Kilépnek az orosz az atomcsend egyezményből?

Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be, hogy az egyezményből való kilépés „elméletileg lehetséges”. Pénteken az orosz parlament elnöke is arról számolt be, törvényhozási szinten is felmerült egy ilyen lépés megtétele. A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség közlése szerint a Duma – az orosz parlament alsóháza – következő ülésén fog tárgyalni az ügyről, tervek szerint az egyeztetésekre október 9-én kerül sor.

– A cél az, hogy egyenrangúak legyünk az Egyesült Államokkal, amely aláírta, de nem ratifikálta a szerződést – közölte pénteken Mihail Uljanov, Oroszország bécsi ENSZ-nagykövete az átfogó atomcsendszerződésre (CTBT) vonatkozóan. Az egyezmény 1996-ban született meg azzal a céllal, hogy megtiltsa a nukleáris kísérleteket és a nukleáris fegyverek bevetését. Aláírói között 187 ország szerepel, köztük 178-an ratifikálták is.

Az aláírók között van az Egyesült Államok és Oroszország is. Noha Washington nem ratifikálta az egyezményt, aggodalmait fejezte ki Moszkva esetleges kilépésével kapcsolatban. A The Guardian brit napilap szerint az Egyesült Államok a „globális norma szükségtelen veszélyeztetésének” minősítette az esetleges felmondást.

A brit lap egyúttal kiemelte, orosz részről az utolsó nukleáris tesztet még a szovjetek hajtották végre 1990-ben, ám az orosz elnök csütörtökön Szocsiban elmondott beszédében többször is utalt a nukleáris fegyverekre.

Egy új világ építésének feladata áll előttünk, a sokpólusú világrend kialakulása elkerülhetetlen – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitakör plenáris ülésén csütörtökön Szocsiban.

Úgy vélekedett, hogy a világban akkor lesz egyensúly, amikor senki sem kényszerítheti az államokat arra, hogy úgy éljenek, ahogy az a hegemónnak tetszik. Véleménye szerint a hatalmi monopólium megteremtésére irányuló nyugati törekvések kudarcra vannak ítélve. Hat elvet nevezett meg, amelyek követésére és érvényesítésére Oroszország törekszik.

Azt mondta, hogy Oroszország egy nyitott, összekapcsolódó világban akar élni, ahol senki sem próbál mesterséges akadályokat emelni az emberek kommunikációja, kreatív önmegvalósítása és jóléte elé. Második alapelvként a világ sokszínűségét nevezte meg, amelyet nem csupán megőrizni kell, hanem az egyetemes fejlődés alapjává tenni.

„Meg kell tiltani, hogy bármely országra vagy népre ráerőltessék, hogy hogyan éljen, hogyan érezze magát” – mondta.

A harmadik elv Putyin szerint a maximális reprezentativitás, amelynek értelmében „senkinek sincs joga vagy lehetősége arra, hogy mások helyett vagy mások nevében uralkodjon a világon, amely a jövőben a kollektív döntések világa lesz”. Negyedikként az egyetemes biztonság és a tartós béke elvét nevezte meg, amely mindenki érdekein alapul – a nagy államokétól a kis országokéig.

Úgy vélekedett, hogy a legfontosabb feladat a nemzetközi kapcsolatok megszabadítása a tömbszemlélettől, a gyarmati korszak és a hidegháború örökségétől. Az ötödik elv Putyin felsorolásában az igazságosság mindenki számára, illetve a kizsákmányolás korszakának lezárása.

„Az országok és népek tisztában vannak tulajdon érdekeikkel és lehetőségeikkel, és készek önmagukra támaszkodni, ami megsokszorozza erejüket” – mondta az orosz vezető. Úgy vélekedett, hogy mindenkinek hozzáférést kell biztosítani a modern fejlődés előnyeihez, az ennek korlátozására irányuló kísérleteket pedig agressziónak kell tekinteni.

A hatodik alapelv az orosz elnök felfogásában az egyenlőség, amelynek értelmében többé senki sem hajlandó alávetni magát, és az érdekeit, szükségleteit a gazdagabbaktól vagy erősebbektől függővé tenni. „Ez az emberiség egész történelmi tapasztalatának kvintesszenciája” – zárta beszédét az államfő.

Kitért rá, hogy korábban javaslatot tett Oroszország NATO-csatlakozására, de ezt elutasították. Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy figyelmen kívül hagyta Moszkva más javaslatait és figyelmeztetéseit is.

Azt mondta, hogy ukrajnai háború, amelyet Oroszország szerinte nem elkezdett, hanem befejezni igyekszik, nem területi konfliktus, hanem a leendő világrend alapelveiről szól, és a tartós béke megteremtéséhez mindenkinek biztonságban kell éreznie magát.

Felidézte, hogy a háború a Donyec-medencében a 2014-es kijevi államcsíny nyomán tört ki, és immár 10. éve folyik, és ott a „különleges hadművelet” kezdete előtt is haltak meg emberek, amire azonban nyugaton nem figyeltek oda, és akikért „senki nem sírt”.

Állítása szerint több mint 90 ezer halottat és sebesültet vesztettek az ukrán fegyveres erők a június 4-én megkezdődött ellentámadásuk során, továbbá 557 harckocsit és közel 1900 különböző osztályú páncélozott járművet. Mint fogalmazott: Oroszország nyugodtan halad a „különleges hadműveletben” kitűzött céljainak elérése felé. Odesszát orosz városnak nevezte, amely „egy kicsikét zsidó”.

A kérdésre, hogy hol kellene az orosz haderőnek megállnia, azt mondta, hogy nem területekről van szó, hanem Oroszország népeinek és az orosz állam biztonságának garantálásáról, „azoknak az embereknek a biztonságáról, akik Oroszországot hazájuknak tekintik, mi pedig a mi népünknek tekintjük őket”.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport alapítójának halálos repülőgép-balesetével kapcsolatban azt mondta, hogy a nyomozó bizottság megállapította: az áldozatokban kézigránát repeszeit találták, a gépet külső hatás nem érte.

Azzal kapcsolatban, hogy a Wagner több ezer fegyverese leszerződött az orosz hadsereghez, megjegyezte, hogy egyelőre nem alakult ki egységes álláspont azzal kapcsolatban, hogy szükség van-e  katonai magánvállalatokra.

Putyin befejezettnek és sikeresnek nevezte a Burevesztnyik nukleáris meghajtású interkontinentális manőverező repülőgép tesztelését, és bejelentette, hogy hamarosan hadrendbe állítják a Szarmat interkontinentális nukleáris ballisztikus rakétákat.

Az orosz elnök, aki a fórumon csaknem négy órán át beszélt, nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Oroszországnak szüksége van-e a nukleáris fegyverkísérletek újraindítására, ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva visszavonja a nemzetközi atomcsendegyezmény ratifikációját.

Úgy vélekedett, hogy nincs szükség az orosz nukleáris doktrína koncepciójának megváltoztatására, mert jelenleg semmi sem veszélyezteti az orosz államiság létét.

Arról is szólt egyebek között, hogy Oroszország nem fogja ráerőltetni magát Európára, amellyel közösek a keresztény gyökerei, és hogy nem az oroszok csapják be az ajtót, hanem Európa épít ki egy vasfüggönyt a saját kárára, és vezetett be szankciókat, mert kénytelen volt követni amerikai „uralkodóját”. Rámutatott, hogy miközben az Európa gazdasága recesszióban van, az orosz növekszik, és hogy Oroszország jórészt elhagyja az öreg kontinens hanyatló piacát a növekvő piacok, köztük Ázsia felé.