Nagy ütemben bővül az orosz flotta, hiperszonikus rakéták

Harminc új hajóval bővül idén az orosz hadiflotta – jelentette be két hete az orosz elnök az orosz haditengerészet napján megtartott szokásos éves parádén Szentpéterváron.

Vlagyimir Putyin, akit az eseményre elkísért Szergej Sojgu védelmi miniszter és Nyikolaj Jevmenov tengernagy is, a Néva folyón, egy hajóról tekintette meg a parádét.

„Oroszország ma teljes határozottsággal valósítja meg tengeri politikáját és következetesen fejleszti haditengerészete erejét”

– jelentette ki.

Beszédében az elnök méltatta továbbá a tengerészeket és a flottát, „mely Nagy Péter cár óta töretlenül, évszázadok óta őrzi Oroszország határait”.

Az elnököt elkísérte négy afrikai ország vezetője is, a fekete kontinens öt másik országa pedig képviselőt küldött. A politikusok a pénteken befejeződött a második Oroszország-Afrika-csúcstalálkozón vettek részt Szentpéterváron.

A Kreml tájékoztatása szerint az eseményen 45 hajó, köztük tengeralattjárók, valamint körülbelül 3000 tengerész vett részt.

Oroszország azon dolgozik, hogy új atom-tengeralattjáróit hiperszonikus Zircon rakétákkal szerelje fel – közölte a legnagyobb orosz hajóépítő cég vezetője egy hétfőn megjelent interjúban.

Alekszej Rahmanov a RIA állami hírügynökségnek adott interjúban elmondta, hogy a munkálatok már folyamatban vannak.

A Jasen-osztályú tengeralattjárók nukleáris meghajtású cirkálórakéta-tengeralattjárók,

amelyeket a hadsereg és a flotta modernizálására irányuló program részeként azért építettek, hogy lecseréljék a Szovjetunió idején használt, régebbi nukleáris támadó tengeralattjárókat.

A tengerre telepített Zircon hiperszonikus rakéták hatótávolsága 900 kilométer és a hangsebesség többszörösével képesek haladni, ami megnehezíti az ellenük való védekezést – írja a Reuters. 

Oroszország megkezdte az iráni Sahid önmegsemmisítő drónok saját verziójának gyártását és felhasználását Ukrajna megtámadására – írta a Conflict Armament Research (CAR) brit kutatócsoport vasárnap közzétett jelentésében, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett.

A brit szakértők ezt a következtetést az ukrán hadsereg által lelőtt drónok tanulmányozása után vonták le. Mint jelentésükben leírták, a drónok úgy néztek ki, mint az iráni Sahid-136-os típusok, de azt találták, hogy olyan elektronikus modulokkal rendelkeznek, amelyeket Oroszország használ felderítő drónjaiban.

Kiemelték, hogy

a drónok hajótestének szerkezete és belső moduljai, különösen a navigációhoz használtak jelentős eltéréseket mutatnak az iráni drónokhoz képest.

Tanulmányukban megjegyezték, hogy ezek a drónok, akárcsak az iráni Sahidok, szinte teljes egészében olyan alkatrészekből készülnek, amelyeket Oroszországon kívül gyártottak. A szakértők körülbelül száz alkatrészt azonosítottak a lezuhant drónok több mint harminc moduljában. Gyártójuk 22 cég hét országból, köztük Oroszországból. A legtöbb alkatrészt kínai, svájci és egyesült államokbeli székhelyű cégek gyártották, 12 alkatrészt pedig Oroszországban gyártottak le az Ukrajna elleni orosz invázió tavaly februári kezdete után – állapították meg a CAR kutatói.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy júniusban az Egyesült Államok bizonyítékot mutatott be arról, hogy az oroszországi Tatárföldön iráni drónok gyártására szolgáló üzem épül.

Európa hiába adna F-16-os vadászgépeket Ukrajnának, jelenleg a pilóták kiképzéséhez sincs elegendő kapacitása. Az Egyesült Államok pedig együttműködik ugyan a képzési terv összeállításában Dániával és Hollandiával, azonban csak abban az esetben vállalja az ukrán pilóták kiképzését amerikai földön, amennyiben Európában elfogyott a képzési kapacitás. Noha a médiában nagy támogatottsága van annak az elképzelésnek, hogy Ukrajna szövetségesei adjanak F-16-os vadászrepülőket az Oroszország által megtámadott országnak, a szakértők hosszú távú védelmi potenciálként tekintenek a repülőkre, így azok használata és az ahhoz szükséges képzés is hosszadalmas folyamat lesz.

