Soros György számolatlanul szórja a pénzt a baloldali médiában

A részletes és friss adatokat a Tűzfalcsoport tette közzé.

A Fidesz frakcióvezetője utalt arra nemrég,  hogy Brüsszelből „az európai polgárok közös pénzéből a magyar baloldalt pénzelik”: Kocsis Máté nem csak az Európai Bizottságról, hanem tengerentúli cégekről, multinacionális vállalatokról és a szélsőliberális NGO-król is beszélt a baloldal finanszírozása kapcsán, mi most egy szervezetet emelünk ki a sorból: a Journalismfundot.

Az 1998 óta létező, és az Európai Unió társfinanszírozásával működő alapítvány a honlapján azt írja, hogy a célja „A határokon átnyúló független oknyomozó újságírás elősegítése adományozók és újságírók összekapcsolásával a demokrácia megerősítése érdekében Európában.” Ennek keretében projekteket és kiadókat egyaránt támogat.

A Journalismfund egyik friss híre szerint idén nyáron két szerkesztőség, a Nyugat.hu (Nyugat Média és Világháló Egyesület) és Debreciner (Együtt Debrecenért Egyesület) számára ítéltek meg 20 ezer, valamint 18 260 eurót, vagyis 7-7,7 millió forintot. Az előbbi a baloldal nyugat-magyarországi, a másik a hajdúsági szócsöve. Apró érdekesség: az utóbbi mögött álló szervezet neve szerepelt már a Soros Alapítvány 2000-es évkönyvében is, a Czeglédy Csaba, Gyurcsány párt jogerősen elítélt kulcsfigurája és mások által alapított Nyugat Médiáé pedig abban a titkosszolgálati jelentésben, amely a hírhedt „gurulódollárokról”, a baloldal 2022-es amerikai, Demokrata Párthoz köthető kampány-finanszírozásáról szól…

Ami a pályázók adatlapját illeti, a Nyugat.hu-é kifejezetten visszafogott. Olyanokat írnak benne, hogy szeretnének több hírt megjelentetni, fejleszteni a szerkesztőségi rendszerüket, növelni az eléréseiket. Végül azért biztos, ami biztos megjegyzik: „a mi régiónk az egyetlen régió Magyarországon, ahol a hírek elsődleges forrása nem a kormány által ellenőrzött média, hanem a Nyugat.hu, egy független hírportál.”

Ehhez képest az Együtt Debrecenért Egyesület sokkal harcosabban fogalmaz a szándékait illetően. Az egyik bekezdésben azt írják: „Az egész megye a Fidesz uralma alatt áll, központi médiairányítással. A marginalizált csoportok és a független civil szervezetek hangja nem hallatszik, az ellenzéki nézetek elfogult megjelenítést kapnak. Ezeknek a csoportoknak és a lakosságnak egyaránt hasznára válna ez a projekt.”

Később pedig ezt: „A magyar demokrácia válságának egyik legfontosabb aspektusa a médiapluralizmus hiánya és a szabad sajtó számára ellenséges környezet. Debrecen a magyar önkényuralmi rendszer kialakulásának egyik korai lokális helyszíneként hamar ráébredt arra a demokratikus és társadalmi deficitre, amelyet csak a helyi ügyekről beszámoló független sajtó működésével tudunk enyhíteni.”

Független sajtó, amely vállaltan az ellenzéket, bizonyos NGO-kat és a marginalizált csoportokat (alighanem az LMTBQ-mozgalmat) akarja megtolni. Van ebben némi ellentmondás, de ez a Journalismfundnál senkit nem zavart. Persze, ebben nincs semmi meglepő, hiszen a brüsszeli székhelyű alapítvány csaknem harminc magyarországi vagy magyar kötődésű újságírót támogatott az elmúlt években.

A nyertes pályázók között található Erdélyi Katalin vagy éppen Sarkadi Nagy Márton, az atlatszo.hu “újságírói”.

