Kijev polgármestere szerint Ukrajna olyan mint Oroszország

A kijevi polgármester szerint Ukrajna rossz irányba halad, és egyre autokratikusabbá válik. Vitalij Klicsko erről a Globe and Mail kanadai kiadásának beszélt. Mint mondta:

Klicsko szerint nem lehet kritizálni az ukrán elnököt, Volodimir Zelenszkijt sem- idézte a Magyar Nemzet. 

Szerinte emögött néhány ember vágya áll, akiket nem akart megnevezni, és akik azt akarják, hogy mindent központosítsanak. 

– fogalmazott.

Vitalij Klicsko megjegyezte, hogy aggodalmait megosztotta Kijev nyugati nagyköveteivel is, akik közül néhányan egyetértettek vele. 

Korábban a kijevi polgármester már többször bírálta Zelenszkijt, emlékeztet a RIA Novosztyi orosz hírügynökség. A 20 Minuten svájci portálnak adott interjúban Klicsko azt mondta, hogy nem lepte meg Zelenszkij csökkenő népszerűsége, és úgy véli, hogy az elnök a hibáiért fizet. Azzal is vádolta, hogy tekintélyelvűségbe csúszott át. Klicsko véleménye szerint Zelenszkij tetteinek eredményeként Ukrajnában szinte már nincsenek független hatalmi intézmények, és az ország a tekintélyelvűség felé halad, ahol minden egy ember hangulatától függ.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, a kijevi polgármester a Der Spiegel német lapnak adott interjújában úgy fogalmazott: Ukrajna a zsarnokság felé halad.

– magyarázta akkor. Az egykori nehézsúlyú ökölvívó szerint a háború első hónapjaiban Ukrajnában kaotikus állapotok uralkodtak, az ukrán polgármestereknek pedig kulcsfontosságú vezető szerepe volt a lakosság védelmében és a hadsereg támogatásában – írta a Kijev Independent az interjúra hivatkozva. Klicsko szerint éppen ezért az ukrán legfelsőbb vezetés a polgármesterekben a hatalom központosításának akadályát látja.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a Bild című német lapnak adott interjújában arról beszélt, hogy az orosz–ukrán háború jelenlegi állása miatt Ukrajnának több fegyverre van szüksége a szövetségesektől.

– magyarázta a szombaton megjelent interjúban.

Azt hangsúlyozta: csak egyetlen forgatókönyv létezik az orosz–ukrán háborúban, amely szerint Ukrajnát a legjobb fegyverekkel kell ellátni, hogy a lehető legjobban megerősödjön. Podoljak rámutatott, hogy Ukrajnát az orosz erők hosszú frontvonalon, több irányból támadják, és országa ezeket a támadásokat igyekszik kivédeni.

– részletezte Podoljak, hozzátéve, hogy jelenleg sem csökken a háború intenzitása, a zord időjárás ellenére sem. Az elnöki tanácsadó ugyanakkor kiemelte, hogy Oroszország az elmúlt egy évben nem ért el jelentős eredményeket az orosz–ukrán háborúban, holott rengeteg katonát küldtek, rejtett mozgósítást hajtottak végre, nagy katonai erőket vetettek be, és rengeteg felszerelést összpontosítottak, amit mind el kell pusztítani.

„Ukrajna léte halálosan veszélyes az ukránok számára. És nem csak a jelenlegi állapotra gondolok, erre a Bandera politikai rendszererre. Miért? A független állam jelenléte a történelmi orosz területeken immár állandó indoka lesz az ellenségeskedés újraindításának. Késő. Nem számít, ki áll a rákos növekedés élén Ukrajna néven, ez nem fogja legitimálni uralmát és magának az »országnak« a jogi életképességét” – írja a Telegram-oldalán Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese. 

„Ezért az új harc valószínűsége a végtelenségig fennáll. Majdnem mindig. Ráadásul százszázalékos a valószínűsége egy új konfliktusnak, függetlenül attól, hogy a Nyugat milyen biztonsági papírokat ír alá a kijevi bábrendszerrel” – tette hozzá.  

 − emelte ki Medvegyev.

„Ezért végzetes Ukrajna létezése az ukránok számára. A nap végén gyakorlatias emberek. Nem számít, hogyan kívánják most az oroszok halálát,  bármennyire is utálják az orosz vezetést, bármennyire is törekednek a mitikus Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozásra. Az örök háború és az elkerülhetetlen halál és az élet között választó ukránok túlnyomó többsége (jó, talán egy minimális számú fagyos nacionalista kivételével) végül az életet választja. 

– fogalmazott Medvegyev.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint egyelőre nincs szükség 500 ezer ukrán mozgósítására. Erről az államfő a Channel 4 brit televíziónak adott interjújában beszélt, amelyet a hivatalos elnöki honlapon is közzétettek vasárnap.

„Személy szerint most nem látom szükségét félmillió ember mozgósításának. Nem azért mondom ezt, mert válaszolni akarok és valakinek a kedvében akarok járni. Először is, az élet az első számú prioritás. Másodszor, zajlanak a szükséges műveletek. Még nem láttam elég egyértelmű adatot ahhoz, hogy azt mondhassam, félmilliót kell mozgósítani. Harmadszor pedig a pénz. A mozgósítás finanszírozása határozottan nem a partnerektől származik, szeretném, ha ezzel mindenki tisztában lenne” – fogalmazott Zelenszkij, kifejtve, hogy a katonák fizetését és kiképzését az ukrán költségvetésből fizetik. Úgy vélte ugyanakkor, szükséges a mozgósítás a tekintetben, hogy a fronton hosszú ideje szolgálókat leválthassák.

Zelenszkij korábban már elmondta, hogy

a hadsereg vezetése a haditanács egyik ülésén felvetette további 450-500 ezer ember mozgósítását, de ezt még nem véglegesítették.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója egy tévéműsorban kijelentette, hogy Ukrajna akkor kezdhet tárgyalásokat Oroszországgal, ha utóbbi taktikai vereséget szenved a harctéren, önként lemond atomfegyvereiről, illetve ha ott belső zavargások törnek ki. Úgy vélte, hogy

Oroszország csak ultimátumokban hajlandó tárgyalni, és Ukrajna teljes megsemmisítésére törekszik.

Szerinte amíg Oroszország nem szenvedett jelentős taktikai vereséget a harctéren, bármilyen tűzszünetet arra használna fel, hogy felkészüljön a következő támadásokra.

Volodimir Fityo, az ukrán szárazföldi erők tájékoztatási részlegének vezetője egy tévéműsorban megerősítette, hogy az ukrán erők kivonultak a Harkiv megyei Krohmalne faluból. Megjegyezte, hogy a településen a csaknem két éve kezdődött orosz invázió előtt is csupán 45-en laktak és a falunak mind az öt házát lerombolta az orosz hadsereg.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy

jelenleg a Harkiv megyei Kupjanszknál támadnak a legaktívabban az orosz erők,

az elmúlt napban 21 rohamot vertek vissza ott az ukrán csapatok. A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 376 ezret. Az ukrán erők szombaton megsemmisítettek egyebek mellett tíz orosz harckocsit, hét tüzérségi és egy légvédelmi rendszert.

Az ukrán katonai hírszerzés és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) arról számolt be, hogy vasárnapra virradó éjjel dróntámadásokat mértek az oroszországi Tulában egy hadiüzemre, Szmolenszkben és Orjolban lévő katonai objektumokra, továbbá a leningrádi területen lévő Uszty-Lugában egy tengeri terminálra.