Eltart egy ideig, amíg Ukrajna megkapja a megígért amerikai F16-os vadászgépeket – közölte a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora egy sajtóbeszélgetésen pénteken.

John Kirby megerősítette Joe Biden májusban közölt szándékát, az ukrán légierő F16-os vadászrepülőkkel való támogatását, de azt is megjegyezte, hogy

az ukrán pilótákat előbb ki kell képezni és meg kell teremteni a gépek fenntartásához szükséges feltételeket.

A Nemzetbiztonsági Tanács tisztségviselője elmondta azt is, hogy az ukrán pilóták kiképzéséről folyamatosan egyeztetnek az európai partnerekkel, így dán és holland szakemberekkel dolgoznak a tananyag összeállításán.

Megjegyezte azt is, hogy a képzésben részt vevő ukrán pilótáknak szükségük van bizonyos alapszintű nyelvtudás elsajátítására is, mert az amerikai vadászgépek kezelési nyelve az angol.

Egy több lépésből álló folyamatról van szó – tette hozzá John Kirby.

Az első hat ukrán pilóta várhatóan jövő nyár előtt nem fejezi be az Egyesült Államokban gyártott F-16-os kiképzését – idézte a Washington Post a magas rangú ukrán tisztviselők véleményét. Mint írták, a nyugati oktatási program folyamatosan késik. A lap emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok elnöke maga is egy évig vonakodott attól, hogy amerikai gyártmányú F-16-os gépeket küldjenek a háborúban álló országba, azonban később hozzájárult, hogy más országok adjanak a sajátjaikból Ukrajnának.

Vezető amerikai lap szivárogtatta ki, hogy az ukránok nem értek el kellő sikereket a nyugati kiképzéssel, így vissza kell térniük saját harcmodorukhoz, az viszont könnyen anyagcsatához vezethet, ami nem feltétlenül nekik kedvez. A hirado.hu-nak nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő elmagyarázta, miért nem meglepő, hogy az ukrán katonák nyugati kiképzése nem hozta el az orosz vonalak áttörését. Elöljáróban annyit: nem a katonák képességeiben és bátorságában van hiány.

Az, hogy az ukránok most visszatérnek a posztszovjet harcmodorhoz, nem azt jelenti, hogy nem jó katonák, hanem hogy a haderejük nem alkalmas arra, hogy az amerikai taktikát sikeresen alkalmazzák – reagált a hirado.hu-nak Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője a New York Times amerikai lap azon értesülésére, miszerint az ukrán egységek kiképzése a nyugati taktikára nem váltotta be a reményeket a nyári ellentámadás során, ezért

Kijev visszatért a védekezés időszakában jól bevált harcmodorhoz, amely leginkább a tüzérségre hagyatkozik.

Horváth József  (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

A New York Timesnak nyilatkozó szakértők elmondták, attól tartanak, hogy az ukránok döntése anyagcsatát fog eredményezni. Horváth József viszont úgy vélekedett,

az anyagcsata már régóta tart és egyértelműen az oroszoknak kedvez.

„A nagy nyugati támogatás és az ukrán katonák hősies helytállása ellenére Kijev vesztésre áll” – fogalmazott. Hozzátette: „az offenzíva a mérhetetlen veszteségekhez képest elenyésző eredményekkel járt. Kétszáz négyzetkilométernyi terület került újra ukrán kézre a kilencvenezerből. Mindezért az ukránok hihetetlen árat fizettek.”

Mi hiányzik az ukránoknak az áttöréshez?

Horváth József szerint borítékolható volt, hogy bármilyen stratégiát vagy taktikát alkalmaznak az ukránok, légi támogatás nélkül sikeres áttörést legfeljebb csak óriási szerencsével tudnak majd végrehajtani.

„A huszadik század közepe óta klasszikus értelemben vett háborút légi fölény kialakítása nélkül nem lehet megnyerni.”

Az ukrán csatatér nem Vietnam, ahol az amerikai légi fölény a vártnál kevesebb eredményt tudott csak elérni. „Ez a nyugati szakértők számára is látható volt az első perctől kezdve” – mondta.

Ukrán katonák Grad rakéta-sorozatvetõvel lõnek orosz állásokat a kelet-ukrajnai Donyecki területen, Bahmut térségébe húzódó frontvonalnál 2023. júlus 12-én (Fotó: MTI/AP/Roman Chop/Roman Chop).

Adódik a kérdés, mi a helyzet az ukránok modern légvédelmi fegyvereivel? Miért nem tudják vele semlegesíteni az orosz légi fölényt?

