Már az ukrán háború lezárást emlegeti a Fehér Ház

Az ukrajnai háború lezárását illetően nagyon sok múlik a következő heteken és hónapokon – jelentette ki a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora helyi idő szerint pénteken Washingtonban.

John Kirby a harctéri viszonyokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy az időjárás nem volt az ukrán fél segítségére az ellentámadást tekintve. Emlékeztetett, az orosz haderőnek hónapok álltak rendelkezésre a felkészüléshez, egyes helyeken nagyon mélyen beásták magukat.

Mint fogalmazott, a „védekezés pedig a legnagyobb erő egy háborúban”, most pedig az ukránok a támadó és az oroszok a védekező fél, amit mind figyelembe kell venni az ellentámadás értékelésekor – mondta. Hozzátette, hogy

némi előrehaladást elért az ukrán haderő, ugyanakkor azt maguk is elismerték, hogy nem annyit, amennyit szerettek volna.

A Fehér Ház illetékese megismételte, hogy továbbra is túl korai lenne megállapítani, milyen hatása van az egy héttel korábbi oroszországi eseményeknek Oroszországra és Ukrajnára. Szerinte az nem átszik, hogy a háború menetén Ukrajnában jelentős mértékben változtatott volna; az ukrán haderő folytatja az ellentámadást, miközben több tízezres orosz katonai egységek jórészt védekező harci állásban vannak – mondta el John Kirby.

A szóvivő a jelenleg zajló ukrán ellentámadásra vonatkozóan azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok állandó kapcsolatban van az ukrán partnerekkel, elsősorban katonai csatornákon keresztül.

„Minden megteszünk, hogy segítsük őket ebben az ellentámadásban”

– jelentett ki John Kirby, hozzátéve, hogy zajlik a zászlóalj-szintű kiképzés, valamint a támogatás változatlanul eszközöket és tanácsadást is magába foglal. Az hogy, hogy milyen irányba, milyen gyorsan haladnak a támadás kivitelezésével, az teljes mértékben az ukrán döntésen múlik – mondta.

Utalt arra, hogy a hét elején az amerikai kormány újabb 500 millió dolláros katonai csomagot jelentett be Ukrajna számára a jelenleg zajló ellentámadás igényeihez igazítva.

Ukrajna NATO-kilátásait illetően John Kirby megjegyezte, hogy a bukaresti nyilatkozat megállapítása változatlanul érvényes, miszerint a NATO jelenti Ukrajna jövőjét, ugyanakkor Vilniusban nagyon sok téma lesz majd napirenden a háborút tekintve, köztük a harctéri események értékelése.

A magyar Országgyűlés Svédország NATO-tagságát illető döntésére reagálva kijelentette, hogy

az Egyesült Államok erősen hisz abban, hogy Svédországnak a NATO-ban a helye, és abban is, hogy már most is készen áll arra, hogy tag legyen.

Hozzátette, hogy Joe Biden elnök változatlanul optimista, hogy eljutunk oda és örül annak, hogy párbeszéd zajlik a kérdésről.

Nem válaszolt ugyanakkor arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok tárgyal-e a lengyel kormánnyal arról a varsói javaslatról, hogy a NATO nukleáris képességeket megosztó programjához csatlakozna. Megismételte, hogy semmi nem utalt arra, hogy Vlagyimir Putyinnak szándékában állna Ukrajnán belül, vagy az európai kontinensen nukleáris fegyvert bevetni, legyen az taktikai, vagy stratégiai célú.

John Kirby kifejezte az amerikai kormány aggályait az orosz katonai vállalkozás, a Wagner-csoport afrikai jelenlétét illetően és a Maliban játszott szerepe miatt.

Megállapította, hogy amerikai információk szerint a mali átmeneti kormány 2021 vége óta több mint 200 millió dollárt fizetett ki a Wagner-csoportnak, és hozzátette, hogy a több száz millió dollár ellenére a Wagner-csoportnak nem sikerült elérnie a biztonsági helyzet javítását Maliban.

John Kirby állítása szerint a Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin segítséget nyújtott abban, hogy az ENSZ felhatalmazásával az országban tartózkodó nemzetközi stabilizációs erők távozását felgyorsítsák. A békefenntartók jelenlétére vonatkozó hozzájárulását a mali kormány idén vonta vissza.

A fehér házi illetékes azzal is vádolta a Wagner-csoport vezetőjét, hogy legalább egy alkalommal közreműködött egy önálló állam választott vezetőjének megbuktatására irányuló kísérletben, Csádban, és hangsúlyozta, hogy felelősségre vonása prioritás a jelenlegi amerikai adminisztráció számára.

