Németország megtelt migránsokkal...

Hónapok óta próbálja csökkenteni a Németországba érkező menedékkérők számát Olaf Scholz német kancellár. Ezeket az erőfeszítéseket a közvélemény is egyre sürgetőbbnek tartja a közelmúltban kirobbant antiszemita incidensek közepette. Csakhogy ezek a próbálkozások egyelőre teljesen sikertelenek.

A Politico erről szóló cikkének címe (Németország véget nem érő migrációs válsága) is arra utal, hogy a migránsok korlátlan beözönlését mindeddig feltétel nélkül támogató liberális elit is kezdi úgy látni: ez a folyamat még az EU motorjának számító, erős gazdasággal rendelkező Németországot is reménytelen helyzetbe taszítja.

Mindeközben szintén új fejleménynek számít, hogy a német konzervatív politikusok, rájuk kevéssé jellemző, szokatlan határozottsággal kimondják:

a migránsok állnak a zsidók elleni gyűlölet-bűncselekmények megugrása mögött.

Még Robert Habeck alkancellár is, aki zöldpárti képviselőtársához hasonlóan a menedékjogok, tehát a korlátlan bevándorlás védelmezője, a tartózkodási engedély nélküli elkövetők kitoloncolásával fenyegetőzött – derül ki a Politico cikkéből.

Most aztán csak bankkártyára utalunk!

„Scholznak a túlterhelt tartományok és önkormányzatok részéről óriási nyomással kell szembenéznie, hogy enyhítse a rájuk nehezedő gyakorlati terheket” – próbálja felmenteni a teszetoszaság vádja alól Brüsszel feltétlen szövetségeseként ismert kancellárt a Politico.

Azon viszont még a brüsszeli lap is csak mosolyog, hogy Berlin még mindig az úgynevezett migrációs paktumot rágja.

„Ennek az előadásnak a legújabb része az úgynevezett új migrációs és menekültügyi paktum, amelyről 2020 óta folynak a tárgyalások. Az ezeroldalas terv szerint – amelyet az uniós országok októberben hagytak jóvá, de a hatálybalépéshez még a szkeptikus parlamenten is át kell mennie – a menekültügyi eljárásokat egyszerűsítenék az EU külső határain” – írja a lap.

A legújabb tervek között a lap szerint például egy olyan lépés szerepel, hogy a migránsoknak készpénz helyett bankkártyára utalják a juttatásokat. A Politico cikkéből nem derül ki, hogy a terrorcselekmények tucatjait nyögő Európa egyik legnagyobb államában

ez az elemi biztonsági intézkedés miért csak most kerül szóba.

Negyedmillió éhes férfiszáj

Hasonló tervezet az is, hogy az újonnan beérkező migránsoknak már hosszabb ideig kell várniuk, hogy németországi segélyhez jussanak.

A közelmúltbeli újabb migránshullám beáradása számos német tartományt és önkormányzatot a szakadék szélére sodort.

A helyi tisztviselők arra panaszkodnak, hogy sem a lakhatási lehetőségek, sem a beözönlők adminisztrációjához szükséges államigazgatási személyzet nem áll rendelkezésre az idén (csak eddig!), hogy az országba beözönlött, több mint 250 ezer úgynevezett menedékkérővel foglalkozzanak.

Ismert: a migránstömegek a nyugati média félretájékoztatásával szemben szinte kizárólag fiatal férfiakból állnak.

A lakosság egyre nyugtalanabb

A Világgazdaság a Handelsblattra hivatkozva hozzáteszi: Markus Söder bajor miniszterelnök például az X-en posztolta ki, hogy bár a migrációs politikában most már mozdul valami, ám a Németországba irányuló bevándorlás korlátozásához további nyomást kell gyakorolni a migránsokra. A lap kiemeli: Olaf Scholz történelminek nevezte az elfogadott intézkedéseket, melyek közül az első, hogy a berlini kormány a jövő évtől kezdve

bevándorlónként évi 7500 eurót, azaz több mint 2 800 000 forintot fizet a tartományoknak és az önkormányzatoknak,

amire 2024 első felében 1,75 milliárd eurós előleget utal át, lévén az éves teljes költséget 3,5 milliárd euróra, vagyis több mint 1324 milliárd forintra becsülik.

