Pentagon szakértő: Az ukrajnai háborút elveszítettük

Ukrajna és nyugati támogatói már elvesztették a konfliktust Oroszországgal – állította Douglas Macgregor, a Pentagon volt tanácsadója. Az amerikai hadsereg nyugalmazott ezredese és kitüntetett veterán arra szólította fel Washingtont és Kijevet, hogy minél hamarabb kezdjenek béketárgyalásokat Moszkvával – írta meg az oroszhirek.hu.

Douglas Macgregor

Fotó: Wikipedia/BMG-2048

Macgregor megjegyzései egy olyan időszakban hangzottak el, amikor az Ukrajnának rendelkezésre álló Pentagon-források kimerülnek, miután Joe Biden elnök kormányának nem sikerült keresztülvinnie a kongresszuson egy 105 milliárd dolláros csomagot, amelynek jelentős részét Kijevnek kellett volna kapnia. Az elnök ehelyett kénytelen volt aláírni egy átmeneti törvényt, amely csak a belföldi kormányzati ügynökségek finanszírozását tartalmazta.

Az X-en (korábban Twitter) közzétett bejegyzésében Macgregor azt állította, hogy az Egyesült Államok „szinte az összes háborús készletünket, fegyverrendszerünket és lőszerünket elküldte Ukrajnának”, hozzátéve, hogy Washingtonnak „nem sok minden maradt”.

Az ukrajnai háborút elvesztettük – zárta bejegyzését, és felszólította a „bolondokat”, hogy „kössenek békét”.

Kedden az ABC News egy névtelenül nyilatkozó ukrán tisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy az amerikai gyártmányú tüzérségi lövedékek Kijevbe történő szállítása „több mint 30 százalékkal” csökkent, mivel Washington megpróbál egyensúlyozni Izrael és Ukrajna támogatása között.

A csatorna forrása elárulta, hogy a hiány különösen a NATO-szabványos 155 mm-es tüzérségi lövedékek szállításában volt érzékelhető. A meg nem nevezett tisztviselő újságíróknak azt mondta, hogy Ukrajna „nagy bajban van, mivel az alapvető lőszerek nem érkeznek”.

Az ukrán munkatárs szerint, ha a jelenlegi tendencia folytatódik, a kijevi erők végül elveszíthetik a harctéren lévő pozícióik egy részét.

A hónap elején Sabrina Singh, a Pentagon helyettes szóvivője elárulta, hogy Washington az Ukrajnának korábban kiutalt támogatások mintegy 95 százalékát elköltötte, hozzátéve, hogy körülbelül 1 milliárd dollár áll rendelkezésre.

Az Egyesült Államok mintegy 44,2 milliárd dollárt költött Kijev katonai támogatására azóta, hogy 2022 februárjában kitörtek a harcok Oroszország és Ukrajna között – becsülte az amerikai külügyminisztérium e hónap elején.

Moszkva többször is elítélte a Kijevnek szánt nyugati fegyverszállításokat, ragaszkodva ahhoz, hogy azok nem változtatnak a konfliktus menetén, csupán meghosszabbítják a vérontást és növelik a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfrontáció kockázatát. Több magas rangú orosz tisztségviselő is megvádolta az Egyesült Államokat, hogy „az utolsó ukránig tartó” proxyháborút folytat.

Az Egyesült Államok és Németország arra próbálja kényszeríteni Volodimir Zelenszkijt, hogy tárgyaljon Oroszországgal – írja a Bild című német bulvárlap.

A lap katonai rovatvezetője, Julian Röpcke „kormányzati körökből” származó adatokra hivatkozva azt állítja, hogy Ukrajna nyugati szövetségeseinek célja, hogy „stratégiailag kedvező tárgyalási helyzetbe” hozzák Ukrajnát.

A Fehér Ház és a Kancellária egyeztet ebben a kérdésben – mondták források a kiadványnak.

Ugyanakkor Németország és az Egyesült Államok csak olyan mennyiségben kíván továbbra is fegyvereket szállítani Kijevnek, amely lehetővé teszi, hogy az ukrán fegyveres erők tartsák a frontvonalat, és ne hajtsanak végre támadó akciókat – írja a lap.

