Már szeptembertől meghaladhatja a bérek emelkedése az inflációt

Az infláció minél gyorsabb letörése mellett a bérek, a reálbérek emelését tekinti most a kormány a legfontosabb feladatainak. Elemzők szerint minden esély adott rá, hogy már akár augusztustól, de még inkább szeptembertől a bérek emelkedési üteme meghaladja az árakét, így a következő hónaptól ismét reálbérnövekedés lesz itthon, ami a fogyasztás növekedésére ösztönözheti a családot. És ha nő a fogyasztás, akkor a gazdaság teljesítménye is erősödhet az év hátralévő részében.

A júniusban bevezetett kötelező akciózásnak és a júliusban elindult online árfigyelésnek köszönhetően egyre több terméket lehet egyre olcsóbban megkapni.

Ez az inflációt is erőteljesen fékezi, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy az év elejéhez képest júliusban már több mint 8 százalékkal csökkent az árindex.

Elemzők szerint augusztustól még látványosabb lesz az áresés. Ez azt jelenti, hogy a kerestek emelkedése meghaladhatja az infláció értékét, vagyis, újból reálbérnövekedés lesz.

A reálbér az egyik legfontosabb gazdasági mutató, hiszen azt mutatja meg nekünk, hogy a fizetésünk vásárló értéke hogyan változik.

Ezt vizsgálva – a Mathias Corvinus Collegium gazdaságpolitikai műhelyének vezetője szerint – Magyarország sikeres éveket tudhat maga mögött, hiszen

az elmúlt kormányzati ciklusokban 20-30 százalékkal növekedtek a reálbérek.

Így a közelmúltban a 2010-es évek elejéhez képest több mint 50 százalékkal nőtt a családok jövedelme. Ez a pozitív folyamat szakadt meg, amikor megugrott az infláció, tőlünk független okok miatt.

„Az infláció növekedésének külső okai voltak – energiaár növekedés, illetve az élelmiszerárak növekedése – ez nyilván nem hatot jól a reálbér értékére, azonban azt is láthatjuk, hogy a bérnövekedésünk stabilan 16 százalék körül van, miközben az infláció már csökkenő trendet mutat. Várakozásaim szerint az augusztusi inflációs ráta már 16 százalék lesz, hogyha az infláció növekedése kisebb, mint a bér ütem, akkor ez azt jelenti, hogy a fizetésünk értéke is növekszik” – magyarázta Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium gazdaságpolitikai műhelyvezetője.

Ez pedig fogyasztásra ösztönzi a családokat: egyre többen, egyre többet költenek majd a boltokban.

Vagyis, a kiskereskedelmi forgalom az év első felében tapasztalt komoly visszaesés után újra növekedésnek indul, ami szeptemberben már látványos fordulatot vehet.

„Ha szeptembertől újra reálbérnövekedés van, az azt fogja eredményezni, hogy többet fognak vásárolni az emberek, ha pedig többet fogyasztanak, akkor a gyártók többet tudnak termelni. Ha többet termelnek, akkor ez által már beruházásra is ösztönözheti ez őket. Ez pedig összességében növeli a gazdaságot” – fogalmazott Tóth Levente, a Bank360 Csoport vezető elemzője.

Nem véletlen, hogy az elemzők jövőre már akár a 4 százalékot is elérő gazdasági növekedéssel számolnak.

Orbán Viktor miniszterelnök is a reálbérek emelkedésének fontosságáról beszélt pénteken a Kossuth Rádióban. Azt mondta, a 2023 első felében bekövetkezett csökkenés nagyon megviselte a családokat.

„Megrángatta a családok költségvetését, nehéz helyzetet idézet elő. Az energiaárak felmentek a világban, jött a szankció, ez elrepítette a magyar árakat és ezzel a bérek nem tudtak lépést tartani és az első félév nagyon nehéz volt. Ezért fontos, hogy a második félév korrigálja az első félévet”

– fogalmazott a kormányfő.

Elemzői előrejelzések szerint, a munkaerőhiány miatt, és azért, hogy a munkaadók megtartsák jól képzett munkavállalóikat, várhatóan két számjegyű bérnövekedés lesz jövőre. A kormány úgy számol, hogy 2024-ben már 6, jobb esetben 5 százalék lesz az infláció, vagyis egész évre nézve is jelentős reálbérnövekedés várható.

Idén júliusban 566 800 forintra emelkedett itthon a bruttó havi átlagkereset – ez derül ki a KSH legfrissebb adataiból. Ez csaknem 16 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Vagyis egy év alatt 78 ezer forinttal nőtt az átlagbér. Közben jelentősen csökkennek az élelmiszerek árai a boltokban. Van olyan termék, amely csaknem 50 százalékkal kerül kevesebbe, mint egy hónappal ezelőtt. Az élelmiszerárak csökkenésének nagy szerepe van az infláció letörésében is. Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón azt mondta, akár már októberre is egy számjegyűre csökkenhet a pénzromlás mértéke – hangzott el az M1 Híradójában.

A nagy áruházakban átlagosan a liszt 52, a napraforgó-étolaj 40, a tojás pedig 38 százalékkal lett olcsóbb júliushoz képest. Az, hogy rengeteg élelmiszer ára kezdett rohamosan csökkenni, szakértők szerint egyértelműen a múlt hónapban elindult online árfigyelő rendszernek köszönhető.

A honlapon indulása óta 62 termékkategória áraira kereshetnek rá a vásárlók. Ezekből 54-ben átlagosan több mint 6 százalékkal csökkentek az árak az egy hónappal korábbihoz képest.