A Poitico rámutat: mindeközben a német lakosság is egyre nyugtalanabb. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a lakosság több mint 70 százalékát megdöbbentik a kormány migrációval kapcsolatos intézkedései, illetve azok elégtelen mivolta. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a radikális Alternatíva Németországért (AfD) párt támogatottsága rekordokat dönt.

Levette a fejhallgatót

Nagyjából 300 ezer olyan migráns él Németországban adófizetők pénzén, akiknek a menedékkérelmét elutasították – derül ki a brüsszeli lap értesüléseiből. A múlt héten, amikor Scholz Nigériába utazott, és megpróbálta meggyőzni az ország vezetőit, hogy fogadják vissza 14 ezer honfitársukat,

Bola Tinubu elnök egyszerűen levette a fordításhoz viselt fejhallgatót a füléről, amikor Scholz rátért a migrációs kérdés taglalására.

Nem csak a törvénytelenül német földön tartózkodó illegális nigériai migránsokra jellemző, amit velük kapcsolatban a Politico leír, mint kitoloncolásuk egy másik akadályát: „Nincs útlevelük. Sok nigériai migráns megszabadul minden iratától, mert tudják, hogy ez megnehezítené kitoloncolásukat.”

Tekintettel az egyre növekvő migrációs kihívásokra, az Európai Bizottság több mint 250 millió euró pénzügyi támogatást különített el a bevándorlással összefüggő tennivalók támogatására az európai uniós tagállamok számára két pályázati felhívás keretében – tájékoztatott a brüsszeli testület pénteken.

A határ- és vízumkezelési eszközhöz kötődő felhívás keretében az Európai Bizottság összesen 141 millió eurót biztosít a határállomások és a parancsnoki központok közötti adatcsere és -feldolgozás javítását szolgáló informatikai eszközökre Magyarország, Bulgária, Horvátország, Görögország és Litvánia számára, továbbá a határállomásokon elhelyezett elektronikus megfigyelőberendezésekre Bulgária, Lettország és Litvánia számára, valamint mobil felderítő berendezések telepítésére Bulgária, Görögország és Litvánia számára. Ugyanebből a keretből támogatnak más határ- és vízumkezelési intézkedéseket Romániában, Lengyelországban, Észtországban, Bulgáriában, Spanyolországban és Litvániában.

A menekültügyi, migrációs és integrációs alap 118 millió eurós pályázati felhívása elsősorban a kísérő nélküli kiskorúak támogatását szolgálja, további személyzet és a gyámok képzésének finanszírozásával Belgiumban, Cipruson, Szlovákiában és Spanyolországban, a nevelőszülői és közösségi gondozás, továbbá a serdülők „félautonóm életformájának” segítésével Bulgáriában, Cipruson, Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban. Ugyanebből a finanszírozásból jut a határ menti befogadólétesítmények felújítására, bővítésére Olaszországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban, valamint új központok építésére Cipruson és Olaszországban.

A héten két vidéki iskolában volt bombariadó Belgiumban, egy héttel korábban pedig öt intézményhez riasztották a hatóságokat. Ráadásul alig három hét telt el azóta, hogy egy tunéziai bevándorló terrortámadást követett el Brüsszelben.

Október közepén Brüsszelben egy tunéziai illegális bevándorló megölt két svéd futballszurkolót, egyet pedig megsebesített. A merénylő elektromos robogóval érkezett a gyilkosság helyszínére, leugrott róla, bement egy épületbe, majd gépfegyveréből több lövést is leadott. Az elkövető röviddel az ámokfutása után magára vállalta a brutális támadást.