Lássunk néhány példát, a teljesség igénye nélkül, arra vonatkozóan, kik, mire és mennyit kaptak a Journalismfundtól.

Keller-Alánt Ákos (Magyar Narancs) két projektben volt benne bel- (a HVG-s Rácz Tibor) és külföldi kollégáival. Ezekre együttesen csaknem 10 ezer eurót, 3,5 millió forintot kaptak. A címek itt magukért beszélnek: „Hogyan exportálja Orbán az illiberalizmusát” és „A magyar ’Zuckerberg’, aki életben tartja Orbán rendszert”.

Ugyanez viszont nem mondható el a „Szerbiából Magyarországra – Átkelni a határon az EU-ba” című projektről, amelynek a végeredménye egyetlen cikk és egy videó lett – több mint 20 ezer euróból. Az Átlátszó kvartettje (Gyurkovics Virág, Bodoky Bence, Segesvári Csaba és Szabó Krisztián) tehát annyi pénzt kapott valamiért, mint most a Nyugat.hu egész kollektívája.

Sipos Zoltán (Átlátszó) és román kolléganője, Codruța Simina a „Gyűlölet megosztása” című kétnyelven publikált munkájának „árába” pedig beleférne a Debreciner működési támogatása. A Journalismfund 16 600 eurójából egy olyan cikk született, amely a Fidesz-KDNP politikáját igyekszik összemosni a szélsőséges, magyargyűlölő romániai AUR-éval.

Szabó Tünde (a Főtér.ro volt szerkesztője) és Kulcsár Árpád (Átlátszó) pedig az „Orbán Viktorhoz köthető” Böjte Csaba lejárását célzó botrányos cikkeikre nyertek el 14 500 eurót.

Tényleg elképesztő összegek érkeznek tehát tendenciózus riportokra Brüsszelből. Némelyik ráadásul olyan nagy, annyira nem áll arányban a végtermék értékével, hogy az emberben felvetődik: vajon a szerkesztőségek tényleg arra költik-e, amire fel vannak címkézve? Ezt a kérdést mi nem fogjuk tudni megválaszolni.

Kisgömböc módjára kebelezi be a sajtóorgánumokat a Soros-birodalom

Nem véletlen mondják, hogy a negyedik hatalmi ág a média. Ahogyan a hírek egyre gyorsabban, egyre könnyebben és egyre messzebbre kezdtek el terjedni, a politikai és a gazdasági világ is felismerte, milyen fontos szerepet játszik a sajtó a közvélemény befolyásolásában, a közhangulat alakításában. Minden bizonnyal ez az oka annak, hogy Soros György, valamint fia és utódja, Alexander Soros ennyire fontosnak tartják, hogy befolyásra tegyenek szert a média világában.  

Az amerikai Media Research Center (Médiakutató Központ) új jelentése feltárta a Soros György milliárdos liberális pénzember és 54 prominens médiaszemélyiség közötti kapcsolatokat. A szerzők, Joseph Vazquez és Dan Schneider által dokumentáltak szerint ezek között vannak riporterek, műsorvezetők, rovatvezetők, szerkesztők, hírügynökségi vezetők és újságírók.

A legjelentősebb médiaszemélyiségek közül a következőkről derült ki, hogy kapcsolatban állnak Sorossal, gyakran azért, mert az általa finanszírozott szervezetek igazgatótanácsában ülnek:

• Christiane Amanpour, a CNN riportere egykor a Center forPublic Integrity, egy korábban Soros által finanszírozott nonprofit oknyomozó újságíró csoport vezetőségében ült, amely a kritikusok szerint elsősorban republikánus adománygyűjtőket vett célba.

• Lester Holt, az NBC munkatársa, Sally Buzbee, a Washington Post munkatársa, Julie Pace, az AssociatedPress ügyvezető szerkesztője és Alessandra Galloni, a Reuters főszerkesztője mind tagjai a Committee to ProtectJournalists nevű, Soros által finanszírozott szervezet igazgatótanácsának, amely állítólag az újságírók jogait védi.