„Az oroszok tudatosan támadják az ukrán nagyvárosokat a levegőből, azért hogy kijevi hadvezetés a modern, nyugatról kapott légvédelmi fegyvereit ne csoportosíthassa át a frontvonalra. Ez ráadásul az anyagháború része is. Az arányok nagyjából úgy néznek ki általában, hogy az ukránok kilőnek egy több százezer dolláros rakétát egy négyezer dolláros drónra”

– öntött tiszta vizet a pohárba a biztonságpolitikai szakértő.

Hozzátette: mindennek már látszik az eredménye. Megfigyelhető ugyanis, hogy az orosz harci helikopterek egyre bátrabban és egyre nagyobb hatékonysággal jelennek meg a frontvonalon, és egyre komolyabb veszteségeket okoznak az ukránoknak.

Nyugodtan vehetik üzenetnek a The New York Times cikkét

Horváth József úgy vélekedett, nem véletlen, hogy mi szivárog ki és mi jelenik meg vezető amerikai lapokban a háborúval kapcsolatban. A biztonságpolitikai szakértő szerint üzenet értéke van, hogy a New York Times arról ír, hogy az ukránok a jelentős amerikai segítség ellenére is rosszabb eredményeket értek el az ellenoffenzívában, mint amire előzetesen lehetett számítani.

Ukrán katonák BM-21-es Grad rakétavetõvel lövik az orosz állásokat a kelet-ukrajnai Bahmut közelében húzódó fronton 2023. június 21-én (Fotó: MTI/AP/Irina Ribakova).

„Ez üzenet. Nem csak az ukránok irányába, hogy lehűtsék vele Kijev várakozásait, és a követelőzéseik hangerejét lentebb tekerjék, de a belföld felé is. A Biden-adminisztráció szeretné az amerikai közvéleményt újrapozícionálni a háborúval kapcsolatban. Ahogy közeledünk az elnökválasztás startvonalához, a Biden-kormány igyekszik elkerülni, hogy a konfliktus veszteseként tűnjön fel. Másrészt kongresszusi támogatás kell ahhoz, hogy újabb költségvetési összegekhez jussanak hozzá, miközben az Egyesült Államokat saját hitelminősítői minősítik le. A katonai és politikai problémákon felül az USA most egy súlyos gazdasági problémával is szembesült, ez a három együtt már bőven sok a jóból” – magyarázta.

A szakértő azonban arra is rávilágított, hogy

az amerikaiak ezzel a szivárogtatással az oroszoknak is üzenhettek,

hiszen nemrég az is kiszivárgott, hogy szakértői szintű diplomáciai tárgyalások már folynak az Egyesült Államok és Oroszország között.

Horváth József emlékeztetett, az amerikaiak biztonságpolitikai horizontján mindeközben a kínai fenyegetés egyre csak nő.

Hollandia és Dánia önként vállalták az ukrán pilóták kiképzését, amelytől Kijev azt remélte, hogy már idén szeptemberben hadba állhatnak az amerikai repülők. Azonban az Egyesült Államokkal ellentétben az európai szövetségesek nem rendelkeznek elegendő képzési kapacitással, Amerika pedig ebben a kérdésben átadta a stafétát Európában.

Kevés a kiképző

Az ukrán oldalról anonimitásuk megtartása mellett nyilatkozó tisztségviselők elmondták, hogy bár a pilótáik folyékonyan beszélnek angolul, először egy négy hónapos nyelvi kurzuson kell részt venniük Nagy-Britanniában. Itt tanulják meg a repülőgéppel kapcsolatos fogalmakat. Azonban ez az oktatás a földi személyzettel együtt fog történni, akik kevésbé jártasak az angolban. Az ukrán tisztviselők szerint ezt Dánia kérte. A dán védelmi minisztérium azonban nem kommentálta a kijelentést a Washington Post megkeresésére.

A holland védelmi minisztérium szóvivője, Mark van de Beek alezredes azonban a lapnak adott válaszában elmondta, hogy a képzés részleteit még mindig pontosítják. A szóvivő kiemelte, hogy hiány van az F-16-os kiképzőkből, mert Hollandia például most áll át a fejlettebb F-35-re, a kapacitásait pedig arra koncentrálja.

Hiába azonban, hogy a jelek szerint az Egyesült Államok hajlandó lehet segíteni a kiképzésben, a szakértők azt is elmondták, hogy az F-16-os kiképzés a legtapasztaltabb pilóták esetében is legalább 6 hónapot vesz igénybe. Ezzel szemben az újoncok számára ez a folyamat több mint két évet jelenthet majd.