Munkácsról is kerültek fegyverek a Hamászhoz?

Gázában és Izraelben Ukrajnából származó fegyverekkel is lövik és ölik a terroristák a zsidókat. A volt szovjet eszközök kapcsán Kárpátalja és a magyargyűlőlő Baloga-klán is képbe került.  

Orosz és izraeli közösségi oldalakon számoltak be arról, hogy Ashkelon város közelében, nem messze Gázától izraeli katonák állítottak meg egy első ránézésre hétköznapinak tűnő kisteherautót. Hamász-terroristák ültek benne, akiket azonnal elfogtak, a rakteret átvizsgálva pedig nem kis megdöbbenésükre az izraeli katonák nemcsak kézifegyvereket, hanem páncéltörő fegyvereket is találtak, amelyek akár tankok ellen is bevethetők.

Viktor Baloga (Fotó: MTI/Balázs Attila)

A fegyverek szovjet gyártmányúak voltak, alaposabban átvizsgálva azokat, még az is kiderült, hogy azonosító jelük alapján eredetileg egy ukrán katonai egységhez tartoztak. Ami pedig minket még közelebbről érint, ez a bizonyos katonai egység, ami kiárulta felszereléseit, Kárpátalján, a magyar határtól nem messze, Munkácson állomásozik.

Az ukrán kormány az elmúlt hetekben többször és több fórumon is tagadta és cáfolta, hogy a Kijevnek küldött nyugati fegyverekből a Közel-Keletre is került volna, arról azonban hallgat, hogy az elmúlt három évtizedben több hadseregnyi szovjet eredetű nehéz- és könnyűfegyverzetet adott el az ország.

Ebben a kiárusításban vett részt Viktor Baloga is, akinek tudta és beleegyezése nélkül Kárpátalján nem történhet semmi.

A Baloga-klán feje ma országgyűlési képviselő, de korábban Viktor Juscsenko ukrán elnök hivatalát vezette, amikor egymilliárd (!) dolláros fegyverüzletet hoztak tető alá. Ukrán rakéták sokaságát adták el Oroszországnak, amik most az ukránok fejére hullanak vissza.

Ehhez képest persze kis tétel egy munkácsi garnizon fegyvereinek kiárusítása, de ennyire fény derült már most, és ki tudja, hány kárpátaljai katonai egység készleteit adták el még kéz alatt.

A magyargyűlölő Viktor Baloga Kárpátalja legbefolyásosabb, leggazdagabb embere.

A világ talán leghíresebb fegyverkereskedője, vagy inkább a halál kalmárának is nevezhető Viktor Bout, akiről A háború ura címmel filmet is forgattak Nicolas Cage főszereplésével, kereskedett Kadhafi Líbiájával, megfordult többször Afganisztánban, utólag hiába tagadta, hogy kapcsolatba lépett az al-Kaidával és a tálibokkal. Egy ideig nem érték utol a titkosszolgálatok sem. 2007-ben Thaiföldre csalták, egy bangkoki luxushotelben lecsaptak rá, majd kiadták az Egyesült Államoknak. Ott 25 év börtönbüntetésre ítélték, mert fegyvereket adott el az Egyesült Államok által jegyzékbe vett külföldi terrorcsoportoknak. Tavaly kicserélték egy drogügyben elítélt amerikai kosárlabdázóval, azóta szabadlábon él valahol a Szovjetunió utódállamaiban.

Ezt a fél világ tudja róla. Azt már nem annyira, hogy ukrán származású. És, ahogy mondani szokták, összenő, ami összetartozik. Munkácson nem titok, hogy Viktor Baloga és Viktor Bout, akik nagyban utaznak fegyverben, régóta tartják a kapcsolatot, sőt előszeretettel üzletelnek is egymással.

Azt persze ma még nem tudni, hogy a Hamásznak, a palesztin terrorszervezetnek Viktor Bout bevonásával juttatták el a páncéltörő fegyvereket, vagy ezt a logisztikai feladatot megoldotta már maga a Baloga-klán.

A klán ifjabb tagja, a turuldöntő Andrij Baloga munkácsi polgármester.

Októberben az egész magyar sajtót bejárta a hír, hogy az ukrán hatóságok házkutatást tartottak otthonában, és még az ellenzéki hírportálok is azt feltételezték, hogy letartóztatták. Forrásaink szerint ez nem felel meg a valóságnak, a turulromboló polgármester a korrupciógyanú dacára még mindig hivatalban van.

Mint ahogyan azt a hirado.hu is megírta, a magyar alapítású, több mint százéves sportegyesületet eladta, a város közepén, a Latorca partján. A jelek szerint a gyanús üzletből nem csak a magyar sajtó vonta le azt a következtetést, hogy korrupt és törvénysértő, mert nem sokkal később máris házkutatást tartott az Ukrán Korrupcióellenes Hivatal és a biztonsági szolgálat Andrij Balogánál.