• Margaret Brennan, a CBS és Fareed Zakaria, a CNN munkatársa a nagy befolyással bíró Council on ForeignRelations, a Soros által támogatott, az amerikai külpolitikára szakosodott agytröszt igazgatótanácsának tagja. (A szervezet neve ismerős lehet, ennek a tagja a dollárbaloldal botrányban érintett Korányi Dávid is.)

• Az NBC elnöke, Cesar Conde az Aspen Institute, egy Soros által támogatott agytröszt igazgatótanácsának tagja. Az elmúlt években baloldali bizottságot rakott össze az úgynevezett dezinformáció elleni küzdelem érdekében, és a nemrég nyilvánosságra hozott Twitter-akták alapján érintett a New York Post által megírt Hunter Biden laptopos történet elhallgatásában.

• Az NPR (National Public Radio) elnök-vezérigazgatója, John Lansing a Soros által a kiadványának nyújtott közvetlen finanszírozás révén kapcsolódik a szervezethez.

• A PolitiFact főszerkesztője, Angie Dronbic Holan tagja a Soros által támogatott International Fact-Checking Network igazgatótanácsának, amely nyíltan nyomást gyakorolt a Facebookra, hogy cenzúrázza az általa félinformációnak tartott információkat (azaz mindent, ami a liberális narratívával ellentétes), és amely az ernyője alatt működő több tucat tényellenőrző szervezet „legfelsőbb szerve”.

Ehhez kapcsolódóan a „Sorossal szembeni bármilyen kritika antiszemita” narratíva természetesen átterjedt más baloldali sajtóorgánumokra is, mint például az Associated Press, a Washington Post, a New York Times, és még hosszan sorolhatnánk. Az ilyen típusú vádak olyannyira abszurdok, hogy az egyik médium, a Moment Magazine odáig ment, hogy antiszemitizmussal vádolta meg Izrael zsidó miniszterelnökét, Benjamin Netanjahut, amiért bírálni merte Sorost. 

Soros a Trump-korszakban felpörgette médiabirodalma finanszírozását: kutatások szerint 2016 és 2020 között minimum 131 millió dollárt osztott ki legalább 253 újságíró és aktivista médiacsoport befolyásolására, hogy azok szélsőbaloldali nézeteket népszerűsítsenek az abortuszról, a gazdaságról, a rendőrségről, a környezetvédelemről, és még sorolhatnánk a progresszíveknek fontos témákat. Amikor ezek a sajtóorgánumok Soros bármilyen visszás cselekedetéről beszámolnak, gyakori stratégiájuk, hogy a vádakat „összeesküvés-elméleteknek” állítják be. A Soros által finanszírozott újságírókat foglalkoztató kiadványok között van a New York Times, a Los Angeles Times, a Baltimore Sun, a CNN, az Atlanta Journal-Constitution, az ABC News, a Sacramento Bee és még számtalan más lap.

A terjeszkedés azonban nem ért véget – sőt! Jövőre az Egyesült Államokban elnökválasztást tartanak, a felkészülés pedig már el is kezdődött, kinek így, kinek úgy. A demokratákat támogató Soros-birodalom például megnyitotta a pénzcsapokat.
 

Legutóbb 2023. szeptember 18-án robbant a hír, miszerint Soros György Nyílt Társadalom Alapítványai és Hansjörg Wyss baloldali svájci milliárdos támogattak egy nonprofit szervezetet, amely júliusban közel két tucat helyi lapot vásárolt meg Maine államban. A szóban forgó National Trust for Local News elismerte, hogy kapott támogatást Soros szervezetétől, de tagadja, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok kifejezetten a helyi lapok megvásárlásához nyújtottak volna finanszírozást. Egy, a felvásárlásról közvetlenül tudó forrás azonban azt mondta, hogy Soros és Wyss valóban arra adományozott pénzt, hogy a National Trustmegvásárolhassa a lapokat; az adományokról pedig korábban nem számoltak be. A Maine Public arról tudósított, hogy a Soros által támogatott nonprofit szervezet jelenleg Maineállam legnagyobb újsághálózatát ellenőrzi. A National Trust összesen öt napilapot és további 17 hetilapot szerzett meg. 