Jevgenyij Prigozsin hollétével kapcsolatban a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője megjegyezte, hogy nem áll az amerikai kormányzat rendelkezésére olyan információ, amely meggyőző bizonyítékot nyújtana a tartózkodási helyére vonatkozóan.

A Kelet és a Nyugat egyházainak és keresztény közösségeinek feszültségek idején szerepet kell játszaniuk a megbékélés folyamatában és a kölcsönös megértés fejlesztésében – jelentette ki Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája csütörtökön az orosz fővárosban Matteo Zuppi bíborost, Ferenc pápa ukrajnai rendezésért felelős megbízottját fogadva.

Matteo Zuppi bolognai érsek, aki egyben az olasz püspöki kar elnöke is, három hete Kijevben járt. Ferenc pápa május végén bízta meg a bíborost, hogy vezesse a Szentszék ukrajnai konfliktus lezárását célzó békemisszióját. A vatikáni sajtóiroda szerint a látogatás célja, hogy humanitárius hozzájárulást nyújtson a jelenlegi tragikus helyzetből kivezető út megtalálásához, az igazságos béke elérése érdekében.

Zuppi érsek meghívta Kirill pátriárkát, hogy látogasson el Bolognába és az orosz ortodox egyház ottani egyházközségébe.

A bíboros kedden érkezett Moszkvába, ahol szerdán találkozott Jurij Uzsakovval, az orosz elnök külpolitikai tanácsadójával és Pavel Pezzi moszkvai katolikus érsekkel, csütörtökön pedig Marija Lvova-Belova elnöki gyerekjogi biztossal.

Az ukrán vezérkar szerint az ukrán hadsereg újabb részsikereket ért el a dél-ukrajnai Zaporizzsja megyében az orosz megszállókkal szemben indított ellentámadásban.

Az ukrán erők Orihivtól délre tartják új állásaikat, és az orosz csapatokat a térség más pontjain is visszaszorították – közölte a vezérkar pénteken a Facebookon.

A közlemény szerint az ukrán erők a Donyeck megyei, orosz kézen lévő, romba dőlt Bahmut környékén folyó heves harcokban is sikereket értek el, a felszabadított helységek nevét a vezérkar nem közölte.

A kijevi közlemény szerint az orosz hadsereg tovább támadja a Donyeck megyei Marinkát és Avgyijivkát, és az oroszok a Luhanszk megye határán fekvő Rozdolivka és Bilohorivka környékén is igyekeznek javítani pozícióikat.

Az egyik legkegyetlenebb fegyvert adná át az USA Ukrajnának

Az oroszok korábban többször vetettek be ilyen fegyvert a háborúban, amely nagy nemzetközi felháborodást váltott ki.

Az Egyesült Államok vezetése hajlik arra, hogy kétes megítélésű, sokak által egyszerűen csak kegyetlennek nevezett kazettás bombákat adjon át Ukrajnának – írja a CNN kormányzati forrásokra hivatkozva.

A név nélkül nyilatkozó tisztviselők azt mondták, Bidenék hamarosan meghozzák a döntést, és a fegyverek már a jövő hónapban a frontra kerülhetnek a legújabb katonai segélycsomag részeként.

Érdekesség, hogy az Egyesült Államok számos európai szövetségese, például Németország, Franciaország vagy az Egyesült Királyság is kiáll amellett, hogy betiltsák a kazettás bombák mindennemű használatát, főleg a civil lakosság ellen.

Az amerikaiak egyébként nem használnak ilyen robbanótölteteket tartalmazó bombákat, azokat már 2016-ban kivonták a forgalomból, korábban viszont Afganisztánban és Irakban is bevetették.

Katonai szakértők azért érvelnek a kazettás bombák átadása mellett, mert ebből nagy mennyiség áll rendelkezésre az amerikai hadsereg raktáraiban, és igen komoly pusztításra képes, igaz, a városharcban a legkevésbé sem hatékony, ugyanis nem képes betonépületek, fedezékek, bunkerek pusztítására. Nem véletlen tehát, hogy leginkább a civil lakosság ellen vetik be.

A kazettás bombát egy belső váz és egy külső vékony héj alkotja, a bombán belül, mint egy borosüvegtartóban van sok-sok kis fakk, melyekben rengeteg apró minibomba található. Amikor ezt a repülőgép leoldja – de lehet tüzérségi lőszer is ilyen kialakítású vagy akár rakétasorozatvetőnek a harci része is –, és eléri a beállított magasságot, vagy a lövedéknél, amikor az időzítő eléri azt a pillanatot, hogy megfelelő magasságban legyen a célpont fölött, akkor a külső héj leválik, és a bent lévő temérdek apró robbanótöltet hatalmas területen szétszóródik – mondta a bombával kapcsolatban Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, aki hozzátette, ez kifejezetten élőerő elleni fegyver.