Szintén júliustól lépett életbe a kormány kötelező akciózásról szóló intézkedése. Ennek értelmében jelenleg a nagy áruházak összesen 28 termékkategóriában kötelesek hetente egy-egy terméket kiválasztani, és azt legalább 15 százalékkal olcsóbban árulni. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kormányinfón azt mondta, hogy

az online árfigyelő és a kötelező akciózás sikeresen visszavágta a korábbi magas élelmiszerárakat.

„Ezekből a nagy csökkenésekből az látszik, hogy az elmúlt időszakban a multik azért nyerészkedtek jócskán, és indokolatlan túlárazás gyakorlatába is messzemenőkig elmentek. Nagyon jó, hogy az online árfigyelő az viszont egy átláthatóságot, egy transzparenciát teremt, és látjuk, hogy az emberek is szívesen használják ezt az eszközt, hiszen az indulása óta egymillió-kétszázezer ember látogatta már meg a GVH honlapját” – mondta Szentkirályi Alexandra.

Elemzők szerint elsősorban az élelmiszerárak csökkenésének köszönhető, hogy júliusban az infláció 17,6 százalékra mérséklődött, amire tavaly augusztus óta nem volt példa. A következő hónapokban pedig még gyorsabb ütemben csökkenhet a pénzromlás mértéke – erről már a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt. Gulyás Gergely azt mondta,

akár már októberre is egy számjegyűre csökkenhet az infláció.

„Minden nehézség ellenére tudjuk tartani azt a vállalásunkat, hogy az idei évben egy számjegyűre csökken az infláció. Továbbra is jó esély van arra, hogy ez ne decemberben legyen, hanem akár már korábban, novemberben vagy talán még októberben is. A legfontosabb célt sikerült elérni, a magyar gazdaságpolitika értékelésekor azt a legfontosabb célt el tudtuk érni, hogy háborús helyzetben is megvédtük a munkahelyeket” – tájékoztatott Gulyás Gergely a Kormányinfón.

A KSH legfrissebb adatai szerint idén júniusban 566 800 forintra emelkedett itthon a bruttó havi átlagkereset.

Ez csaknem 16 százalékos emelkedés a tavalyi év azonos időszakához képest, de még így is valamivel kevesebb volt, mint abban a hónapban a drágulás mértéke.

A gazdaságfejlesztési miniszter az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy reagált, az elmúlt időszakban történelmi mélypontra csökkent a regisztrált álláskeresők száma, és 4,8 millióra emelkedett a foglalkoztatottaké, a fizetések növekedése egész évben dinamikus maradt. Nagy Márton

kiemelte, júliusban megállhat a reálbércsökkenés, a fizetések vásárlóereje pedig augusztustól újra növekedhet, ezáltal a bérek 2023-ban összességében megőrizhetik reálértéküket.

Az indulás óta átlagosan 7 százalékkal mérséklődött az árfigyelőben szereplő élelmiszerek ára – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).

A tárca közleményében felidézte: a GFM szakmai támogatása mellett a Gazdasági Versenyhivatal 2023. július 1-jén indította el az online árfigyelő rendszert annak érdekében, hogy a piaci verseny fokozásán keresztül letörje az inflációt, és megvédje a családokat az élelmiszerárak további növekedésétől.

Az árfigyelő hatékonyságát mutatja, hogy az elmúlt másfél hónapban a legnagyobb üzletláncok között olyan árversenyt generált, amelynek következtében az indulás óta a 62 termékkategóriából 54 termékkategóriában átlagosan 6,7 százalékkal csökkentek az átlagárak. Július eleje óta az árak csökkenésének több mint 0,5 százalékpontos inflációcsökkentő, illetve mintegy 1,8 százalékpontos élelmiszerinflációt csökkentő hatása lehetett a KSH inflációs fogyasztói kosarának súlyait figyelembe véve – jelezte a minisztérium.

A tojásárak 28 százalékkal, a zöldségek és a spagetti átlagárai mintegy 17 százalékkal, valamint a liszt, a margarin és a sertészsír árai 10 százalékot meghaladó mértékben csökkentek a júliusi indulás óta. A zöldségek közül leginkább az újburgonya, a zöldpaprika és a paradicsom árai csökkentek: 46, 35 és 33 százalékkal. A húsok közül a pulykamell ára átlagosan 12, a csirkecombé 8 százalékkal lett olcsóbb.

A rendszerben szereplő termékkategóriák közül 28 kategóriában tovább csökkentek az átlagárak az elmúlt héten. Mindössze egy hét alatt közel 17 százalékkal csökkent a körte, 10 százalék körüli mértékben a finomliszt és a paradicsom, valamint 7 százalékot meghaladóan a csirkecomb ára.

Az árak csökkenését a kormányzat által június 1-jétől elindított, illetve augusztus 1-jével kibővített kötelező akciózás is támogatta – tette hozzá a tárca.

Az online platform népszerűsége töretlen, elindulása óta közel 1 millió 50 ezer látogatója volt. Az oldalon végzett szabadszavas keresések száma meghaladta az 535 ezret, amelyek során az elmúlt héten a látogatók leggyakrabban a csirkemell, cukor, tej, tojás és olaj szavakra kerestek – ismertették.

Az árfigyelő hozzájárul a családok megvédéséhez, hiszen elkezdte letörni az élelmiszerárakat, a multikat árcsökkentésre kényszeríti, így jelentősen segíti az infláció egy számjegyűre csökkentését – hangsúlyozta közleményében a GFM.