Több tucatnyi tankot, három amerikai harckocsit semmisítettek meg az oroszok

Több tucatnyi páncélos megsemmisítésével verte vissza az ukrán támadásokat az orosz hadsereg, a legsúlyosabb harcok a zaporizzsjai frontszakaszon folytak – jelentette ki Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint Zaporizzsjában három, harckocsikkal és páncélozott harcjárművekkel megerősített taktikai zászlóaljcsoport, füstfüggöny fedezékében, több hullámban próbált támadni Novopokrivka, Novodanilovka és Mala Tokmacska közelében.

Ezeket az orosz erők a tájékoztatás értelmében mind visszaverték, és csapást mértek az ukrán tartalékok négy oszlopára is. Ezen a frontszakaszon

az ukrán fél több mint 200 katonát, 33 harckocsit, 30 gyalogsági harcjárművet és 35 páncélozott harcjárművet veszített.

Konasenkov azt mondta, hogy a dél-donyecki frontszakaszon négy ukrán offenzívát hiúsítottak meg, a támadó fél pedig mintegy 380 katonát, 35 harckocsit, 33 gyalogsági harcjárművet – köztük két Bradleyt – valamint 38 páncélozott harcjárművet – köztük egy Strikert – veszített.

Nyolc támadást vertek vissza a Donyeck körzetében, amelyekben, mint mondta, mintegy 210 ukrán katona esett el és megsemmisült egy lőszerraktár is. Más frontszakaszokon az orosz összesítés szerint további mintegy 160 fő volt az ukrán veszteség.

Az orosz ellenőrzés alá került területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi vagy dróncsapásokat.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 tévécsatorna Moszkva, Kreml, Putyin vasárnapi adásában bejátszott felvételen bejelentette, hogy tudja, hol van Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka.

Négy frontszakaszon is heves harcok folynak a Donyecki területen – jelentette vasárnapi hadi jelentésében az ukrán vezérkar.

A kijevi katonai vezetés vasárnap összesen 17 összecsapásról számolt be az orosz hadsereggel.

Ukrajna összesen több mint 40 orosz légi és 60 rakétatámadást regisztrált ukrán állások és polgári települések ellen. Több ember meghalt vagy megsebesült, továbbá kritikus infrastruktúra is megsérült.

Azt mondta, hogy „külföldön lehet”, hozzáfűzve, hogy lehet, hogy nincs igaza.

A RIA Novosztyi hírügynökség szerint Zaluzsnij hollétével és állapotával kapcsolatban akkor merültek fel komolyabban kérdések, amikor a NATO május 10-én közölte: a tábornok arról tájékoztatta a szövetséget, hogy még videókapcsolaton keresztül sem tud felszólalni a szövetség katonai bizottsága előtt.

A NATO katonai vezetésének egyik (meg nem nevezett) tagja szerint Ukrajna mostanra szinte minden területen magához ragadta a kezdeményezést a háborúban – számolt be a Novaja Gazeta Jevropa ukrán hírportál.

A NATO-parancsnok szerint a másfél hete kezdődött ukrán ellentámadás az ország keleti és déli részén eredményeket ért el, máshol viszont lassan halad. Ennek egyik fő oka az orosz erők változó reakciója: egyes területeken „hihetetlen védekező manővereket” hajtottak végre, míg más alakulatok „rendezetlenül vonultak vissza, gyakran saját aknamezőiken keresztül”.

Az orosz légierő szokatlanul aktív Dél-Ukrajnában – idézi a lap a NATO-vezetőt. A májusban ukrán területen végrehajtott mintegy húsz orosz légicsapás nem volt képes semlegesíteni az ukrán légvédelmet, jegyezte meg a katonai vezető.

Moszkva meg fogja torolni az oroszok megölésére buzdító felhívásokat – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című heti műsorában.

Peszkov arra reagált, hogy Mihajlo Podoljak ukrán elnöki hivatali tanácsadó a héten ismételten ilyen tartalmú kijelentést tett a médiában, azt hangoztatva, hogy Kijev célja a maximálisan kemény előrenyomulás maximális számú orosz megölésével.

A szóvivő megjegyezte, hogy Podoljak nem úttörő az ilyen felhívások terén, hasonló nyilatkozatok az ukrán katonai hírszerzés parancsnoka és az ukrán biztonsági tanács tagjai részéről is elhangoztak.

„Nem lehet az oroszokat gyilkossággal fenyegetni. Az oroszoknak ezért büntetniük kell, és mi ezt meg is fogjuk tenni” – hangoztatta.

Peszkov kifejezte reményét, hogy az efféle megnyilatkozások külföldön megkapják a megfelelő minősítést. Megjegyezte: a nyugati parlamenti képviselők de facto gyilkosoknak küldenek segélyt.

A szóvivő az RT orosz állami televízió arab nyelvű adásának úgy fogalmazott, hogy az Ukrajna ellen elkezdett „különleges hadművelet” a Nyugat elleni háborúként folytatódik, mert szerinte Kijev nem akar, nem vágyik és nem képes szuverén álláspont kinyilvánítására, és Washington diktálja neki, hogy mit tegyen.

Peszkov azt hangoztatta, hogy az Ukrajna demilitarizálására irányuló hadművelet célja „sokban teljesült”, mert csökkentette Kijev saját fegyverkészletét.