„Allah harcosa vagyok, az Iszlám Állam harcosa. Szeretjük, akik szeretnek minket, és gyűlöljük, akik gyűlölnek minket”

– hangoztatta a férfi, akit a rendőrök nem sokkal később lelőttek.

Az esetet követően Brüsszelben a legmagasabb, négyes szintre emelték a terrorkészültséget. Bár ezen azóta már enyhítettek, de a feszültség továbbra sem csökken, ez pedig jól látható az elmúlt időszak eseményeiből is.

Drasztikusan megnőtt a bombariadók száma Belgiumban

A pénteki eset előtt legutóbb hétfőn történt ilyen. A vallóniai Dinant-ban és Charleroi-ban is arról értesítettek egy-egy iskolát, hogy bomba van az épületben.

Egy héttel korábban pedig öt intézményhez riasztották a hatóságokat bombafenyegetések miatt. De több bejelentés érkezett a hatóságokhoz arról is, hogy egy gyanús férfit láttak a villamoson. A helyiek pedig bejelentettek egy fehér furgont is, amely szintén félelmet keltett bennük.

„Az emberek nagyjából azt élik át, amit a 2016-os merényletek után. Akkor ugyanez volt a helyzet, és ez nagymértékben megnehezíti a rendőrök dolgát, hiszen nekik minden egyes bejelentést ki kell vizsgálniuk”

– mondta Baraczka Eszter, a Közmédia Központ brüsszeli tudósítója.

Az elmúlt időszak bombariadói, így a pénteki eset is megrázta a helyieket. A brüsszeliek ugyanis még mindig jól emlékeznek a hét évvel ezelőtti terrortámadásra, amikor több robbantásos merénylet is történt a városban. Kettő a repülőtéren, egy pedig a Maelbeek metróállomáson. Ezekben harminckét ártatlan ember halt meg. Két magyar állampolgár is megsérült.

A Mathias Corvinus Collegium brüsszeli központjának vezetője az M1-en arról beszélt, hogy a helyzet jelenleg is súlyos. Mindezt pedig az is mutatja, hogy az izraeli konfliktus kitörése után emberek tömegei vonultak utcára, hogy ünnepeljék a Hamászt, mindez a 21. században komoly kérdéseket vet fel. A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy a sokszínűség egy kitalált érték Európában.

„Most sajnos a muzulmán kultúra, ahol nagyon büszkék magukra, ők lenézik az európai kultúrát. Ők azt gondolják pláne most, hogy vannak ilyen gazdag arab államok, megjött az ő évük, az ő világuk, és eléggé agresszíven azt mondják, hogy a mi kultúránk az jobb, mint a ti kultúrátok, és ha erre nem felelünk, nem találunk jó feleleteket, akkor nagy probléma lesz ebből”

– mondta Frank Füredi.

A migránsok félelemkeltéssel akarnak nyomást gyakorolni az európai emberekre – erről az Alapjogokért Központ vezető elemzője beszélt az M1-en. Dornfeld László azt mondta: a migránsok magukkal hozzák Európába az otthoni problémákat. No-go zónák alakulnak ki, bandaháborúk zajlanak, és a terrorizmus is megjelenik.

„Rengeteg olyan ember eltérő kulturális háttérből, eltérő értékeket magáénak valló ember jön Európába, akik egészen mást akarnak, mint az európai emberek. Mi békét szeretnénk, jólétet szeretnénk, ehhez képest ezek az emberek társadalmi felfordulást akarnak és azt, hogy olyan politikai, vallási, társadalmi, kulturális háttér jöjjön létre, mint az ország, ahonnan ők eljöttek ide” – mondta a szakértő.

Az Alapjogokért Központ vezető elemzője kiemelte:

a migráció és a terrorizmus között egyértelmű a kapcsolat.

Ha pedig az EU migrációval kapcsolatos tervei bevállnak, a hasonló támadások mindennapossá válhatnak Európában.