Ha nem is tartóztatták még le Andrij Balogát, már kitiltották őt és családját Magyarországról és az Európai Unióból a korábbi kétes ügyletek miatt.

Viszont a debreceni Sarkadi József még mindig börtönben van. A Magyar Nemzet már írt az ukrán–magyar cigarettacsempészetről. Legutóbb Pavel Baloga üzlettársa és barátja a debreceni repülőtéren bukott meg 23 millió szál cigarettával. Társai leléptek, őt elfogták. Mint megtudtuk, a gyanúsított letartóztatását a Debreceni Járásbíróság nyomozási bírója sokadik alkalommal, immár 2023. december 18. napjáig meghosszabbította – olvasható a Magyar Nemzetben.

Rendelettel akarja meghatározni az ukrán kormány, hogy a kárpátaljai magyar iskolákban ezentúl csak délután 5 órától, a tanítási idő lejárta után beszélhetnek magyarul a tanárok és a diákok. Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet ülésén sajnálatosnak nevezte, hogy a véres, honvédő háborút folytató Ukrajnának még mindig van elegendő figyelme arra, hogy a magyarokat vegzálja.

Szomorúan indult az idei tanév a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskolában. Az évnyitón

betiltották a magyar himnuszt, valamint tilos volt a magyar zászló és nemzeti színek használata is.

Nem sokkal korábban a magyar igazgatót elbocsátották, helyére ukrán igazgatót és helyettest neveztek ki – idézte fel az M1 Híradója.

A Kárpátaljai magyarok jogfosztása nem most kezdődött. 2017-ben fogadta el a kijevi parlament azt az oktatási törvényt, ami 5. osztály felett gyakorlatilag ellehetetleníti az anyanyelvi tanítást a magyar iskolákban.

Budapest kitartóan bírálja Kijevet az oktatási törvény, illetve a Kárpátaljai magyarok jogainak elvétele miatt.

Magyarország elvárja, hogy Kijev tartsa tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait, mert enélkül Ukrajna nem lehet az EU tagja.

A magyar kisebbségnek nincs mitől tartania, az ukrán kormány semmi rosszat nem akar nekik – erről néhány napja beszélt az uniós csatlakozásért felelős ukrán miniszter. Olha Sztefanvisina szerint a magyar kisebbség jogai biztosítottak és jelenleg is egyeztetnek, hogy miként javítsanak a magyar közösség védelmén.

Csakhogy a hírek szerint ennek éppen az ellenkezője történik: már a magyar nyelvű beszélgetéseket is korlátoznák az ukránok.

Kijev most egy rendelettel akarja meghatározni, hogy a kárpátaljai magyar iskolákban ezentúl csak délután 5-től, a tanítási idő lejárta után beszélhetnek egymással magyarul a tanárok és a diákok, továbbá megtiltanák az orvosoknak is, hogy magyarul beszéljenek a betegeikkel

– tudta meg a Hír TV. Vagyis a lehető legminimálisabbra szűkítenék a magyar nyelv használatának még a lehetőségét is.

Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti képviselője így reagált: „Ez egy teljesen nonszensz helyzet, amely azt mutatja, hogy Ukrajnának valóban még nagyon sok teljesítenivalója van, és ha tényleg szeretné ezt a csatlakozást, akkor komolyabban kellene venni azokat az ajánlásokat, amelyeket akár a Velencei Bizottság, akár az Európai Bizottság kért tőlük.”

A Magyar Állandó Értekezlet közelmúltbeli ülésén Orbán Viktor sajnálatosnak nevezte, hogy a véres, honvédő háborút folytató Ukrajnának még mindig van elegendő figyelme arra, hogy a magyarokat vegzálja. A miniszterelnök hozzátette: a kárpátaljai magyarok minden tekintetben számíthatnak Magyarország támogatására. Orbán Viktor arról beszélt:

a kárpátaljai magyarság helyzete a Kárpát-medencei magyar élet legnehezebb és legfájdalmasabb pontja, és itt van a legkisebb esélye, hogy a felhők rövid távon eltűnjenek.

A kormányfő aláhúzta: nem túlzás azt mondani, hogy Kárpátalján a magyar nyelv és oktatás szempontjából a helyzet jobb volt a Szovjetunió idején, mint most.

Orbán: Évek óta gyötrik az ott élő magyarságot

„Nem érdemes udvariaskodnunk, a helyzet az, hogy évek óta gyötrik az ott élő magyarságot, a nekünk kulcskérdést jelentő iskoláinkat folyamatosan vegzálják, gyakorlatilag be akarják őket zárni, vagy át akarják alakítani ukrán iskolákká, és

megtagadják az ott élő magyaroktól a magyar nyelv használatának, iskolai használatának jogát”

– fogalmazott a kormányfő.