Maine az amerikai lakmusz

De miért éppen Maine? Miért ennyire fontos Sorosnak ez a Magyarország méretű, ám mindössze 1,3 millió lakost számláló kis állam? A válasz borzasztóan egyszerű. Maine-ben az emberek hajlamosak demokratákat és republikánusokat egyaránt választani, ezért kétesélyes a választás. Jelenleg a szenátusban Susan Collins republikánus és Angus King független képviselő képviselik az államot, utóbbi a demokratákkal szövetkezik. Trump 2016-ban majdnem megnyerte Maine államot, kevesebb mint három ponttal veszítve. Jövőre nem szeretnék a véletlenre bízni a dolgot... 

Soros médiabirodalma az egész világra kiterjed, de ezt kevesen veszik észre, mert decentralizált, számos szervezet tartozik hozzá, amelyeket viszont több mint 30 Nyílt Társadalom Alapítvány finanszíroz. Az 1994. március 10-i Jeruzsálemi Jelentés szerint 1994-ben már „40 független rádió- és televízióállomás és kiadvány” tartozott ebbe a birodalomba csak Kelet-Európában. Ugyanebben az időben Soros támogatta a Transitions nevű posztkommunista kiadványt, de a New York Times szerint 1999-ben leállította azt. 1998-ban Soros az orosz médiára költött pénzt. A Times 1998. október 11-i száma kifejtette, hogy „Soros 10 millió dollárt adott egy 80 millió dolláros alaphoz, amelyet azért tervez létrehozni, hogy segítsen az oroszországi független hírszervezeteknek átvészelni a súlyos gazdasági visszaesést az országban”. 

A Soros-féle médiabefolyásolást szinte lehetetlen nyomon követni, de bárhol is vannak a Nyílt Társadalom Alapítványok, az újságírással kapcsolatos tevékenység nem áll távol tőlük. Az alapítványhálózat egy egész kezdeményezést szentel a médiának. Állítólagos célja „a független és életképes média és a professzionális, minőségi újságírás előmozdítása a demokratizálódási folyamat és a működő médiapiacok kiépítése alatt álló országokban”. A honlap 15 különböző médiaprogram-koordinátort sorol fel Afganisztántól Ukrajnáig. Egyik nagyobb projektje során az OSI finanszírozta a B-92-t, azt a jugoszláviai rádióhálózatot, amely „a fiatal szerbeket a sorozás elkerülésére buzdította”, és felszólalt a bosznia-hercegovinai háború ellen. Sok művelet azonban kisebb volumenű. Az alapítványok támogatják például a Lidove Noviny című cseh újságot vagy az afganisztáni Kabul Weeklyt, szóval az egész világon jelen van a befolyásolás a sajtó terén.

Soros médiabirodalmának globális hatósugara azt jelenti, hogy emberek millióihoz jut el. Az olyan nyíltan pártoskodóbaloldali médiumoktól kezdve, mint a Think Progress, a Center for American Progress blogja, egészen az állítólag pártatlan National Public Radióig Sorosnak az információáramlásra világszerte van befolyása. Ez hihetetlen hatalmat biztosít számára. Az általa finanszírozott számos médiumon keresztül havonta több mint 330 millió emberhez jutnak el világszerte a riporterek, írók és bloggerek. Az amerikai népszámlálás becslése szerint az Egyesült Államok teljes lakossága körülbelül 310 millió fő. Ez a 330 milliós szám tehát nagyjából az Egyesült Államok teljes lakossága és Ausztrália lakossága együtt - minden egyes hónapban.