Egy nappal korábban Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt mondta, hogy nem Oroszországra kell nyomást gyakorolni az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalások megtartása érdekében, hanem azokra, akik elutasítják a párbeszédet.

Az európai országok körében egyre inkább elterjedt a „háborús fáradtság”, miközben Ukrajnának az orosz agresszió elleni harcias fellépése mit sem változott – jelentette ki Olha Sztefanyisina ukrán kormányfőhelyettes pénteki berlini látogatása alatt.

„Eltökéltségünk változatlan” – hangoztatta az európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: olvasta a „háborús fáradtságra” utaló híreket, és az uniós tagállamokban tett látogatásai során többször hallotta azt, hogy a háború túlzottan elhúzódott.

„Nem a napokat kell számlálnunk, hanem az események alakulását kell figyelnünk” – hangoztatta Sztefanyisina több mint 600 nappal az országa elleni orosz háború kezdete után. Figyelmeztetett, hogy e

Egy lehetséges ukrán vereség esetén az orosz győzelem dominóeffektust indítana el, Oroszország ugyanis szerinte nem tervez megállni az ukrán határnál.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a vilniusi NATO-csúcstalálkozó óta – amelyen az észak-atlanti szövetség biztatóan nyilatkozott Kijev majdani csatlakozásáról – az ukrán hadsereg előrelépéseket tett annak érdekében, hogy igazodjon a NATO támasztotta követelményekhez.

A Német Külpolitikai Társaság előtt felszólalva az ukrán kormányfőhelyettes azt mondta, hogy hazája európai uniós csatlakozási kérelméről a december közepére tervezett EU-csúcstalálkozón születik döntés.

A csatlakozás megvétózása a tagállamok közös kudarcát jelentené – vélte, és leszögezte: Ukrajna megbízható uniós tag lenne. A csatlakozási tárgyalások pozitív elbírálása a nyugat-balkáni országok felé is megnyithatná az integráció felé vezető utat – tette hozzá Sztefanyisina.

Több nyugati politikus is felvetette már az ukrajnai választások megtartásának szükségességét. Elsőként az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének holland elnöke, Tiny Kox hívta fel a figyelmet arra, hogy az ukrán vezetésnek meg kellene erősítenie legimitációját. Őt követte Lindsey Graham amerikai republikánus szenátor, aki augusztusi kijevi látogatása során arról beszélt, hogy a háborús állapot ellenére „illő volna” választásokat tartani 2024-ben.

Az ukrán külügyminiszter nemrég azt közölte, hogy Volodimir Zelenszkij mérlegeli a 2024 tavaszán esedékes elnökválasztás várható előnyeit és hátrányait. Dmitro Kuleba megjegyezte, a választások soha nem látott kihívások elé állítanák az ország vezetését. Rámutatott a biztonsági kockázatokkal kapcsolatos problémákra, valamint arra, hogy meglehetősen körülményes volna a több százezer katona, a külföldre menekült milliók, valamint az orosz megszállás alatt élők szavazatának begyűjtése.

Zelenszkij a 2019-es elnökválasztási kampányban azt ígérte, hogy csak egy ciklusra pályázik, és nem tervez több választáson indulni.

Most úgy néz ki, a színészből lett politikus abban az esetben indulna mégis az elnökválasztáson, ha azt a háború ideje alatt rendeznék meg, békeidőben viszont állítása szerint készséggel átadná a stafétabotot.

Ukrajnában a következő parlamenti választásokat 2023 őszén, az elnökválasztást pedig 2024 márciusában tartották volna, az ukrán alkotmány 19. cikke azonban kifejezetten tiltja a választások megtartását, ha az országban hadiállapotot vezetnek be. Az alkotmány 83. cikke pedig azt is kimondja, hogy ha a parlament mandátuma a hadiállapot alatt lejár, automatikusan meghosszabbodik, amíg a hadiállapot megszűnését követően egy új törvényhozás nem ül össze.

