A magyarok nagy többsége ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását

A magyar lakosság közel háromnegyede (72 százaléka) ellenzi Ukrajna mihamarabbi felvételét az Európai Unióba – derül ki a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásából. Ukrajna uniós csatlakozásának ügyében az elutasítottság hónapról hónapra erősödik 2023 szeptembere óta.

Ukrajna mihamarabbi felvétele az Európai Unióba a háború kitörése óta egyre erősebben jelen van az európai közbeszédben. Az uniós csatlakozás ügye jelentősen megosztja a közvéleményt, és számos kérdést vet fel. A magyarokat, a szomszédos ország megcélzott uniós tagságával kapcsolatban, több olyan jogos kérdés foglalkoztatja, amelyekre Brüsszelben nem tudnak, vagy nem akarnak reagálni. Kijev sem siet a magyar fél által felvetett problémák érdemi megoldásával, ehelyett gyakran kioktató és arrogáns üzeneteket fogalmaz meg, mint például a 2022-es országgyűlési választás előtti uniós csúcson, amit sokan a magyar választásba való beavatkozásként értékeltek.

Miközben a magyar kormány humanitárius segítséget küld Ukrajnába, és befogadja a háború elől menekülőket, addig az ukrán vezetők a magyar gazdaság olajellátását veszélyeztető tervekről tárgyalnak. A magyar társadalom a kettős mérce példájának tekintette, hogy Ukrajnában egy magyar bankot sokáig a “háború nemzetközi támogatójának” minősítettek, míg az orosz piacon ugyanúgy jelen lévő más nyugati bankokat nem.

A kárpátaljai magyar kisebbség helyzete az elmúlt időszakban több téren romlott: az ukrán törvények által korábban biztosított, valamint szerzett jogaik csorbulnak. A munkácsi vár ormáról eltávolították a turulszobrot, és amikor a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Középiskola ukrán igazgatót kapott, tanévkezdéskor megtiltották a magyar himnusz éneklését. A magyar kisebbség oktatási intézményeiben ukrán nyelvű oktatásra akarnak áttérni.

Az ukrán dömpinggabona ahelyett, hogy – az eredeti megállapodások szerint – csak áthaladna Kelet-Közép-Európán, és a harmadik világ éhezőihez kerülne, elönti térségünk piacait. A helyi gabonapiacok védelme érdekében nyáron hazánk mellett négy másik tagország is korlátozó intézkedéseket vezetett be. Lengyelországban és Szlovákiában a közúti fuvarozók a határátkelők lezárásával tiltakoznak az alájuk kínáló ukrán konkurencia megjelenése miatt, ami ellen Brüsszel nem tesz semmit.

Ukrajna csatlakozása esetén szinte minden tagország nettó befizetővé válna

Brüsszelben nem verik nagy dobra, hogy a háborúban álló ország uniós tagsága esetén a Lisszaboni Szerződés 42.7 cikkelyének értelmében a többi tagországnak milyen kollektív védelmi segítségnyújtási és támogatási kötelezettségei keletkeznének, potenciálisan még jobban belesodorva az EU-t a háborúba. Az Európa legjobb termőföldjén dolgozó ukrán gazdák, egyes becslések szerint, akár százmilliárd eurós agrártámogatásra is számíthatnak, ami újabb befizetési kötelezettséget jelentene, és szinte minden tagország nettó befizetővé válna, vagy a jelenlegi agrártámogatásokat kellene átlagosan 20 százalékkal csökkenteni – a jelentős felzárkóztatási forrásigényről nem is beszélve.

Miközben Lengyelország és Magyarország még mindig nem kapta meg a nekik jogosan járó uniós forrásokat, addig Brüsszel újabb 70 milliárd eurót kér Ukrajna számára, részint a háborút és ezzel az ott élő emberek szenvedését elnyújtó fegyvervásárlásra.

A magyar kormány ezért is javasolta az Európai Tanács elnökének, hogy az EU állam- és kormányfői alaposan vitassák meg Ukrajnával kapcsolatos céljaikat, és a háború miatt bizonytalan területű és lakosságú ország uniós tagságának alternatíváit.