Erre reagálva Gyenyisz Pusilin, a donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője a RIA Novosztyi hírügynökségnek Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki nyilatkozatára hivatkozva azt mondta, hogy az ukrán haditechnika, hadiipar és karbantartó kapacitás gyakorlatilag valóban megsemmisült, és ebből a szempontból a demilitarizálás valóban megtörtét, és Ukrajna számára a keleti területi elleni „agresszió” folytatását csakis nyugati fegyverszállítások teszik lehetővé.

Leszögezte ugyanakkor, hogy ezzel nem fejeződött be az Oroszország részének nyilvánított régiók „felszabadítása” és „a nácitlanítás”.

A Kreml szóvivője azt RT-nek azt mondta, hogy a NATO-országok a fegyverszállítással a konfliktus részesévé válnak, ami Oroszországot „határozottabb intézkedések alkalmazására” kötelezi.

Putyint idézve hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának biztosított fegyverek hatótávolságának növekedésével párhuzamosan szélesedik az „ütközőzóna”, vagyis az a távolság, amellyel Oroszországnak el kell távolítania az ukrán hadsereget a saját területéről.

Megismételte az orosz álláspontot, amely szerint a NATO-országok beavatkozása a konfliktusba bonyolultabbá, kiszámíthatatlanabbá teszi a helyzetet, de nem befolyásolhatja az események általános kimenetelét.

A szóvivő azt ígérte, hogy Oroszország folytatja a „különleges hadműveletet”, és el fogja érni céljait, le fogja zárni a háborút, amelyet a „kijevi rezsim” 2014-ben elkezdett.

Szergej Ordzsonikidze volt ENSZ-főtitkárhelyettes, egykori orosz külügyminiszter-helyettes az Izvesztyija című lapban vasárnap megjelent nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy Kijev a Nyugat, elsősorban az Egyesült Államok parancsára utasított el kategorikusan minden megállapodást.

Mint mondta, Washingtonnak nem arra volt szüksége, hogy Ukrajna demilitarizált és semleges ország legyen, hanem hogy harcoljon Oroszország ellen.

Nyitott lenne a tárgyalásokra Ukrajnával, de a kijevi vezetés elutasítja ezt – erről beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor az afrikai országok békemissziójának vezetőjével tárgyalt Szentpéterváron. Közben kifulladni látszik az ukrán ellentámadás. A hadsereg az elmúlt napokban csupán egyetlen falut tudott elfoglalni, azóta nem halad az előrenyomulás.

Alig néhány nappal ezelőtt vette vissza az ukrán hadsereg Blahodatnét. Most először engedtek be újságírókat a településre. A falu kihalt, és jól látszanak még a harcok nyomai. Az ukrán katonák az AP stábjának azt mondták, nem állnak itt meg, és tovább folytatják az előrenyomulást.

„Azt a parancsot kaptuk, hogy semmiképp ne hátráljunk, hanem minden erőnkkel nyomuljunk előre. Úgyhogy megpróbáljuk” – mondta a Hegedűs fedőnevű parancsnok. Az első napok sikerei után azonban úgy tűnik, lelassult az ellentámadás üteme. Az elmúlt napokban egyetlen kisebb település visszavételéről szóltak csak a hírek. Az ukránok ennek ellenére bizakodók.

„Megköszönjük nekik a fegyvert és a lőszert, amit tőlük zsákmányoltunk, aztán kiverjük őket mindenhonnan az országból”

– üzente az orosz megszállóknak a Jeti fedőnevű parancsnok.

Elhúzódó arcokra készülnek a front túloldalán is. Szergej Sojgu orosz hadügyminiszter egy tankgyárat látogatott meg. Az orosz hivatalos szervek szerint az alkatrészellátás nehézségei megoldódtak, és a hadiipar termelése erőteljesen nő. Egyes harcászati eszközökből már tízszer annyit tudnak előállítani, mint a háború előtt. Azt a nyugati szakértők is elismerik, hogy az orosz hadiipar nagyobb megrázkódtatások nélkül élte túl a háború első évét. A foglalkoztatottak száma is nőtt – most körülbelül három millióan dolgoznak az orosz fegyvergyárakban.

Közben Kijevből Szentpétervárra érkezett az afrikai államfőkből álló békemisszió. A dél-afrikai elnök által vezetett delegáció célja elvben a konfliktus eszkalációjának megállítása lenne, valamint egy kompromisszum elérése olyan, Afrika számára fontos kérdésekben, mint a gabona és műtrágyaellátás.

Kijevi tárgyalásaikon azonban az ukrán fél egyértelművé tette, bármilyen tárgyalás előfeltétele az, hogy az orosz csapatokat kivonják Ukrajna területéről.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint ez azt jelenti, Kijev egyáltalán nem nyitott a tárgyalásokra.

„Nem mi, hanem az ukrán oldal utasít vissza minden tárgyalást. A jelenlegi elnök még rendeletet is kiadott erről. Mi nyitottak vagyunk arra, hogy meggondoljuk az önök javaslatát, de Ukrajna minden tárgyalást elutasít” – jelentette ki a dél-afrikai elnöknek.

Az orosz elnök beszélt az ukrán gyermekek ügyéről is, ami miatt a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki ellene.

Szerinte a gyermekeket nem elrabolták, hanem biztonságba helyezték, így valójában koncepciós eljárás folyik ellene.