Az ukrán elnök augusztusban még azt mondta,

ha az Egyesült Államok Európával együtt hajlandó erre pénzt áldozni, akkor a választások meg lesznek tartva.

Leszögezte, mindez nem hitelből történne, adományokat vár a nyugati országoktól, melyek a demokrácia megerősödését várják Ukrajnában.

Pár hónappal később viszont már úgy fogalmazott, felelőtlenség lenne választások megtartásáról beszélni háború idején, és egységre szólított fel mindenkit az értelmetlen politikai viták elkerülése érdekében.

„Be kell ismernünk, hogy ez a védekezés ideje, a harcé, amelytől az állam és a népe sorsa függ. Ebben az időben nem helyénvaló választásokat tartani”

– hangsúlyozta az államfő.

Majd meglehetősen kétértelmű módon felvetette, hogy azért bizonyos törvénymódosításokat lehetne eszközölni a megtartásuk érdekében.

Elődje egyértelműen a választások elhalasztása mellett érvelt. Petro Porosenko kijelentette: „Nincs jogunk a politikai játszadozásokhoz, a hírveréshez és a választásokhoz, amikor az országot halálos veszély fenyegeti. Ez nem gyerekjáték, mert az ukrán államiság létezéséről van szó.”

A jogi korlátozások mellett Ukrajnában jelenleg nincsenek meg a választások lebonyolításához szükséges biztonsági feltételek sem – mondta csütörtökön Olha Sztefanisina euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: „Az ukrán törvények tiltják, hogy bármilyen választási folyamatot hadiállapotban folytassanak le. Ez pedig biztonsági szempontból rendkívül nehéz feladat, hiszen minden szavazóhelyiség az oroszok látóterébe kerülhet.” Ráadásul, mutatott rá,

az ukrán társadalom valójában nem is szeretne jelen pillanatban választásokat, hiszen a háború továbbra is tart, számos terület megszállás alatt van, rakéták csapódnak be városokba.

(Ezt egyébként egy közvélemény-kutatás alá is támasztja.) Szerinte először az ukrán védelmi képességek növelésével kapcsolatos feladatokra kell összpontosítani, és

csak azután lehet demokratikus folyamatokról beszélni, miután megkezdődtek a konkrét tárgyalások az EU-hoz való csatlakozásról.

Azzal is gyakran érvelnek ukrán politikusok, hogy ha esetleg meg is tartanák a választásokat, akkor a Kreml bizonyosan nagy erőkkel igyekezne beavatkozni azokba.

Tovább nehezíti a legitim választások megtartását, hogy

jelenleg egy tucat ukrán ellenzéki párt van betiltva az Oroszországhoz való vélt kötődésük miatt.

Közéjük tartozik a korábban legerősebbnek számító ellenzéki párt és a legnagyobb szocialista formáció is.

Ki marad akkor kihívónak? A bevezetőben említett vezérkari főnök, Valerij Zaluzsnij egyelőre csak titkos esélyes, és, lássuk be, amennyiben az amerikaiak el akarnák mozdítani Zelenszkijt, azt választások nélkül is meg tudnák tenni.

Ott van viszont Olekszij Aresztovics, az elnök korábbi tanácsadója és jobbkeze, aki ellen októberben nyomozás indult, mert minősíthetetlen megjegyzéseket tett nőkre. Aresztovics több ukrán médium szerint indulna a 2024-es választásokon, amennyiben megtartanák azokat. Népszerűsége ugyanakkor az ukrán választók körében rendkívül alacsony lehet.

Érdekesség, hogy a háború ideje alatt Oroszországban már rendeztek választásokat: a szeptemberi regionális törvényhozási választásokon a Putyin-párti jelöltek nem meglepő módon könnyedén nyertek. A választásokra rányomta bélyegét, hogy háborús körülmények között számos, a Kreml irányvonalával szemben kritikus politikai csoportosulás és sajtóorgánum működését betiltották vagy ellehetetlenítették. Az esemény megfigyelésére az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nem kapott meghívást.