Zelenszkij hazatért fegyverbeszerző útjáról

Dróntámadásokat jelentettek az oroszországi Brjanszk és Moszkva megyékből. Az orosz védelmi minisztérium szerint Krasznogorszk városában az egyik lelőtt drón egy tömbházba csapódott. Sérültekről nem érkezett jelentés. Közben az ukrán elnök sikerrel zárta többnapos európai körútját, aminek célja az volt, hogy F–16-os vadászrepülőket szerezzen Ukrajnának.

Az orosz védelmi minisztérium szerint kedd éjjel Moszkva és Brjanszk megyékben is ukrán dróntámadásokat hiúsítottak meg. Krasznogorszk felett állítólag két drónt lőttek le. Az egyik egy tömbházba csapódott. Autós kamera rögzíthette a pillanatot, amikor a zuhanó drón sárga fényvillanás kíséretében az épületnek ütközött.

„Valamivel éjjel fél három után egy hangos robbanásra ébredtünk. A hálószobánk ablaka betört, minden irányba üvegszilánkok repültek. Lementünk az udvarra, és láttuk, hogy az autónk is megrongálódott. Azóta az utcán vagyunk, és kárjelentéseket írunk” – mondta egy szemtanú.

Van, aki már el is kezdett pakolni. A történtek után sokan jobbnak látják elhagyni a várost.

„Magamat nem féltem, de aggódom a családom biztonságáért, ezért talán jobb, ha egy időre elutazunk” — mondta egy férfi.

Az elmúlt hetekben szinte napi szintűvé váltak az orosz területeken jegyzett támadási kísérletek.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn a Moszkva megyei kormányzóval egyeztetett az ügyben.

„Az ön munkája az, hogy gondoskodjon az Ukrajnában harcoló katonáink hozzátartóiról. Remélem, hogy ahogy most, úgy a jövőben is megfelelő figyelmet fordít majd erre a problémára” – mondta Vlagyimir Putyin.

Az ukrán vezetés a legtöbb esetben nem vállal felelősséget az Oroszország területén megkísérelt támadásokért, az ukrán elnök ugyanakkor korábban elkerülhetetlen és jogos válaszlépésként értékelte ezeket. Volodimir Zelenszkij az elmúlt napokban több európai országba is ellátogatott, hogy további fegyvertámogatásokat szerezzen Ukrajnának.

Ukrajna csak saját területén használhatja a Dánia és Hollandia által felajánlott amerikai F-16-os vadászgépeket – közölte hétfőn Jakob Ellemann-Jensen dán védelmi miniszter.

„Azzal a feltétellel adományozunk fegyvereket, hogy azokat az ellenség kiűzésére használják Ukrajna területéről. És ennél nem tovább. Ezek a feltételek érvényesek, legyen szó harckocsikról, vadászgépekről vagy másról” – idézte a tárcavezetőt a Ritzau dán hírügynökség.

Vlagyimir Barbin koppenhágai orosz nagykövet hétfői nyilatkozatában elítélte a dán és a holland kormány előző napi bejelentését arról, hogy amerikai F-16-osokat adnak át Ukrajnának, és arra figyelmeztetett, hogy a lépés a háború eszkalálódásához vezet.

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a koppenhágai parlamentben elhangzott beszédében mondott köszönetet az F-16-osokért, hangoztatva, hogy „Oroszország minden szomszédja veszélyben lesz, ha Ukrajna nem győz”.

„A demokráciák célponttá válhatnak úgy a rakéták, mint a zsoldosok vagy a destabilizációs kísérletek számára. De Ukrajna felül fog kerekedni” – tette hozzá. Dánia 19 repülőgépet biztosít Ukrajnának, a 42 F-16-ossal rendelkező Hollandia pedig egyelőre nem döntött arról, hogy hány vadászgépét adja át.

Tizennégy ukrán támadás visszaveréséről számolt be kedden, a napi hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasenkov azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők mintegy 700 embert és több mint 60 páncélozott haditechnikai eszközt veszítettek. Közülük a donyecki régió déli részén, mint mondta mintegy 240-en, a Donyeck körzetében vívott harcokban pedig mintegy 235-en estek el.

A minisztérium tájékoztatása szerint

egy orosz harci gép elsüllyesztett egy ukrán deszantoscsoportot szállító, amerikai, Willard Sea Force típusú motorcsónakot a Kígyó-szigettől keletre, a Fekete-tengeren.

A tárca szerint az orosz haditengerészeti egy Szu-30SZM típusú repülőgépe ugyancsak kedden egy ukrán felderítő hajót semmisített meg a Fekete-tengeren, orosz gázkitermelő létesítmények közelében.

A minisztérium tájékoztatása értelmében keddre virradóra négy ukrán drónt lőttek le Oroszország légterében; kettőt Moszkva megyében – Krasznogorszknál és Csaszcsinál – és ugyancsak kettőt Brjanszk megyében. Személyi sérülés nem történt.

A dróntámadások miatt reggel átmenetileg mind a négy moszkvai polgári repülőtér forgalmát felfüggesztették.

Alekszandr Bogomaz, a brjanszki régió kormányzója közölte, hogy az ukrán határon egy diverzánscsoport betörését hiúsították meg.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok kedden ukrán tüzérségi csapást.

Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy

az orosz hadsereg kiverte az ukrán erőket az általuk korábban elfoglalt Rabotine község központjából. Jevgenyij Balickij, a régió megbízott vezetője azt hangoztatta, hogy az ukrán fél ezen a frontszakaszon csak az elmúlt tíz nap alatt 1500 embert vesztett, amit 30 százalékos növekedésnek nevezett a korábbiakhoz képest.

Apti Alaudinov, a Csecsenföldön létrehozott Ahmat különleges alegység parancsnoka kedden a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az Artyomovszk (ukrán nevén: Bahmut) melletti Kliscsijivka falu továbbra is orosz kézen van, hiába próbálkozik ott az ukrán haderő immár három hónapja áttörni a frontot.

Állítása szerint a település néhány része a „szürke zónában” van és az ukrán tüzérség rendszeresen lövi őket, de az orosz erők „nem hagyják lélegzethez jutni” az ellenséget.

Alaudinov szerint az orosz hadsereg folytatja az előrenyomulást Kupjanszk felé.

Leonyid Paszecsnyik, a „Luhanszki Népköztársaság” Moszkva által megbízott vezetője a Telegramon azt írta, hogy a héten jelentősen csökkent a régió területén megkísérelt ukrán támadások száma. Megítélése szerint ez az orosz tüzérség eredményességének tudható be.

Ukrajna a nemzetközi jog előírásainak megfelelően védekezik az orosz támadással szemben – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter kedden Berlinben az Oroszország elleni dróntámadásokkal kapcsolatban.

A német diplomácia vezetője Margus Tsahkna észt külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy miként értékeli a „drónok erősödő jelenlétét Moszkva felett”, és nem tart-e attól, hogy a fejlemény Oroszország Ukrajna elleni háborújának további eszkalációjához vezet, kijelentette, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, megsértve az erőszak alkalmazásáról az ENSZ Alapokmányában rögzített tilalmat, ezért Ukrajna a dokumentum szerint érvényesítheti az önvédelemhez fűződő jogát.

Oroszország „megszakítás nélkül bombáz Ukrajnában civil célpontokat, gabonatárolókat, kórházakat, templomokat, Ukrajna pedig védekezik, a nemzetközi jog keretein belül”

– fogalmazott a Zöldek politikusa.

Margus Tsahkna hozzátette, hogy a több tízezer ukrán gyermek Oroszországba hurcolását tekintve már nemigen lehet további eszkalációról beszélni. Hangsúlyozta, hogy „Oroszország felelős mindenért, ami Ukrajnában történik”.

A német és az észt külügyminiszter egyaránt kiemelte, hogy folytatni kell Ukrajna védelmi képességének megerősítését további fegyverszállítmányokkal.

Annalena Baerbock elmondta, hogy az orosz megszállás alá került kelet-ukrajnai területek felszabadításáért folytatott műveletek ütemét nagyban befolyásolja, hogy az orosz erők rendkívüli kiterjedésű, Németország nyugati részével megegyező nagyságú területen alakítottak ki aknamezőt.

Az ukrán vezetés jelezte, hogy további felszerelések, eszközök szükségesek ahhoz, hogy a csapatok átkeljenek az elaknásított területeken, Berlin pedig „teljes erővel” dolgozik, hogy hozzájárulhasson a műveletek sikeréhez – fejtette ki Annalena Baerbock, hozzátéve, hogy a német légierőnél rendszeresített Taurus típusú nagy hatótávolságú rakéták egy részének átadásáról szóló ukrán kéréssel kapcsolatban is megfeszített erővel folytatják a nemzetközi egyeztetéseket és egyéb munkálatokat.

Olaf Scholz német kancellár azzal vádolta a Németország által Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket bírálókat, hogy Oroszország kezére játszanak. A megjegyzéseket arra reagálva tette, hogy péntek este a müncheni ikonikus Marienplatz téren tartott kampánybeszéde során a tömeg kifütyülte.

Megint kifütyülték a német kancellárt egy pártrendezvényen. A tömeg többek között „háborús uszító”, „vesztes” és „hazug” jelzőkkel illette Scholzot

– írja az Express.at nyomán a Mandiner.

A kancellár erre úgy válaszolt, hogy a „jobboldali populisták” „borús jövőt” jelentenek Németország számára. Scholz szerint azok, akik a német fegyverszállítások leállítását követelik Ukrajnának, nem „békegalambok”, hanem „bukott angyalok a pokolból”, mert végül egy „háborús uszítónak adnak igazat” – ezzel nyilvánvalóan Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalt.  A kancellár kiállt azon döntése mellett, miszerint fegyvereket szállítanak Kijevnek, hozzátette, a döntést alaposan megfontolták.

Nem ez az első eset, amikor a kancellárt kifütyülték, hasonló jelenetek játszódtak le a múlt heti frankfurti és neurupini rendezvényein, ahol a kritikusok az éghajlat-politikáját vették célba a kancellárnak. Júniusban pedig Falkensee városában rendezett „európai fesztiválon” fütyülték ki, amelyet saját SPD pártja szervezett. Akkor a résztvevők egy része „árulónak” és „háborús uszítónak” nevezte a kancellárt, miközben mielőbbi békét követeltek.

A Bild szombaton közzétett új közvélemény-kutatásának eredményei szerint a megkérdezettek mindössze 22 százaléka fejezte ki elégedettségét azzal, ahogyan Németországot jel