonyos országokból érkező menekültkérők esetében még eljárást sem folytatnának le a menekültstátusz megadásához” – mondta Baraczka Eszter.

Kiemelte, válsághelyzet bármikor lehet, például akkor, amikor menteni kell a tengerből.

Biztos tehát, hogy kemény és nehéz tárgyalásokra lehet számítani. Nemcsak azért, mert a parlament sokkal befogadáspártibb, mint a tagállamok, hanem azért is, mert a parlamentben lényegében elindult a következő választások előtti kampány. A baloldal szívesen látja a menekülteket, a jobboldal pedig 180 fokos fordulatot tett és az Európai Néppárt is most már azzal kampányol, hogy szigorúbban kell a migrációt kezelni.

Sorra utasítják el az EU területén a kötelező szétosztási mechanizmust

Az M1 Híradó felvételein migránsokat ment az olasz parti őrség hajója Lampedusánál. Folyamatosan erősödik a migrációs nyomás a Földközi-tengeren. A Frontex adatai szerint Olaszországban az év első hónapjaiban az illegális határátlépések száma átlépte a rekordnak számító 2016-os szintet.

Az Európai Unióba érkező migránsokat a jövőben minden tagállamnak, így Magyarországnak is kötelező lesz befogadnia. Aki ezt nem teszi, az súlyos büntetésre számíthat: minden be nem fogadott illegális bevándorló után 22 ezer eurót, azaz 8 millió forintot kell fizetni.

Erről múlt héten született megegyezés.

Maria Malmer Stenergard migrációs ügyekért felelős miniszter jelentette be, hogy elfogadták az Európai Unió új migrációs csomagját.

Forrong Európa a migránskvóta bevezetése miatt – erről ír a Magyar Nemzet. A portál hangsúlyozza: sorra utasítják el az Európai Unió területén a kötelező szétosztási mechanizmust, amelynek értelmében a tagállamoknak nem lesz beleszólásuk abba, kik fognak élni a területeiken. A döntést lengyel, cseh, osztrák és német politikusok is hevesen bírálják.

Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán adott hangot felháborodásának. Brüsszel visszaél a hatalmával. Át akarják telepíteni Magyarországra erővel a migránsokat – írta a kormányfő. Hangsúlyozta: Ez elfogadhatatlan! Erősszakkal akarnak bevándorlóországot csinálni Magyarországból.

A hazai baloldal ezzel szemben sajátos véleményen van.

A DK-s Arató Gergely szerint Brüsszel nem fog migránsokat áttelepíteni. Kijelentette: „Nem lesz kötelező áthelyezés.”

Arató Gergely pártjának vezetője, a baloldalt irányító Gyurcsány Ferenc DK-elnök a 2015-ös párizsi terrortámadás után relativizálta az illegális bevándorlást. Úgy fogalmazott: jobban kell félni a kutyapiszoktól, mint a terroristáktól, és többször is kimondta: be kell fogadni a migránsokat. „Magyarország igenis nemcsak, hogy képes befogadni messziről jött embereket, de jól is jár, jól is járna nagyon sokakkal” – fogalmazott.

De hogy mindennek nyomatékot adjon, egy alkalommal a pártvezér két migránsnak látszó fiatallal az oldalán vonult végig a Déli pályaudvaron, majd később azt állította: a szemlőhegyi villájában afgán, szír és kurd menekülteket látott vendégül. Felesége, Dobrev Klára árnyék-miniszterelnök egy mostani hasonló forgatókönyvre már kitérő választ adott, és tagadta a migránskvótára vonatkozó brüsszeli döntést is. „Nem volt brüsszeli döntés” – jelentette ki.

A baloldal azért tagadja a migránskvótát, mert nem akar veszíteni a már egyébként is alacsony támogatottságából – erről beszélt a XXI. Század Intézet vezető elemzője az M1-en. Deák Dániel szerint ezzel azonban komoly veszélybe sodorják Magyarországot. Mostanra ugyanis bebizonyosodott, hogy a migráció, a terrorizmus és az erőszak kéz a kézben jár.

„Azokban az országokban, amelyek a bevándorlásnak a célpontjai, látjuk, hogy ezek mind-mind valóra váltak. A bűnözés mértéke jelentősen nőtt, csak Németországban a tömeges csoportos nemi erőszak elképesztő mértékben nőtt, már napi kettő ilyet követnek el, és ezt többségében szinte teljes egészében külföldiek vagy bevándorló-hátterű személyek, afgánok, szírek, a statisztika alapján” – mondta a XXI. Század Intézet elemzője.

Deák Dániel emlékeztetett: a magyarok világosan kinyilvánították véleményüket, 98 százalékuk nemet mondott a kötelező kvótákra.