A magyarok elsöprő többsége ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását

A Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásában az Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos véleményeket vizsgálta a felnőttkorú magyar lakosság körében. Az eredményekből egyértelműen látható a csatlakozás elutasítottsága.

A magyarok elsöprő többsége, 72 százaléka ellenezné Ukrajna mihamarabbi felvételét az Európai Unióba, a támogatók aránya pedig mindössze 24 százalék.

Ha a kérdésben megvizsgáljuk a decembert megelőző három hónap adatait, látható, hogy a csatlakozást ellenzők aránya trendszerűen nő, a támogatóké pedig csökken. Míg szeptemberben az elutasítók nagyságrendileg kétszer annyian (63 százalék) voltak, mint a támogatók (32 százalék), addig decemberben már háromszor annyian ellenezték (72 százalék) Ukrajna EU-s csatlakozását, mint amennyien támogatták (24 százalék) azt.

Az Európai Bizottság ajánlására a december 14–15-i Európai Tanács elé kerülhet az ukrán csatlakozási folyamat megkezdésének ügye, miközben a magyar kormány inkább egy partnerségi megállapodás felé terelné az együttműködést Ukrajnával. A Nézőpont Intézet gazdaságkutatói a rendelkezésre álló adatok alapján arra voltak kíváncsiak, hogy mivel is járna az Európai Unió számára Ukrajna uniós tagsága.

A legszegényebb ország

Az ukrán statisztikai hivatal szerint a háború előtti utolsó évben, azaz 2021-ben az egy főre jutó ukrán hazai termék alig haladta meg a négyezer eurót, miközben a hivatalosan is legszegényebb uniós tagország, Bulgária GDP-je még ennek is közel háromszorosa (tízezer euró) volt. 

A 2023-as uniós országjelentés és az Eurostat adatai szerint 2022-ben Ukrajna bruttó hazai terméke 29 százalékkal esett vissza, így a különbség azóta csak tovább nőtt.

Rohamléptekkel az államcsőd felé

Az ukrán jegybank közlése alapján az ország bruttó külső adóssága 2023 második negyedévében elérte a 148,6 milliárd dollárt, amely Ukrajna GDP-jének 92,7 százaléka. Ez röpke két év alatt közel 30 (28,1) százalékpontos emelkedést jelent. Az állam finanszírozása érdekében bevont külső források mértéke annak tükrében kifejezetten aggasztó, hogy Ukrajna a kölcsönökön felül már eddig is nagymértékben támaszkodott vissza nem térítendő támogatást nyújtó nemzetközi donorokra, a Kiel Institute gyűjtése szerint: 

Csődbe menne a közös agrárpolitika

Ukrajna gazdasága ma is erősen támaszkodik a mezőgazdasági termelésre. Az uniós bürokraták számítása szerint változatlan szabályozás mellett 

Az Európai Bizottság további számításai szerint, amit a Financial Times mutatott be, Ukrajna csatlakozása akár 186 milliárd euróba is kerülhet, amely összeg ötször akkora, mint amennyit Magyarország a helyreállítási alapból és a kohéziós keretből hét év alatt kaphat.

Aránytalan politikai hatalom

Az Európai Tanács egyes szavazásain és a Miniszterek Tanácsában nemcsak a szavazatszám, de az is számít, hogy az állam- és kormányfők mekkora országot képviselnek. A szavazatszámot az uniós módszertan alapján lehet előre megbecsülni. 

Az adósságai miatt másoktól függő Ukrajna a kulcsfontosságú szavazásokon könnyedén lehetne az Európán kívüli erők Európával szembeni és a föderalista erők szuverenistákkal szembeni fegyvere.

Azt sem tudjuk, hányan vannak

Ukrajnában csak egyetlen alkalommal, 2001-ben volt népszámlás, akkor közel 48 és fél millió embert számláltak meg. 

Csak az ENSZ becslése áll rendelkezésre, ezek szerint a 2021-es becsült 43,5 millióról 2023-ra 36,7 millióra csökkent az ország népessége. Az ukrán hatóságok nyilvántartása a menekültek, a sebesültek, illetve a halottak számáról nem hozzáférhető adat.